Oszsza meg másokkal is

A jelöltről december 6-án dönthetnek, és Polt első feladata talán épp az lesz, hogy Gyurcsány Ferenc ellen kezdjen vizsgálódni.

A legkisebb meglepetést sem okozva Polt Pétert jelölte legfőbb ügyésznek Schmitt Pál. Az államfő döntéséről levélben értesítette a Házelnököt, így a főügyészről december 6-án már szavazhatnak is a parlamentben. A voksolás eredményéhez kétség sem fér: a Fidesz-KNDP kétharmados többségével probléma nélkül megválaszthatja immár 9 évre az ügyészségi vezetőt. Azt, hogy a szükséges többség meglesz a Házban, az is valószínűsíti, hogy Orbán Viktor állítólag már szeptember közepén közölte pártjával, hogy jónak látná, ha ismét Polt Péter töltené be a tisztséget.

A lépéssel újabb komoly támadási felületet nyit a Fidesz. Polt már 2000 és 2006 között is ellátta a tisztséget, és a 2002 utáni kormánypártok - az MSZP és az SZDSZ - nem voltak elégedettek teljesítményével. Sok támadás érte Poltot például azért, mert az első Orbán-kabinet zűrös ügyeit az akkori kormánypártok szerint nem vizsgálta megfelelően. Ezen ügyek közé tartoztak a cégfantomizálások. Több céget is eladtak Kaya Ibrahimnak vagy Josip Totnak, százmilliós nagyságrendű köztartozással. Az ügyben Schlecht Csabát kihallgatták ugyan, ám a nyomozást 2001. szeptember 11-én megszüntették. Később voltak még kísérletek a nyomozások újraindítására, ám azok nem jártak sikerrel. De Polt regnálása alatt nem sikerült eredményesen kivizsgáltatni a 2002-es kormányváltás után a Happy End Kft., az Ezüsthajó Kft. és az Országimázs Központ ügyeit sem. Polttal annyira elégedetlenek voltak a kormánypártiak, hogy 2003-ban egyetlen ülésszak alatt hétszer szavazták le interpellációkra adott válaszát.

Hasonló jó eséllyel már nem fordulhat elő. Nemcsak azért, mert most a Fidesz-KDNP várhatóan támogatni fogja saját főügyészét, hanem azért sem, mert megszüntették a vádhatóság vezetőjének interpellálhatóságát.

Polt függetlenségét azért is kritizálni lehet, mert 1993-tól 1995-ig a Fidesz tagja volt. 1994-ben még képviselőjelöltként is indították, ám nem került be a Házba. Egy évvel később viszont megválasztották az ombudsman általános helyettesének, ezért kilépett a pártból. Ombudsman-helyettesi tisztjét 2000-ben a főügyészi posztért hagyta el.

Érdekes részlet, hogy a Fidesz nemrég elfogadott módosítása alapján - amely szerint csak ügyészből lehet főügyész - először meg sem választhatták volna Poltot. Aki 2006-ban, miután lejárt mandátuma, nem hagyta el az ügyészi pályát: a nagy befolyással bíró büntetőbírósági ügyek főosztályvezetője lett.

Az államfő a héten találkozott is Polttal, ahogy elődjével, Györgyi Kálmánnal és utódjával (elődjével), Kovács Tamással is. Az egyeztetéseken állítólag nevek nem hangoztak el. Ám az események után Polt jelezte: a vádhatóság megerősítését szolgálta, hogy 9 évre növelték a főügyész mandátumát. Nemcsak a főügyészekkel, hanem a pártokkal is egyeztetett az államfő. Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a szerdai találkozó után azt mondta lapunknak: neveket nem mondtak az államfőnek, mert meg akarták hagyni döntési szabadságát. Mindez érdekes, ha a miniszterelnök valóban már hónapokkal ezelőtt egyértelművé tette, kit kell megneveznie az államfőnek.

Átszervezhetik a bíróságokat is

Sok veszélye lehet a bírósági rendszer átalakításának, vagy a közigazgatási bíróság létrehozásának - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológust azután kérdeztük, hogy a Népszabadság szerint a Fidesz hozzányúlna az ítélkezésért felelős testületekhez, talán "egyfajta sajátos igazságszolgáltatási holding jönne létre, annak valódi célját illetően azonban még csak találgatni lehet". Eszerint egy irányítás alá kerülhetne az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a rövidesen várhatóan létrejövő közigazgatási bíróságok. Utóbbi egyébként felmerült az új alkotmány előkészítésével megbízott eseti bizottság igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoportjának koncepciójában is. Az ötlet, amelyről a Népszabadság beszámolt, ennél is tovább megy. Mint írták: "amennyiben a közös irányítás csupán a működési feltételek biztosítására terjedne ki, az ötlet akár támogatható is. Ha azonban a közös vezető az egyes szervezetek érdemi, tehát ítélkező tevékenységébe is beavatkozhatna, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével és sérthetné az AB autonómiáját is". Hasonló érveket fogalmazott meg lapunknak Fleck is. Mint mondta: nemcsak a szerinte nehezen értelmezhető "holding" esetében lehet szó befolyásolásról, hanem már a közigazgatási bíróság létrehozása esetében is előfordulhat, hogy az új testület, annak vezetője kiválasztásánál "megfogalmazódik a politikai befolyás". Fleck azt is jelezte, hogy a bíróság ilyen szintű átalakítását egy átfogó reformhoz kellene kötni, mert önmagában a közigazgatási testület létrehozatala nem igazán megoldható.

Nem véletlenül

"Ne kerülgessük: Orbán Viktor engem börtönbe akar vetni" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a múlt heti 168 Órában. Az idézett mondat még a főügyész kiválasztásával is kapcsolatban lehet. Lapunk korábban úgy értesült, hogy a kormányoldaltól állítólag az kap támogatást, aki hajlandó vállalni egy Gyurcsány Ferenc elleni kirakatpert. Márpedig korábban több lehetséges főügyész neve felmerült, közéjük tartozott például Belovics Ervin, jelenlegi főügyész-helyettes is. Végül azonban Polt Péter került ki győztesen a versenyből - talán nem is véletlenül.

forrás és szerző : Népszava-információ


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.