Oszsza meg másokkal is

A kettős tagság kérdése lezárt, befejezett és eldöntött tény a KDNP-ben. A KDNP-t a Giczy-Bartók-korszak tulajdonképpen "megsemmisítette", a kereszténydemokrácia úgy tudott életben maradni, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Fideszhez kötődve átmentette a kereszténydemokrata értékeket – utalt a párton belüli feszültségekre az MTI-nek adott nyilatkozatában Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták elnöke, aki hétfőn jelentette be, hogy a decemberi tisztújításon újra megméretteti magát.

A párton belüli erőcsoportoknak szánt figyelmezetés nem ok nélküli, az elmúlt hónapokban több jel is arra utalt, hogy a KDNP-ben jelentős konfliktusok vannak a különféle irányzatok között, és ha létszámban nem is, de egymásra találva megerősödtek a nagyobb önállóság, a Fidesztől való eltávolodás hívei. A belső ellentétekre ráadásul visszahatnak a Fidesszel folytatott szakpolitikai vitáik is – ennek látványos megnyilvánulása Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa konfrontációja –, amelyet sok kereszténydemokrata egyfajta függetlenségi harcnak, erőpróbának tekint.

Több KDNP-s politikus úgy véli, a párt története fontos korszakhatárhoz érkezett: szerintük most fog eldőlni, hogy a KDNP újjászervezésébe 2002 óta befektetett energia megtérül-e, vagy továbbra is a Fidesz mérhetetlen támogatottságú, idős politikusokat tömörítő szatellit pártja marad. A Hírszerzőnek nyilatkozó KDNP-s politikusok szerint most majd kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hagyja-e bizonyítani a kormányban a kereszténydemokrata szakpolitikusokat, akik a párt műhelyeiben az elmúlt öt-hat évben kidolgozott programokat próbálják érvényre juttatni.

Kérdés, hogy a fiatalítást és a párt megújítását szorgalmazó, de a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Semjén Zsolt ki tudja-e békíteni a szembenálló feleket. A Hírszerző úgy tudja, a lázongó megyék a budapesti szervezetet irányító Szalma Botond személyében ellenjelöltet akarnak állítani a pártelnökkel szemben a decemberi elnökválasztáson.

Lázongások vidéken

Az elmúlt hetekben jelentős viták övezték a felmenő rendszerben történő tisztújítás a KDNP-ben. Október végén a budapesti elnökségért folytatott küzdelemben a függetlenségpárti Szalma Botond legyőzte az Orbán-kormány államtitkárát, Rétvári Bencét, akit Semjén a fővárosi tisztújítás előtt kért fel az indulásra és ajánlott a küldöttek figyelmébe. Mint korábban írtuk, Rétvári a Fidesznek és a KDNP-nek is tagja, Szalma viszont ellenzi a kettős tagságot. Több KDNP-s forrás is megerősítette, a Rétvári-Szalma rivalizálás valójában egy Semjén-Molnár Béla csörte, hiszen köztudott, hogy Molnár Béla volt KDNP-s budapesti elnök országgyűlési képviselői újrázását sem a Fidesz, sem pedig a KDNP nem támogatta.

Pest megyében hajszálon múlt a pártelnök hívének számító jelenlegi alelnök, Harrach Péter győzelme. Az alelnökre még jelentős viták várnak, ugyanis a megválasztott küldöttek többsége a nagyobb önállóság híve, így Harrachnak komoly erőfesztítéseibe kerül majd egyben tartani a szervezetet. Információink szerint Veszprémben és Borsodban is a Fidesztől való eltávolodás híve kerültek többségbe, akik most már szeretnének beleszólni az elnökségi tagok megválasztásába is.
 

Orbán Viktor és Semjén Zsolt - szoros kapcsolat
Fotó: Túry Gergely
 

A Hírszerzőnek több KDNP-s forrás is azt állította, most üt vissza, hogy a Fidesz az önkormányzati választások előtt visszafogta a kereszténydemokrata jelölteket, és nem engedték az önálló indulást. Ugyanis augusztus közepén a két párt közötti feszültségeket látva a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos figyelmeztette a KDNP-seket, mindenütt kötelező közös listát állítani, "ha ettől különböző indulás történik, az kizárólag csak független színekben lehetséges".

A kereszténydemokraták Kósa utasítását eleinte fegyelmezetten tudomásul is vették, viszont cserében azt várták, hogy néhány településen a fideszesek végül maguk elé engedik a jelöltjeiket. Ám csalódniuk kellett, a nagyobbik kormánypárt a legtöbb helyen erőből lenyomta a jelöltjeiket. „Ezt még tetőzte az önkormányzati képviselők számának megfelezése, amit elsősorban a KDNP szívott meg. A fideszesek nem akartak lemondani a meglévő képviselői helyeikről, ezért sem engedtek indulni” – mondta az egyik Pest megyei kereszténydemokrata politikus, hogyan szorultak háttérbe a választásokon.

Felgyülemlett harag

„Terveztem, hogy elindulok az egyik dunántúli városban, de látva az ellenállást, inkább lemondtam róla. Ha a sarkamra állok, talán meg tudtam volna szerezni a Fidesz vezetőségének áldását, ám nem sokra mentem volna vele: négy évig egy frusztrált és dühős Fidesz-frakcióval a hátam mögött irányíthattam volna a települést” – mondta az egyik KDNP-s parlamenti képviselő, miként adta fel a polgármesterségről szőtt álmait.

Harrach Péter - betelt a pohár
Fotó: Túry Gergely
 

Több településen – így a pest megyei Vácott, Biatorbágyon és Érden – a lázongó kereszténydemokraták végül a pártfegyelmit kockáztatva indultak el a fideszes jelöltekkel szemben. Vácott le is győzték a nagyobbik kormánypárt jelöltjét, Érden és Biatorbágyon viszont elbuktak. Állítólag a Fidesz ellenkezése még az Orbánhoz lojális Harrach Péternél is kiverte a biztosítékot, több forrás szerint végül dacból állt be a váci jelöltjük mögé. Ennek köszönhető, hogy végül a Fidesz országos választmányát vezető Kövér László is lenyelte a KDNP támogatta Fördős Attila indulását.

Egymást keresztező törésvonalak

„A fő ellentét látszólag a nagyobb önállóság és a Fidesszel való szoros együttműködés, a kettős tagság hívei között feszül. Valójában több törésvonal is létezik a KDNP-ben, ezek zöme személyi ellentétekre, különféle frusztrációkra vezethető vissza, amelyek kifele elvi, ideológiai jelleget öltöttek. Pártszakadás nem fenyeget, de még jelentős viták várhatók az elnökség decemberi megválasztásáig” – mondta a Hírszerzőnek a kereszténydemokraták egyik neve elhallgatását kérő országgyűlési képviselője, milyen konfliktusok jellemzik a párt tisztújítását.
 

Giczy György 1992-ben - lelakta a pártot
Fotó: Bánkuti András
 

Semjén Zsolt 2003-ban vette át a sok sebből vérző, lenullázódott támogatottságú párt vezetését, miután a Fidesszel együttműködő képviselőtársaival együtt hosszú pereskedés után bíróságon szerezték vissza a KDNP nevét. Az új vezetés nem kezdett tisztogatásba, így a Fidesz és az MDF szövetségével szembehelyezkedő korábbi – a Giczy György és Bartók Tivadar nevével fémjelzett – elnökség hívei a pártban maradtak. A mostani pártvezetéshez tartozó források szerint Giczy egykori támogatói most is jelen vannak a pártban, több helyi – a pártban "zárványnak" nevezett – helyi szervezetet is ők irányítanak, és látva a hangulat megváltozását összefogtak az önkormányzati választásokon háttérbe szorított, frusztrált KDNP-sekkel.

Semjénnek – aki egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy a párt „a katolikus egyház lándzsájának hegye” – ugyanakkor komoly kihívást jelent a katolikusokon kívül a többi felekezet megnyerése is. A teológus végzettségű, a katolikus klérussal szót értő, több püspökkel baráti viszonyt ápoló miniszterelnök-helyettes – akinek pártelnöki ambícióit már 1997-ben is nyíltan támogatta az egyház – a kormányban a nemzetpolitikai ügyeket gondozza, tehát épp úgy egyeztetnie kell az erdélyi reformátusokkal, mint a felvidéki evangélikusokkal, és persze a hazai egyházakkal is szót kell értenie. A parlamenti frakció több képviselője szerint Semjén a felekezeti érdekellentéteknek ment elébe, amikor a kabinet egyházügyi államtitkárságát a KDNP-s Szászfalvi László református lelkészre bízta.

Lassú víz partot mos

„Zsolt többet tett a párt megerősítéséért, mint a korábbi miniszterelnökkel, Antall Józseffel együttműködő Surján László, vagy önállóságpárti Giczy György együttvéve” – állította a pártelnökről a KDNP egyik országgyűlési képviselője. A Hírszerzőnek több kereszténydemokrata politikus is azt mondta, Orbán Viktor korábban nem lelkesedett az önálló KDNP-frakcióért, ám Semjén 2006-ban végül meggyőzte a pártszövetség elnökét. Sőt, az idei tavaszi választások után már magától értetődő volt, hogy a kereszténydemokraták külön képviselőcsoportot alakíthatnak.

Rétvári Bence - a kettős tagság híve
Fotó: Stiller Ákos
 

A párt Hírszerzőnek nyilatkozó vezető politikusai szerint 2006-ban komoly előrelépés volt a Barankovics István nevét viselő pártalapítvány létrehozása, amely összefogta a KDNP-vel szimpatizáló értelmiségieket és szakembereket. Az elmúlt négy évben a Barankovics műhelyében dolgozták ki a párt nyugdíj- és földtörvénytervezetét – júliusban a kuratórium elnöke, Mészáros József lett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője –, sőt külön programot alkottak a családi adózásra. Több KDNP-s forrás szerint a Fidesz alkotmánymódosító javaslataival elégedetlen, magukat konzervatívnak való értelmiségiek mostanság inkább a kereszténydemokratákhoz húznak. Kérdés, hogy a párt a jövőben meri-e hallatni különvéleményét ezekben az ügyekben, mert ennek egyelőre nem adta jelét.

Annál nagyobb vihart kavart a KDNP műhelyeiben kidolgozott felsőoktatási és közoktatási reformtervezetet. Bár a sokat bírált koncepció kidolgozói továbbra is ragaszkodnak az anonimitásukhoz, KDNP-s források szerint a Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár által szerkesztett Mester és Tanítvány nevű szaklap szerzői közül kerültek ki a tervezet kidolgozói. „A fő probléma az, hogy a KDNP-s szakértők bizonyítani akarták, képesek önállóan, a Fidesz szakembereitől függetlenül is elindítani az oktatási reformot. Ezt a befolyását féltő, a pártjában amúgy is háttérbe szorított Pokorni persze nem hagyhatta szó nélkül” – világított rá a vita hatalomtechnikai vonatkozásaira az egyik neve elhallgatását kérő kereszténydemokrata politikus.
 

A Hírszerzőnek több KDNP-s forrás is megerősítette, hogy Orbán a hetekben többször jelezte a párt parlamenti képviselőinek, Hoffmann továbbra is élvezi a bizalmát, s miután a kormányalakításkor a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot a KDNP-re „bízta”, fél évvel a választások után ezen nem fog változtatni. „Nyugtával dicsérjük a napot, várjuk meg az oktatási törvények végszavazását” – mondta egy KDNP-s honatya, aki szerint arra is kaptak ígéretet, hogy a médiatörvényhez fűzött módosítóikat átengedik, mégis a legmagasabb szinten lőtték ki a Fideszben a javaslataikat. Egy biztos, ha a kereszténydemokraták továbbra sem tudják keresztülvinni a terveiket a fideszes többségen, az az önállóságpártiak malmára hajthatja a vizet, és a most még erős Semjén-irányzat meggyengülését eredményezheti.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.