Oszsza meg másokkal is

Áldását adta a költségvetési bizottáság a jövő évi büdzsé tervezetére, pedig éles kritikával illették azt a szakértők.

A jövő évi költségvetés és a kormány középtávú pénzügypolitikája több ponton túl optimista, megalapozatlan, sőt néhol egyenesen önellentmondó. Túl optimista például a kormány lakossági fogyasztásra vonatkozó várakozása: az szja-csökkentések fő kedvezményezettje ugyanis az a közepes és felső jövedelmi csoport, amely jellemzően csak mintegy felét szokta fogyasztásra fordítani jövedelemnövekedésének, a fennmaradó részét megtakarítja - mondta Kopits György a költségvetési bizottság ülésén.

A kabinet a beruházások alakulása tekintetében is túl sokra számít: a 6,9 százalékos beruházásnövekedés helyett a tanács csak 4,5 százalékos ütemmel számol. A kormány egyetlen indoka ennek kapcsán az autógyári fejlesztések várható megugrása, a válságadók beruházás-visszafogó hatását viszont nem veszi számba. Emellett a Költségvetési Tanács szerint a kiadási tervszámok nem támasztják alá azt a kormányzati feltételezést sem, hogy a kormányzati fogyasztás jövőre 7,6 százalékkal csökken, a reálcsökkenés várhatóan alig haladja majd meg az 1 százalékot. A költségvetésben sem a közszféra 30 ezer fős létszámleépítése, sem az átlagbércsökkenés nem érhető tetten. Kopits György szerint legfeljebb 20 ezer fős létszámcsökkenés látszik a büdzsében, az átlagbér pedig nem fog csökkenni.

A tanács elnöke pozitívumként említette a GDP-növekedés és az infláció kormány által várt értékét, valamint a versenyszektor bér- és létszámalakulását, ezek ugyanis közel esnek a Költségvetési Tanács számítási eredményeihez. A jövő évi büdzsé adóbevételi előrejelzései, és a kiadási oldal egyes tételei óvatos tervezésre vallanak. A korábban felülről nyitott előirányzatok közül többet zárttá tett a kormány, ami mérsékli költségvetés kockázatait. Mindent összevetve a költségvetési hiány akár a GDP fél százalékával is jobb lehet a törvényjavaslatban megjelölt 2,94 százalékos GDP-arányos értéknél a Költségvetési Tanács szerint.

Súlyos önellentmondás a kormány terveiben

A Költségvetési Tanács elnöke kiemelte, a kormány feltételezése, miszerint 2011 folyamán a magánnyugdíjpénztárakból visszalépő tagoktól 529 milliárd forint elszámolható költségvetési bevételre számít, ennek ellenére semmilyen hivatalos dokumentumban nem lelhető fel a feltételezés számszaki alátámasztása vagy akár értelmezése, mint ahogyan az államra szálló pénzügyi instrumentumok készpénzre váltásának elképzelt technikája sem, illetve a bevétel statisztikai elszámolhatóságának levezetése.

A kormány államadósságra és nyugdíjakra vonatkozó számításai ugyanakkor azt mutatják, hogy a kirajzolódó költségvetési pálya nem fenntartható, sőt egy komoly önellentmondásra épül. A nyugdíjbiztosítási rendszerrel kapcsolatos járulékbevételek és ellátási kiadások egyenlege a kormány 50 éves kitekintése alapján 2011 után sem javul érdemben, ennek ellenére a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van.

Eszerint a kormány arra számít, hogy 2014-ig folyamatosan a jövő évihez hasonló mértékű pénztári megtakarítás áramlik vissza az államhoz. Ugyanakkor a kormány tervei mögött több mint 2100 milliárd forint nagyságú egyszeri államadósság-csökkentő tétel elszámolása húzódik meg. Úgy tűnik tehát, hogy ugyanaz a nyugdíjpénztári vagyon a kormány szándékai szerint a következő években a folyó kiadásokat fogja finanszírozni és az államadósságot csökkenti, ez azonban nem lehetséges.

A kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedései kapcsán Kopits György úgy vélekedett, megnehezítik a hosszú távú tervezést, ami gátjává válik a racionális döntéshozatalnak, a megtakarításnak, a beruházásnak és általában a növekedésnek. A gazdasági szereplők várakozásait emellett elbizonytalanítja a hiteles középtávú tervek hiánya, ami már két-három éves horizonton is gátjává válhat a reálgazdasági növekedésnek. Ha ugyanis az adófizetők nem látják, hogy a költségvetési pálya fenntartható, akkor joggal számíthatnak arra, hogy a jelenben élvezett adócsökkentéseknek később meglesz a böjtje.

Komoly problémák jönnek pár év múlva

A 2011. évi költségvetési hiánycél minden korábbinál nagyobb biztonsággal megvalósítható, középtávon azonban komoly problémákkal kell szembenéznie a kabinetnek. Az elmúlt hetekben és hónapokban elfogadott vagy még tárgyalás alatt lévő törvények összességében nem alapozzák meg azt a foglalkoztatás-bővülést és beruházás-növekedést, amely szükséges lenne a középtávon 3 százalékot érdemben meghaladó tartós gazdasági növekedés eléréséhez. A foglalkoztatottak létszáma 2014-ig Kopits György szerint csak 100 ezer fővel tud bővülni, szemben a kormány által feltételezett 400 ezerrel. A két adat közti 300 ezres eltérés eléri a foglalkoztatottak létszámának 7-8 százalékát, ami a GDP elérhető szintjében négy év alatt összesen mintegy 4-5 százalékos eltérést okoz.

Ezt a különbséget láthatjuk a kormány és a Költségvetési Tanács 2011-14 időszakra számított gazdasági növekedésének értéke között. Ha nem sikerül a tartós növekedési ütemmel összhangba hozni a költségvetési politikát, akkor ismét növekedésnek indulhat az államadósság, amit csak ideig-óráig fedhetnek el egyszeri intézkedések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államhoz csoportosítása - figyelmeztetett a Költségvetési Tanács elnöke.

Különös számok a büdzsében

A kormány 2012-re azzal számol, hogy az szja-bevételek 220 milliárd forinttal nőnek, ez azonban nem indokolható a kormány makropályájával, másrészt a várt járulékbevételek sem követik a növekvő adófizetési tendenciát. Kopits György szerint ez arra utal, hogy az szja-rendszerben 2012-ben vagy az adóalap szélesedik, vagy az effektív szja-kulcsok emelkednek, vagy az adójóváírás szűkül.

A kitekintés még 2012 után is tartalmazza a - hatályos törvények szerint 2012-ben kivezetendő - ágazati különadókat és az energiaszolgáltatók különadóját. Ezek összege a bankadó fenntartásán túl is meghaladja a 100 milliárd forintot.

Romlik a büdzsé átláthatósága

A költségvetési prezentáció és általában a közpénzügyek átláthatósága az elmúlt évekhez, különösen az elmúlt évhez képest több ponton érdemben romlott. A benyújtott törvényjavaslatban Kopits szerint az átláthatóságot legsúlyosabban sértő megoldás az úgynevezett "államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap", amely sem jogi, sem közgazdasági szempontból nem értelmezhető.

A tanács már több ízben rámutatott arra, hogy az államháztartási törvényben jól meghatározott, egységes központi alrendszeren belül érdemben nem értelmezhetők elkülönített alapok. Ezek mindössze azzal a hatással járnak, hogy az adófizetők nem látnak tisztán a bevételek és a kiadások viszonyá

forrás : Hírszerző összeállítás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.