Oszsza meg másokkal is

„Már a nyáron be volt tervezve a bank- és a válságadó, a nyugdíjrendszer reformja, sőt, az is világos volt, hogy mindez egyetlen célt szolgál: az egykulcsos adó bevezetését, a közteherviselés átalakítását. A kérdés csak az volt, hogy miként tudjuk visszafogni a kommunikációt, hogy a megfelelő hatás érdekében a kellő pillanatban jelentsük be az intézkedéseket” – beszélt a Hírszerzőnek a nagyobbik kormánypárton belüli tervezési folyamatról egy neve elhallgatását kérő, az elnökségi döntéshozatalra rálátó fideszes forrás.

Orbán Viktor miniszterelnök az október 3-i helyhatósági választások követően kommunikációs offenzívába kezdett, melynek egyes elemeit – nagy titkolózás közepette – az elmúlt hónapokban készítették elő a kormányapparátus nyilvánosságtól elzárt műhelyeiben. A kormányfő múlt hét szerdán, a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén jelentette be, hogy a kabinet 160 milliárd forint összértékű válságadót vet ki a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra, illetve 14 hónapon keresztül visszatartja a munkavállalók kötelező befizetéseit a magánynyugdíj-pénztárakba.

Hétfőn a parlamentben – a szükséges törvényjavaslatok benyújtását követően – a miniszterelnök tovább részletezte a második gazdasági akciótervet, így többek között bejelentette, hogy ösztönözni fogják a munkavállalókat az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, és előkészítik a családi kedvezményeket tartalmazó egykulcsos adórendszer bevezetését.

Villámháború és retorikai offenzíva

„Viktor szerint most villámháborúra kell berendezkedni. A titkolózás fokozza a társadalmi várakozásokat, a sajtó találgat, majd meglepetésszerűen, ömlesztve bejelentjük az intézkedéseket, a két kormánypárti frakció pedig lendületből elfogadja a törvényjavaslatokat. Ezzel a határozottságukat és a tettrekészségünket bizonyítjuk” – magyarázta egy neve elhallgatását kérő fideszes prominens politikus, miért diktál ilyen nagy tempót az utóbbi hetekben a miniszterelnök.

A Hírszerzőnek több vezető fideszes politikus is azt mondta, Orbán már a nyáron beszámolt az elnökségnek a legfőbb lépésekről, igaz a szakpolitikai döntések előkészítésébe – arra hivatkozva, hogy az intézkedésekért a kormányt, és nem a Fideszt terheli a politikai felelősség – nem vonta be a párt vezető testületeit. Viszont az két-háromhetente tartott elnökségi üléseken alaposan kielemezték a várható hatásokat, és több évre előre kidolgozták a követendő stratégiát.
 

A kormánypárt Hírszerzőnek nyilatkozó vezetői úgy számolnak, hogy jelentős fejlesztésekre ebben a ciklusban nem lesz pénz. Továbbra is tartani kell a költségvetési hiányt, az lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, az uniós támogatások 80 százalékát pedig már az előző ciklusban lekötötték. „Ha sikeresek akarunk lenni és annak is akarunk látszani, akkor folytatni kell a villámháborús taktikát, mert a miniszterelnök csak így bizonyíthatja alkalmasságát, illetve így uralhatja a Fidesz a kommunikációs teret” – mondta a párt egyik vezető politikusa.

Fékek és ellensúlyok

Csakhogy az utóbbi időben számos jel arra utalt, hogy a kormányzati apparátus nem tudta felvenni a miniszterelnök diktálta iramot. Az elmúlt hónapokban a tárcák és az államtitkárságok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, a költségvetés és az új adórendszer kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium hónapokig szervezeti szabályzat nélkül működött, a miniszter, Matolcsy György tevékenységét pedig még a jobboldali sajtóban is élesen bírálták.

A kormányon belüli zavarokat több fideszes politikus azzal magyarázta, hogy a kiszivárgás megakadályozása érdekében az apparátusnak csak egy szűkebb részét vonták be a döntések előkészítésbe – mint ahogy a kormánypárti frakciókat is csak az utolsó percben értesítik a tervekről –, a tervezésből kimaradó, magukra hagyott minisztériumok és államtitkárságok viszont még nem találták meg a helyüket az új rendszerben.

A nyilvánosságtól elzárt műhelyek munkáját a közigazgatás működését jól ismerő Gál András Levente, Navracsics közigazgatási államtitkára fogta össze, akit a kormányban többen a miniszterelnök „titkos kancelláriaminiszterének” neveznek. „Majd a költségvetési vita során összecsiszolódnak a tárcák, Gál és Navracsics pedig minden szinten ura lesz a rendszernek” – mondta a Fidesz egyik kormányzati pozíciót viselő politikusa, hogy mitől és kiktől reméli a hatékonyság javulását.

Amikor Orbán belengette a lemondását

„Gyurcsány is abba bukott bele, hogy állandóan előre rohant, aztán meglepve tapasztalta, hogy sem az apparátus, sem a pártja nem követi” – érvelt rohamtempó ellen a kormánypárt egyik vezetője, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Fideszben nincsenek olyan pártelnöktől független „erős emberek”, mint akik az MSZP-ben 2009-ben megbuktatták a korábbi miniszterelnököt.

Bár a Fidesz mindig összetartóbb és fegyelmezettebb volt a szocialistáknál, a nyáron a kormánypárt elnökségében is komoly – ahogy az egyik forrás fogalmazott: „lassan gyógyuló sebeket okozó” – konfliktusok voltak az egyes döntésekről és kinevezésekről. Az országos választmány elnöke, Kövér László a Heti Válasznak adott július végi interjújában elismerte, sokáig ellene volt Schmitt Pál államfői jelölésének, amivel „saját házelnöki kinevezése ellen dolgozott”.

A Hírszerző úgy tudja, erről rendkívül éles vita folyt az elnökségben – páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselő jelölését szorgalmazták –, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.

Egy, az elnökség megfontolásait ismerő forrás szerint a kormányfő végig arra hivatkozott, hogy válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas időveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom, vagy a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldené az új törvényeket. Állítólag nemcsak Schmitt jelölésekor, de a többi vitatott kinevezésnél is hasonló érvek hangoztatott a miniszterelnök-pártelnök. „Schmitt a Sándor-palotában, a fideszes Domokos Laci az ÁSZ elnöki székében, Stumpf Pista az Ab-n, Szalai Panni kilenc évre bebetonozva a médiahatóság élén: sokan úgy érzik, hogy a Fidesz telhetetlen. Valószínűnek tartom, hogy Viktor nem érzékelte, ez így együtt túl sok, pedig minden alkalommal figyelmeztettük” – véleményezte a kinevezéseket a párt egyik vezető politikusa.

„Csattog az ostor”

Bár a szeptember 5-i kötcsei beszédében Orbán azt mondta, hogy az őszi szezonban jelentős vitákra, a szigorú költségvetés miatt elégedetlenségre számít, a frakció megalakulása óta rendkívül fegyelmezetten dolgozott, szavazta meg az eléje tett javaslatokat. A fegyelem fenntartásáért a képviselőcsoport vezetője, Lázár János a felelős, aki a szeptember 9-i tapolcai tanácskozáson bejelentette, a biztonság kedvéért tovább fogja szigorítani a frakciószabályzatot, és szükség esetén „csattogtatni fogja frakcióvezetői ostorát” is.

Igaz, a párton belüli érdekcsoportokat sértő reformok még hátravannak. A közigazgatás átalakítása során számos feladatot von majd el a kormány a zömében fideszes önkormányzatoktól, ami az állami támogatások megkurtításával járhat – ami jelentősebb viharokat okozhat, mint a költségvetési megszorítások.

A legtöbb vitát várhatóan a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség kimondása fogja okozni, amit kormánypárti források szerint a parlament 2014-es megfelezésével egy időben léptetnének életbe. Állítólag még ezt is jó előre bekalkulálta a pártelnök, aki ezért ragaszkodott ahhoz, hogy október 3-án a polgármesteri tisztségekért indulók egyben parlamenti képviselők is legyenek: amikor három év múlva megfeleződik a frakció, továbbra is biztosított lesz az országgyűlési helyüket elveszítő káderek egzisztenciája. Igaz, ezzel olyan országosan ismert, befolyásos politikust kényszerítenek majd a váltásra, mint Kósa Lajos, Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.