Oszsza meg másokkal is

Óriási hibát követ el a kormányzat, amikor lebegteti az energetikai és a távközlési cégek megadóztatásának az ügyét. Az értékpapír piacok ugyanis beárazzák a társaságokra kivetendő extra közterheket. Így a reálisnál alacsonyabbak marad az ilyen vállalatok papírjainak az árfolyama - nyilatkozta lapunknak Pletser Tamás. Az ING Bank elemzője elmondta: a befektetők számára negatív üzenet, hogy a kormány ötletszerűen egy-egy ágazatra olyan többlet terhet ró, mint az úgynevezett bankadó.

Az ilyen intézkedések ugyanis veszélyeztetik a társaságok nyereségtermelő képességét. Márpedig a tőke nyereséges üzletágakat keresi, míg veszteséges ágazatokból kivonul.

A szakértő szerint hosszú távon amúgy sem alkalmazható az egyes iparágak, a nyereséget termelő vállalatok többlet adóztatása. Abban az esetben ugyanis, ha rendre elvonják a profitot egy szakágból, akkor ott elbocsátásokra és a beruházások elhalasztásra kényszerülnek a vállalatok. Ez pedig a munkanélküliség növekedéséhez vezet. Arról nem is beszélve, hogy az energia és a távközlési szektorban évtizedekre szólnak a befektetések. Az elmaradt fejlesztések pedig - miután a technológiák idővel elavulnak - drágítják az adott iparágban kialakuló árakat, mérséklik a szolgáltatási színvonalat, ezáltal csökkentik más ágazatok nemzetközi versenyképességét is.

(Abban az esetben például, ha egy iparvállalat drágán jut áramhoz, vagy földgázhoz, akkor a termékeit is magasabb áron kénytelen kínálni, mint az olcsóbb energiát használó külföldi vetélytársai.)

Pletser Tamás megjegyezte: az energia szektorban előbb, vagy utóbb gondot fog okozni a lakossági áram és a gázdíjak mesterségesen alacsonyan tartása is. Hosszú távon ugyanis már csak az uniós normák miatt sem kényszeríthetőek a nemzetközi vállalatok arra, hogy veszteséggel működtessék a magyarországi leányvállalataikat. Így a fogyasztóknak, ha nem most, akkor később meg kell fizetniük a jelenlegi "olcsó" energia árát.

Az elemző szerint a jelenlegi árképzési gondokat úgy lehetne megoldani, ha a kormányzat kidolgozna egy, az energia iparág számára is elfogadható árképzési rendszert, amely hosszú távon is fenntartható, és előre kalkulálni lehet vele. Vagyis a kapkodva meghozott, átmeneti hatályú rendelkezések helyett, stabil jogi környezetet kellene kialakítana a kabinetnek. Értékpapír piaci szakértők szerint már az is hatalmas károkat okoz, ha kormány részéről egy homályos, pontatlan nyilatkozat hangzik el.

Erre a legutóbbi példa Matolcsy György gazdasági miniszter múlthét pénteken tett bejelentése, amely szerint a Mol Nyrt.-t arra kötelezi a kormányzat, hogy 35 milliárd forint befizetésével járuljon hozzá a költségvetési hiány csökkentéséhez. A kijelentést ugyanis a piac úgy értelmezte, hogy a kabinet különadót vet ki a magyar olajtársaságra, miközben csupán egy korábbi uniós bírság befizetéséről volt szó. A hibás kormányzati kommunikáció miatt néhány óra alatt csaknem 700 forintot esett a magyar olajcég részvénye.

A Mol esetében valójában nem extra adóról volt szó, hanem arról, hogy az Európai Bizottság még júniusban mintegy 30,3 milliárd forint bírságot szabott ki a vállalatra, amit be is fizettek az államkasszába. A pénzbüntetést azért kapta a társaság, mert kormányzat azonban 2007-ben 35 százalékra emelte a járadékot, ám a Mol egy külön megállapodás értelmében továbbra is az addigi 12,5 százalékot fizette. Ezt az európai hatóság tiltott állami támogatásnak, a verseny semlegesség megsértésének minősítette. A járadékot 2009-ben mindenki számára a korábbi 12,5 százalékra mérsékelte a kabinet.

forrás : Népszava-információ

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.