Oszsza meg másokkal is

Több olyan intézkedést hozott viszont a kormányzat, amely látszólag közvetlenül nem érinti a lakosságot, ám a valóságban az emberek közvetett megadóztatását jelenti.

Csökkentették a cégek nyeresége után fizetendő társasági adójának kulcsát 19-ről 10 százalékra, egészen az 500 millió forintos adóalapig: Ez az adócsökkentés kevés hazai vállalkozást érint kedvezően, ugyanakkor növeli a költségvetési hiányt. Egyes vélemények szerint az adómódosítás egy bizonyos gazdasági érdekkör "megsegítésére" történt.

Több úgynevezett kisadót töröltek: Ilyen a tévékészülékek üzemben tartási díja, a nagy teljesítményű személygépkocsik, valamint a vízi és légi járművek adója és a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás. Jövőre szűnik meg az épület utáni idegenforgalmi adó és a vállalkozók kommunális adója: Az eltörölt adók többségét a módosaknak kellett befizetniük. Emiatt a megszűnésük a magas keresetűeknek, illetve a vagyonosoknak kedvez.

Bevezették az adórendszeren kívüli jövedelem, az adózás alá nem vont kereset fogalmát: a köznyelvben cselédtörvényként emlegetett új jogszabály lehetővé teszi, hogy a saját jövedelméből másnak munkalehetőséget biztosító személytől átvett bér után a munkát végzőnek ne kelljen adót fizetnie. Így abban az esetben, ha valaki a házi, ház körüli munkában foglalkoztat valakit, akkor nem kell semmilyen közterhet fizetnie. Ez az intézkedés szintén a magas keresetűeknek kedvez, akik képesek háztartási alkalmazottakat tartani. A rendelkezés ugyanakkor segíti a szürke és a fekete gazdaság terjedését, mivel nehezebben ellenőrizhetőek az egyének közötti pénzmozgások, és az így dolgozók számára sem nyugdíj-, sem egészségügyi járadékot nem fizet a munkaadójuk.

Illeték- és adómentessé vált a vér szerinti, egyenes ági rokonok közötti öröklés: A családtagok közötti vagyonmozgás adózási szempontból az adóhatóság látókörén kívülre került. Az "oligarha-törvénynek" is titulát jogszabály hatalmas vagyonok ellenőrizhetetlen átmentésekre ad lehetőséget a jómódúaknak. Eddig csak a 25 milliót meg nem haladó értékű ingatlanok öröklése után nem kellett illetéket fizetni. Az új szabály mellett legalizálhatóvá válnak a fekete gazdaságban megtermelt jövedelmek. Félő, hogy az illeték eltörlése miatt a költségvetésből kieső bevételt a bérből és fizetésből élők fizetik majd meg.

Megadták a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot, így ismét lehet háznál gyümölcspálinkát főzni engedély nélkül. Az otthoni szeszfőzés balesetveszélyes, ellenőrizhetetlen, és az egészségre ártalmas végtermék születhet, valamint csökkenti az adóbevételeket. Ráadásul ez a szabályozás ellentmond az európai uniós irányelveknek is.

A pártok költségvetési támogatásának mértékét 15 százalékkal csökkentették: A törvénymódosítás a kisebb pártokat érinti érzékenyen, a lépés egyik célja feltehetően a ma még kevésbé jelentős pártok partvonalon kívülre szorítása lehet.

Megadóztatják a két hónapon túli végkielégítéseket és az egyéb, béren felüli juttatásokat - például a titoktartási pénzt, szabadságmegváltást - a közszférában, méghozzá január elsejéig visszamenőleges hatállyal és 98 százalékos adókulccsal: Ez a döntés a szakértők szerint nyilvánvalóan sérti az alaptörvényt. Hozzáértők úgy vélik: nem kétséges, hogy hamarosan az Alkotmánybíróság elé kerül. Egyrészt a jogszabály életbelépésének a visszamenőleges hatálya, másrészt az adókulcs mértéke vitatható.

Havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezetnek be az állami költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá közvetlenül nem tartozó szerveknél is, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot (MNB): Az MNB esetében uniós jogszabályok tiltják a jegybankvezetők bérezésébe való "külső" beavatkozást. Emiatt már ma is élénk pengeváltás zajlik a magyar kormány és az Európai Központi Bank, valamint Brüsszel között.

Rendelet született arra is, hogy a közalkalmazottakat indoklás nélkül is elbocsáthatják: Ez az Európában példátlan lépés tág teret ad a kormányzatnak a jogi következmények nélküli tömeges, illetve indokolatlan elbocsátásokra, a közszférában dolgozók megfélemlítésére, és félelemben tartására.

Széchenyi- kártyára felvehető hitel nagyságának emelése: Ennek az intézkedésnek szépséghibája az, hogy akármekkorára is növelik az igénybe vehető hitelösszeget, a bankok tulajdonképpen saját hatáskörben döntenek arról, hogy kinek mennyi pénzt adnak kölcsön. Így a limit megemelése csak látszólag segít a vállalkozásokon.

A kormányzat kivetette a bankokra az úgynevezett különadót: A bankadó mintegy 200 milliárd forintot von el a tőlük. Ennek következtében drágulnak a hitelek, mind a lakosság számára, mind a vállalkozói szektorban. Emellett a befizetett adó jelentős hányadát az ügyfeleikre hárítják majd a pénzintézetek. Ez pedig az emberek közvetett megadóztatást jelenti. Hasonló különadó kirovását tervezi a kabinet az energetikai, illetve a távközlési szektorra is.

forrás : Népszava-összeállítás

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.