|
Jegyzet: NEMZETISZOCIALISTÁK
2010.09.11. 04:39

Horogkeresztes gyilkosmbr>Katonai kiképzés, családi vállalkozásban
Politikai alvilág a parlamentben
2010. augusztus 31-én a Szegedi Ítélőtábla, a korábbi első fokon hozott határozatot súlyosítva, jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélte András Péter (képünkön) kalocsai illetőségű lakost, a szélsőjobboldali (radikális nacionalista) Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda tagját, aki 2009. április 20.-án különös kegyetlenséggel megölte I. Gyöngyvér Annát… Az áldozat meg akarta szüntetni a 2 éve tartott kapcsolatukat.
Oszsza meg másokkal is
Fokozatosan hordta el személyes holmiját a férfi albérletéből, majd bejelentkezett egy társkereső honlapra… A féltékeny hentes ezt nem tudta elviselni: április 20-án Budapestre utazott, ahol már – állítása szerint – öngyilkossági gondolatai voltak… nyugtató tablettákat vett be, de mivel nem érezte a hatását, két deciliter likört ivott rá. Hazaérkezve, a kalocsai buszmegállóban összetalálkozott a leendő sértettel, elmondta neki, hogy öngyilkos akart lenni – de még ahhoz is gyáva volt. Majd abban maradtak, hogy a (leendő) sértett aznap este felkeresi András Pétert. A férfi estére még erősebben berúgott, és először hasba, majd hátba szúrta barátnőjét. A fejét is le akarta vágni – ahogy egy filmben látta – de ez nem sikerült neki. A már halott, hason fekvő áldozat hátán horogkereszt formázó sérüléseket ejtett, ezután pedig a lakás falán tartott horogkeresztes zászlót leszedte, ezzel takarta le a holttestet…
2005-ben a budapesti Hősök terén Magyar Gárda-taggá, majd 2009-ben gyilkossá lett fiatalember csak egyike azoknak a bűnözőknek, antiszociális személyeknek, akik az utóbbi két évtizedben neonáci, újnyilas, anarchista vagy újabban radikális nacionalistának nevezett pártban vagy paramilitáris szervezetben találták meg a helyüket… ahol a gyűlölet, az agresszió szinte mindennapos. Alig fejeződött be a nyomozás az elmúlt évek romagyilkosságai ügyében, melynek során a rasszista, fajgyűlölő elkövetők még a cigány etnikumhoz tartozó gyermekek elleni merényletet is hazafias cselekedetnek tartották, a keresztény magyarságukat hangoztató szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezésében
Ha a Magyar Köztársaság, hazánk, társadalmi-politikai viszonyait vizsgáljuk – összehasonlításban az Európai Únió többi tagállamával és úgy általában a világ demokratikus berendezkedésű országaival – 1989-et követően bármelyik év is a kutatás tárgya, a nemzetiszocialista szervezetek, félkatonai organizációk, „hagyományőrző egyesületek” (tkp. bújtatott neonáci, újnyilas klubok, egyletek) szabad vagy alig korlátozott működése szembetűnő.
Mind között, mint legrégebbi egyértelműen nemzetiszocialista szervezkedés, a Győr és Bőny térségében bázissal (katonai gyakorló tereppel, hungarista főiskolával, nyomtatott és elektronikus orgánumokkal) rendelkező Magyar Nemzeti Arcvonal (korábbi nevén: Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok). A szervezetet még 1989-ben, Győrben Győrkös István alapította – az akkori újnácik egy része már nyugdíjas, jónéhányan új és újabb „nemzeti szellemű” organizációkat hoztak létre – így, a szerény szellemi képességekkel, de annál jelentősebb pénzszerzési ötletekkel rendelkező Vezető napjaink tizenhat-huszonévesei számára átírhatta az MNA, főleg pedig az újkori Hungarista Mozgalom egész történetét – kihagyva a „nemzeti ellenállásuk” szégyenteljes történeteit, jelenségeit…
„A hét fővel megalakított csoport 1989-ben – olvasható több mint húsz esztendő múltán a hungarista legendáriumban – célul tűzte ki, hogy harcol a bolsevizmus továbbélése és annak szimbólumai ellen. Akciókat szerveztek a bolsevista bűnözők szobrainak lebontásáért és a róluk elnevezett utcák, helyiségek neveinek mielőbbi megváltoztatásáért… A propagandára alapozott (erőszakra fel nem szólító, gyűlöletre uszítást nem tartalmazó) plakát-akciók következményeként a Helsinki Egyezmény aláírásával elfogadott emberi szabadságjogok semmibe vételével a neobolsevista hatalom 1990 nyarától megfigyelés alatt tartotta, majd 1992. január 14-én az egész csoportot letartóztatta. Kihallgatások, koncepciós bírósági eljárások után a csoport tagjait elítélték – Győrkös Istvánt egy év börtönre…”
A félkatonai táborokban, a hungarista népfőiskolának nevezett szellemi foglalkozásokon felolvasott MNA-történelem súlyos hazugságokat, csúsztatásokat tartalmaz.

Miért lett volna szükség 1989-ben (mikor gyakorlatilag már politikai elítéltek sem voltak a magyarországi börtönökben!) szervezkedni a bolsevizmus továbbélése miatt? (Meséik eme részét egyszerűen átmásolták a Magyar Október Párt és a zsidó Krassó György újságokban megjelent történeteiből…)
Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött MNA Tájékoztató korabeli példányainak összes számának (!) tanulmányozását követően, a horogkeresztes Új Rend vagy a Szittyakürt 1990-1997 között megjelent kiadványainak tükrében, nem kevésbé a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata (HMH) 1994-1998 közötti jelentéseiben az MNA (Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok) az Antall-, majd a Boross-kormányok által is felhasznált fegyveres náci szervezetként szerepel, tagjaik egy része még a balkáni polgárháborúban is részt vett.
„Győrkös Istvánt egy év börtönre ítélték…” - ?? – Feltehetően ezt a bizonyos ítéletet soha senki sem látta az igaz magyarok közül. Valóságban az osztrák belügyminiszter tiltakozására, mert Györkös Ernst Zündel és mások társaságában anyagi támogatás fejében vállalta fiatalok eljuttatását a balkáni hadszínterekre, 1992-ben egy tessék-lássék vizsgálat után másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott… Az MNA náci korszaka ezzel fejeződött be és kezdődött a Hungarista Mozgalom újjászervezése.
„1994. április 27-én Győrkös István egy budapesti sajtótájékoztatón az MNA-t hungarista eszmeiségű mozgalommá nyílvánította…” – tanulják napjaink ifjú nyilasai, az 1994. áprilisi történtekkel még köszönő viszonyban sem lévő sorokat. A valóságban (miután 1993-ban Győrkösnek megbízólevelet küldött Tarjányi-Tatár Imre, a hungarista állam Korona Tanácsának tagja, az exiliumban működő hungaristák Európai Munkatörzsének vezetője) – 1994. április 20.-án Adolf Hitler születésnapján, az akkor már megszervezett két hungarista csoport, a Világnemzeti Népuralista Párt (VNP) és a Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége (KÜSZ) vezetői találkozót rendeztek Győrben.
Megállapodásuk szerint, lényeges kérdésekben eltérve a Tarjányi-féle megbízástól, Szabó Albert, Ekrem Kemál György és Győrkös István egyenjogú társelnöki rangban álltak élére a Hungarista Mozgalom újjászervezésének, melyet egy héttel később, 1994. április 27-én sajtótájékoztatón jelentettek be Budapesten. A három vezetőből másnap kettőt, Szabó Albertet és Győrköst letartóztatták… A három vezető rivalizálása mindvégig, gyakorlatilag Szabó Albert újbóli emigrálásáig és Ekrem Kemál György haláláig tartott – az egységes Hungarista Mozgalom szétesését siettette, hogy a külföldről érkezett támogatások jelentős részét az újnyilas vezetők a saját zsebükbe süllyesztették, sőt, Győrkös István, mint gazdálkodó, a bőnyi bázisra meghívott hungarista csoportok munkaerejét is a saját családi céljaira használta fel… (Id. Bartus László: Jobb Magyarok – A szélsőjobb útja a hatalomig, 2001. 376-377. oldal) 2000-ben ugyan az Orbán-kormány betiltotta az MNA-demonstrációkat, de később, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok idején, az újnácik fegyveres kiképzése zavartalanul folyt tovább.

Amint annak idején a weimari köztársaságban is szabad választásokon jutottak be a Reichstagba a nemzetiszocialisták képviselői és Hindenburg köztársasági elnök hosszas tárgyalást követően Adolf Hitler nevezte ki birodalmi kancellárrá – úgy az 1990 utáni demokráciánkban a MIÉP után 2010-ben ismét egy ízig-vérig neonáci pártot, a Jobbik Magyarországért Mozgalmat engedték be az Országház falai közé. A német nácik részére később – ismert a könyvtárakat megtöltő regényfolyamokból, történelmi leírásokból – maga a parlamentarizmus is feleslegessé vált: előbb a Birodalmi Gyűlés, a parlament épületét gyújtották fel, majd az egész Európát borították lángba.
Az elmúlt napokban-hetekben voltunk tanúi az antiszemita-rasszista, xenofób parlamenti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom néhány mentelmi joggal védett politikusa viselkedésének. Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő (képünkön) – akit egy igényesebb kocsmába se nagyon engednének be Nyugat-Európában – lezsidózta a meghívott újságírókat, majd a börtönvilágban is csak a legelvetemültebbek szlengjét használva fenyegette meg anális közösüléssel vendégeit. Dr. Gaudi Nagy Tamás, Novák Előd, Pörzse Sándor, Szilágyi György és még negyven társuk az Országházban Szálasi Ferenc óta soha nem tapasztalt erkölcsi mélységet jeleznek: a Magyar Köztársaság adófizető dolgozói, a neonáci párt által naponta támadott népcsoportok – elsőrendűen a cigány és zsidó honfitársaink – gyakorlatilag védtelenek és kiszolgáltatottak. Olyan törvények vannak érvényben és gyakorlatban, melyek ezeket az emberszabású lényeket, a demokratikus állam legelszántabb ellenségeit védik – a demokrácia ellenségei trójai falónak használják az állampolgári jogok korlátlan értelmezését, és azon keresztül készülnek megdönteni a népuralmat.
Az elmúlt hetekben jelentette ki miniszterelnökünk: nem hagyja, hogy az ország kisétáljon a civilizációból…
Ehhez állampolgárként csak annyit teszek hozzá, hogy a demokráciát húsz esztendő következetes munkájával már kisöpörték… a civilizáció maradékát pedig a finomkodva radikális nacionalistáknak nevezett újnácik takarítják majd el.
forrás : magyarorszag.ma / Szemenyei-Kiss Tamás
|