Oszsza meg másokkal is

"Úgy látom, bejött az, amitől tartottunk. Nem értitek, micsoda tétje van a dolognak" - panaszkodott blogjában Ertsey Katalin, az LMP országgyűlési képviselője múlt vasárnap. A politikus a nehezen gyűlő kopogtatócédulák miatt fakadt ki, s az ökopárt támogatóinak kényelmességét korholta. Más már korábban bedobta a törülközőt: a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy Budapesten nem lesz a Magyar Kommunista Munkáspártnak főpolgármester-jelöltje. A "választási törvények módosítása után legfeljebb kétpártrendszer vagy egypártrendszer jöhet létre. Nekünk egyik rendszer se szimpatikus, és egyik nagy párt sem felel meg a dolgozó emberek érdekének" - dohogott Thürmer Gyula pártelnök.

Mivel jelenleg 2550 ajánlószelvény hiányzik Jávor Benedek LMP-s országgyűlési képviselő főpolgármester-jelöltté válásához, a zöldek riadót fújtak. Vasárnap este válságstáb értékelte a helyzetet, hétfőtől pedig a főváros egyes forgalmas pontjain felállított standokon fogadták az ajánlószelvényeket, és rádióreklámokkal is buzdítottak a kopogtatók leadására.

E kétségbeesett hajsza csak kisebb részben következik az új párt szervezetlenségéből, s nagyobb részben a választási törvény módosításának eredménye. Eszerint például Budapesten egy főpolgármester-jelöltnek a korábbinál fele annyi idő alatt négyszer annyi ajánlást kell összegyűjtenie. Régebben elegendő volt a választók fél százalékának aláírása, most két százalék, azaz 28 ezer cédula szükséges; ráadásul pár órán belül lejár a határidő.

Fenekedő MSZP

E rövidebb gyűjtögetési időszak nemcsak a kisebb formációknak jött rosszul, de Budapesten még egy Jobbik méretű középpártnak is meg kellett izzadnia. Staudt Gábor főpolgármester-jelöltnek a tavasszal pártját választó 100 ezer polgár majd' harmadától kellett begyűjteni a szelvényeket, úgy, hogy a múlt héten a nyári szabadságolások miatt jelentős tömegeket még csak el sem lehetett érni.

A fővárosban egyik utolsó bástyáját látó MSZP jelöltjét viszont múlt vasárnap este nyilvántartásba vették. Horváth Csabát 36 ezren ajánlották; e munka teljesítése után a szocialisták figyelme legalább részben a baloldali vetélytársnak tartott LMP felé fordult. Tudomásunk szerint előfordult, hogy az ökopárt közterületi standját a szegfűs aktivisták órákon keresztül kamerázták. A gyenge látogatottságról tanúskodó felvételeket pedig alkalmasint bizonyítékként használnák majd föl. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a szocialista kampánystratégák fontolgatják: választási csalás gyanújával tesznek feljelentést, ha Jávor Budapesten összegyűjti az induláshoz szükséges ajánlószelvény-mennyiséget. Az MSZP-s legendárium szerint ugyanis külső segítség (azaz az állítólag a "baloldal megosztásán" ügyködő Fidesz) nélkül lehetetlen lenne a küldetés.

A legrosszabbkor jött az LMP-nek, hogy a kuruc.info-n közzétett hangfelvétel szerint egy, magát a párthoz soroló férfi 150 forintot kínál a kitöltetlen ajánlószelvények darabjáért. Az ökopárt szerint manipulatív a hangfelvétel, és aktivistájuk csak abban hibázott, hogy "nem zárta ki világosan a feketén való foglalkoztatás lehetőségét". E botrány ellenére zöldkörökben nem tartanak a szocialista fenyegetéstől, szerintük önerőből is sikerül rajthoz állni a fővárosban.
 

Jávor Benedek, az LMP főpolgármester-jelöltje támogatói mozgósításával küszködik
 

"Még nem aggódom Budapestért, de szó szerint a lehetetlennel próbálkozunk. A múlt hét azért sikerülhetett gyengébben, mert támogatóink még nyaraltak. Korábban a budai részek húzták a kampányt, most eleinte ott is gyengébben haladtunk" - magyarázza lapunknak Datki Szabolcs kampányigazgató. Elmondásából az is kiderül, hogy az LMP-nek nincsenek országos ambíciói. Reális számítások szerint öt-hét megyei jogú város (például Veszprém, Debrecen, Szeged, Miskolc) testületébe van esélyük bekerülni. Datki szerint a megyei közgyűlésekbe bejutó minden egyes emberük sikeres szereplését csodaként fogják ünnepelni.

Néhány helyen a zöldek ki sem futottak a pályára. Összesítésünk szerint két olyan megyeszékhely is van, ahol a polgár nem találkozhat az LMP nevével: Salgótarjánban és Győrben sem polgármesterjelöltet, sem képviselőjelölteket nem indított a párt. További nyolc olyan várost találtunk, ahol a zöldek a városvezetői tisztért nem szállnak ringbe, de legalább a körzetekben elindulnak. Ide tartozik például Debrecen, Kaposvár és Szombathely. Vagy az a Dunaújváros, ahol tavasszal az országos átlag felett, 11,5 százalékot szerzett az LMP, mégsem sikerült helyben erős embert polgármesterjelöltként felépíteni. Egerben egy független induló mögé álltak be, s mindössze 12 megyei jogú városban neveztek meg képviselőjelöltek mellett városvezetésre aspiráló saját embert.

Az utolsó erődök

Bár a közvélemény-kutatások szerint a budapesti főpolgármesterségtől a megyei közgyűlések irányításán át a nagyváro sok elfoglalásáig a Fidesz minden területen toronymagasan esélyes, problémái a kormánypártnak is vannak - igaz, ezeket a gondokat a többi erő alighanem boldogan elfogadná. Úgy tudjuk, a párt által készítetett, de nyilvánosságra nem hozott felmérések szerint az utolsó "vörös erődök" közül Miskolc és Szeged esetében rezeg a léc a Fidesz szempontjából. Ezekben a városokban az utolsó egy hónapban kiélezett küzdelem várható. Paradox módon a "narancsdagály" idején komolyan kell harcolni két, 2006-ban elhódított településért is.

Nagykanizsán az elmúlt években egymást marta a fideszes közgyűlési többség és az elvben a jobboldali párt támogatását élvező polgármester, Marton István. A párt színeit most Cseresnyés Péter eddigi alpolgármester, országgyűlési képviselő viseli. Helyzetét nemcsak a regnáló polgármester (immár "civil") újraindulása, hanem az ellenzéki egységfront is nehezíti. 2006-ban ugyanis a helyi baloldal megosztottsága is kellett a jobboldali sikerhez. Négy éve függetlenként elindult a párttársaival összeveszett szocialista polgármester, így a jobboldal embere a hivatalos MSZP-s jelölttel folytatott párharc nevető harmadikja lett. Most azonban népfrontba tömörültek a korábbi rivális frakciók, vagyis az MSZP, a Kapolyi László-féle MSZDP és az MDF. Igaz, a fórumosokat lépésük miatt pártjuk felfüggesztette, ezért immár függetlenként vesznek részt az együttműködésben.

Botka László pártja nevét hanyagolja
 

Salgótarjánban a város fideszes polgármesterének, Székyné Sztrémi Melindának szintén keményen kell küzdenie. Jóllehet, tavasszal megnyerte az egyéni képviselői mandátumot, a nógrádi fideszesek tudják, ettől még nem lett jobboldali fészek az egykori ipar- és bányászváros. 2006-ban ugyanis négy jelölt (egy kommunista, egy SZDSZ-es, a várost három cikluson át irányító, az MSZP-t elhagyó Puszta Béla, valamint a "hivatalos" szocialista Dóra Ottó) szabdalta a baloldali tábort. Székyné így is csak kétszáz szavazattal előzte meg a szegfűs jelöltet. Eddig úgy tűnik, idén nem lesz hasonló burjánzás; Salgótarjánban a balra húzóknak ideológiai okokból esetleg rokonszenves LMP nem áll fel a rajtkőre, s nem lesz "alternatív" szocialista jelölt sem.

Bár Székesfehérváron Warvasovszky Tihamér taktikus semlegesítése (a renitens szocialista polgármestert a Fidesz javaslatára az Országgyűlés az Állami Számvevőszék alelnökévé választotta, ezért lemondott városvezetői tisztségéről) után a Fidesznek áll a zászló, jelöltjének, Cser-Palkovics Andrásnak sem árt az óvatosság. Egy civil egyesület színeiben ugyanis rajthoz állna Fertő László, aki 1998 és 2002 között Fejér megye közgyűlésének fideszes elnöke volt. Igaz, formációja nem feltétlenül a jobboldali szimpatizánsok közül harapja ki a magáét: a tömörülésnek a pártját elhagyó szocialista alpolgármester és egy helyi SZDSZ-alapítótag is frontembere.

Meglepő módon az országban több helyen az elvben "bajtársi" szövetséges KDNP-vel alakultak ki konfliktusok. Leginkább Vácott és Érden mérgesedett el a helyzet, ahol a Fidesszel szemben akartak polgármester-jelöltet állítani a kereszténydemokraták. Bár az országos központok nyomására mindkét helyen elálltak tervüktől, Vácott nem tettek le arról, hogy támogassák az immár függetlenként induló KDNP-favorit, Fördős Attila kampányát a narancsos jelölt ellenében - javítva ezzel a várost 2002 óta polgármesterként irányító szocialista Bóth János esélyeit.

Szivárványkoalíció Esztergomban

Utóbbi mostani nyilatkozataiban is vállalja MSZP-kötődését, pedig ezt a tényt sokan leplezni szeretnék. A budapesti kerületekben álcázásban igen ötletesek a szocialisták: Újpesten például lilára színezték a szegfűs logót, Erzsébetvárosban és Csepelen pedig szinte elrejtették a pártemblémát a plakátokon, s mindenütt a lokálpatriotizmus került előtérbe. Hódít a "civilesedés" a megyeszékhelyeken is. Botka László szegedi polgármester kampányában erőteljes hangsúlyt kap, hogy ő az Összefogás Szegedért Egyesület támogatásával indul, Egerben Megújuló Baloldal néven rohamoz az MSZP. Pécsett pedig olyan echte "civilszervezetekkel" kötött választási együttműködést Baloldali Összefogás néven, mint a kommunista irányú Munkáspárt 2006, a Mecseki Bányászok Szakszervezete és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége.

Másutt a szocialisták felmérték, hogy önállóan nincs esélyük, inkább más párt embere vagy független jelölt mögé állnak. Hajdúszoboszlón a négy éve még MDF-színekben indult, tavasszal Makay Zsolt mostani fórumelnök mellett kampányoló Sóvágó László polgármester mögé soroltak be, Kalocsán a korábbi SZDSZ-es, most civil színekben próbálkozó Török Gusztávot támogatják. A legfurcsább koalíció Esztergomban jött létre: a Meggyes Tamás fideszes polgármester ellenében induló Tétényi Évát a Jobbik és az MSZP is támogatja. Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter szerint azért, mert helyben "Meggyes az igazán szélsőséges"; Kovács László alelnök viszont helytelenítette a helyi összebútorozást a "barna veszedelemmel".

Vészjósló lehet a szocialisták számára, hogy a központban kiadott összetartási parancs ellenére több helyen egymás ellen indulva gyengítik amúgy sem erős esélyeiket. Budapest X. kerületében például a mostani polgármester, Verbai Lajos az MSZDP-re cserélte az MSZP-t, mondván: a kerület ifjútörök erős embere, Élő Norbert számára "aki nem milliomos budai, az nem baloldali". Verbai szerint az eddig a XII. kerületben politizáló Élő semmit sem tud a kőbányaiakról - cserébe utóbbi lefideszbérencezte pártból kilépett vetélytársát. A XV. kerületben szintén egy sértődött szocialista polgármester, Hajdu László tehet keresztbe az amúgy is nehéz helyzetben lévő MSZP jelöltjének, Tóth Imrének. Zuglóban pedig a pártból kifelé gravitáló Szili Katalin mozgalma, a Szövetség a Jövőért startolt rá a "hivatalos" szocialista Pelyva Györgyre.

Debrecenben még egy sziklaszilárd baloldalnak sem szokott sok babér teremni, ezért nem nagy kockázat kijelenteni, hogy egy megosztott tábornak esélye sincs elhódítani Kósa Lajostól a polgármesteri széket. Civilként elindulna ugyanis Tóth Csaba, aki a szocialista Zsiros Gézával maradt alul a párton belüli erőfelmérőn. Egyesületéhez csatlakozott az MSZP-ből zajos kritika mellett kilépett korábbi alelnök, Varga Zoltán is.

________________________________________ Választási választék

• Budapesten a főpolgármester-jelöltek közül elsőként az MSZP-s Horváth Csaba adta le ajánlószelvényeit
• Csak 12 olyan megyei jogú város van, ahol saját polgármester- és képviselőjelölteket is megnevezett az LMP; Salgótarjánban és Győrött nem indul a zöldpárt
• Több városban konfliktus alakult ki a helyi Fidesz és KDNP között
• A X. és a XV. kerületben az eddigi MSZP-s polgármester elindul a párt hivatalos jelöltjével szemben

________________________________________ A játék új szabályai

Az önkormányzati választás szabályait a parlament kormánypárti többsége módosította, ezért most a korábbiakhoz képest eltérő körülmények között indul a kampány. Leglátványosabb a képviselők létszámának visszanyesése: állományuk 28 ezerről húszezerre esik vissza. Összességében harminc százalékkal kevesebb helyi politikust választunk. Legnagyobb arányban a fővárosi és megyei közgyűlések tagjainak száma csökken: 901-ről 424-re. A módosítások miatt a tízezer fő feletti településeken és a budapesti kerületekben felértékelődött az egyéni képviselőség a kompenzációs listán szerzett mandátum rovására.

Eddig körzetből a képviselők 60, listáról 40 százaléka jutott be. Most ez az arány az egyéni rendszer irányába tolódott el: a városatyák 72 százaléka körzetből jut a testületbe, csak 28 százalék szerez listáról mandátumot. Ez a változás a terepen erős pártoknak, most szinte kizárólag a Fidesznek kedvez. Egy százezres városban eddig 12, október harmadikán viszont csak hat mandátumot osztanak kompenzációs listáról. Szigorodtak a jelöltállítás feltételei: nem véletlen, hogy a kisebb pártok Budapesten küszködnek leginkább.

Eddig ugyanis a választók 0,5 százalékának ajánlásával válhatott egy politikus főpolgármester-jelöltté, most már két százalékra, azaz 28 ezer kopogtatócédulára van szükség. Ráadásul ezt a mennyiséget a korábbi 36 helyett 16 nap alatt kell összegyűjteni. A fővárost érintő szigorítás, hogy a városházára csak az a párt juthat be, amely legalább 12 kerületben állított kompenzációs listát; korábban hat volt a minimum.mbr>
Szintén nem kedvez a kisebbeknek, hogy a fővárosi és a megyei közgyűlésekben négy százalékról ötre emelkedett a bejutási küszöb, s nehezebb kompenzációs listát is állítani. A fővárosi kerületekben, tízezer fő feletti településeken eddig ehhez elég volt a körzetek legalább negyedében indítani valakit. Most már ugyanehhez a helyi választókerületek több mint felében szükséges rajthoz állni.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.