Oszsza meg másokkal is

A szirénhangok szerint a sajtószabadság végét jelentik a Fidesz múlt héten hatályba lépett médiarendelkezései, azt viszont még az óvatosabban fogalmazók is elismerik: azzal, hogy Schmitt Pál államfő múlt kedden aláírta a médiát és hírközlést szabályozó törvényt, minden akadály elhárult a párt elől, hogy kedvére alakítsa a közmédiát.
 

Orbán Viktor már ki is nevezte Szalai Annamáriát (lásd cikkindító fotónkon) az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összevonásából létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére (NMHH). Szalai kilenc évig lesz a hatóság elnöke, ami önmagában nem példátlan az államigazgatásban - az Állami Számvevőszék vezetőjét például 12 évre választják -, ám az új szabályok értelmében a hatóságon belül működő Médiatanács elnöke is Szalai lesz.

Ez a testület pedig, melynek tagjait ősszel választja meg a parlament, minden korábbinál nagyobb befolyással bír majd a médiára. Minthogy a Fidesznek kétharmada van az Országgyűlésben, az új rendelkezések pedig nem szólnak arról, hogy (amint az ORTT esetében szabályozták) ellenzéki tagokat is kellene delegálni, könnyen lehet, hogy egytől egyig kormánypártiak foglalnak majd helyet a testületben.

A tanács pedig nemcsak hogy tagot delegál az immár egységes, minden közmédiumot felügyelő kuratórium tagjai közé (melyben szintén kormánypárti többség lesz, ha ősszel összeáll a testület), de még a közmédiumok vezérigazgatójának személyét is meghatározhatja.

Mint kés a vajban

Főleg, hogy nyáron Such György mandátuma lejárt a Magyar Rádió élén, az MTV-nek két és fél éve nincs elnöke, s a júliusban napvilágra került filmbeszerzési botrány miatt Cselényi László is otthagyta a Duna hajóját - a saját kinevezettek előtt tehát semmilyen akadály nem tornyosul. Rossz nyelvek szerint éppen az eltávolítás szándéka húzódott meg a mögött, hogy Szabó László, a Duna tévét felügyelő közalapítvány kuratóriumának fideszes delegáltja előállt a papírokkal, melyek szerint a csatorna által külső gyártású műsorokra költött 1,4 milliárd forint 68-70 százalékát közbeiktatott, ismeretlen hátterű cégek "nyelték le" munkavégzés nélkül, nem pedig az alkotók, akik tokkal-vonóval szállították a filmeket.
 

Cselényi László előbb cáfolt, aztán távozott
 

Cselényi egy darabig cáfolt, és viccnek nevezte a vádakat (többek között az általa vezetett adó műsorát megszakítva), ám azt, hogy nem csupán politikai nyomásgyakorlás van a háttérben, erősíti értesülésünk, mely szerint a rendőrségi feljelentéshez szükséges anyagok összegzése zajlik, s a lemondással nem kerül spongya a beszerzések ügyére.

Az új szabályok miatt minden parlamenti ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordult, a bírálók ráadásul nemcsak a közmédia befolyásolásának lehetőségét látják az új törvényszövegekben, hanem a teljes magyar sajtó ellenőrzését. A kereskedelmi sugárzó médiumok például azért kerültek függő helyzetbe, mert a frekvenciaengedélyekről, technikai paraméterekről is a Szalai Annamária vezette, papíron autonóm, ám személyi összetételét tekintve a kétharmados kormánypárt által delegált tagokból álló hatóság dönthet majd.

Nem Haraszti volt

Szalai szerint mindenesetre szervezett hadjárat folyik az új törvények ellen, s valóban akad furcsaság a nemzetközivé duzzadt tiltakozások körül. Az Európai Újságírók Szövetsége és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője is kemény hangú nyilatkozatban, Martonyi János külügyminiszternek küldött levélben tiltakozott a törvénytervezet ellen - már júniusban, a jogszabályok tervezett (végül elhalasztott) szavazása előtt egy héttel. Akkor tehát, amikor nemhogy hivatalos, de valószínűleg semmilyen angol fordítás nem állt rendelkezésre a szövegekből.

Minthogy az EBESZ-től lapzártánkig nem érkezett válasz arra a kérdésünkre, milyen forrást használtak, Haraszti Miklóshoz fordultunk. Többen ugyanis benne, a szervezet korábbi sajtószabadság-képviselőjében szimatolták a "felbujtót", ő azonban cáfolja, hogy köze lenne a médiaszabadság-hivatal lépéséhez, melynek mandátuma - mondja - éppen arra van, hogy korai figyelmeztetéssel megelőzze a bajt.

Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján nyilvánít ilyenkor véleményt a sajtószabadság-képviselő, közli: "Minden autokráciában ezt kérdezték tőlem. Azt szeretnék, ha a korlátozó intézkedéseket csak egy-két év után vizsgálná a médiabiztos." Szerinte a nemzetközi tiltakozás gyenge ahhoz képest, hogy "világbotrány" az új szabályozás, s ettől kezdve "Orbán Viktor dolgozószobájából lehet irányítani a teljes magyar médiát".

Újra öncenzúra?

Azért a teljeset, mert a készülő médiaalkotmányban általános tájékoztatási kötelezettséget írnak elő, amely minden sajtótermékre vonatkozik, s az új Médiatanácsnak joga lesz szankcionálni minden orgánumot, legyen az sugárzó, nyomtatott vagy internetes. Szalai Annamária szerint csupán a megfogalmazás változott a korábbi sajtótörvényhez képest, amely szintén előírta a pontos tájékoztatást, mégsem bírságoltak ezért lapokat. Igaz, nem is volt testület, amely megtehette volna, sem törvény, amely minden megjelenő tartalomra vonatkozik - most mindkettő lesz.

Kétségtelen tehát: az új jogszabály alapján elvi lehetőség éppen van arra, hogy a tanács ízlése vagy akár a kormány érdekei alapján bírságoljanak. Az ördög azonban a részletekben rejlik: a szankciókban, amelyekről azonban csak az ősszel elfogadásra váró médiatörvény rendelkezik majd, valamint a gyakorlatban.

Haraszti szerint viszont akármekkora lesz a bírság, mindenképp az öncenzúra kora köszönt a magyar sajtóra: nagy átlagban még a nyomtatott lapok, internetes kiadványok sem szeretik majd kockáztatni, hogy megütik a bokájukat. Az új szabályok másik eleme szerint ráadásul kötelező regisztrálni minden médiaterméket. A bejegyzési kötelezettséggel nincs is gond, csakhogy ősztől ez nem lesz automatikus: a Médiatanács dönthet úgy is, hogy nem jegyzi be az orgánumot, ami Haraszti szerint "Minszktől Nyugatra példátlan". Előnye is van e megoldásnak: ki lehet iktatni a Kuruc.info-szerű portálokat. Ősztől rájuk is vonatkozik a törvény.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.