Oszsza meg másokkal is

Sokan nem akartunk hinni a fülünknek, vártuk a hír hivatalos cáfolatát, de az elmúlt időben meggyőződhettünk: a hír igaz, a gondolatrendőrség akcióba lépett…

A Magyar Antifasiszta Liga többször hallatta szavát a holokauszt-tagadás néven elhíresült, a napjainkban különösen aktuálissá vált társadalmi deviancia, a kisebbségek és a felekezetek elleni uszítás illetve a társadalmi csoportok elleni fenyegető fellépés tényállásaiban egyre fokozottabban elkövetett cselekmények ügyében. – Rámutattunk arra is, hogy maga a „holokauszt-tagadás” büntethetősége már fogalmilag sem szerencsés, hiszen széleskörörű félreértésre adhat okot… - ugyanis bárki, a törvény szó szerinti szövegéből kiindulva, azt is feltételezhetné, hogy mi valamely történelmi tényről alkotott személyes (bár nem kétségbevonhatóan rasszista-antiszemita) véleményt szeretnénk büntetőjogi eszközökkel szankcionálni.

Nem egyszerű feladatnak látszott megértetni, hogy a megnevezés csak jogtechnikai érdeket takar: a nyugati országok analóg probléma-megoldását követve, ez a szövegezés valós, üldözendő cselekményekről hozandó jogszabálynak a szólás szabadságát fetisizáló – e fontos kezdeményezést már több alkalommal is zsákutcába juttató – ultraliberális törvényalkotói, alkotmánybírósági felfogás megkerülését szolgálja.

Az utolsó pillanatban elfogadott, de a kormányváltással kérész-életűvé vált, jogszabály az elsők között esett a jobboldali radikalizmus által elkötelezett politikai erők áldozatává. – Nem egyszerűen érvénytelenítették, az túl kevés lett volna, hanem számukra sokkal előnyösebb helyzetet teremtő állapotra módosították. Holokausztról már egy szó sem maradt az új törvényben, azt helyettesítették a Magyarországon történelmileg nem értelmezhető „a nemzeti szocialista rendszerek által elkövetett bűnök”-kel. Vagyis a mai szélsőjobbos – a hungarizmus ideológiájára, jobb esetben is a Horthy-Magyarország reinkarnált eszményképére épülő – „testvér”-hagyományokat követőknek nincs mitől tartaniuk!

Viszont beleszőtték a jogszabályi környezetbe a „kommunista rendszerek által elkövetett bűnök” fogalmát – relativizálva ezzel a szörnyűségeiben civilizációs egyediségre szert tett, elsősorban antiszemita célzatú népirtást – másrészt (ez új érték számukra!) az új törvény formális jogi eszközt biztosít úgy a szocialista Magyarország eredményeit változatlanul igazodási pontnak tekintők elhallgattatására-megfélemlítésére, mint az egykori potentátok elleni primitív bosszú kélésére.

Az első, kiszemelt áldozat – ahogyan azt a híranyagokból megismerhettük – Biszku Béla lett, akiben, idős kora ellenére, maradt annyi bátorság, gerincesség, hogy ma is vállalja azt az értékrendet, amely az egykori tevékenységét megalapozta. – Nem mondhatni azt, hogy túlságosan gyakori jelenséget tapasztalunk, ha kiállására, eszmehűségére gondolunk… Az idősebb nemzedék még önálló emlékezésre és gondolkodásra vetemedni merő tagjai bőségesen találkoznak magunk körül a múltjukra köpködő született renegátokat és főállású bűnbánókat. – Biszku azonban nem tartozik ezek közé, ezért érthető, hogy megindult ellene a hajsza.

A meggyőződését és tetteit ellenszélben is vállalni merő személy iránti tiszteletünk azonban nem merül ki ebben… Legalább hasonló megbecsülést érzünk azok iránt is, akik – nagy valószínűséggel – nem hogy egyetértenének a történelmi szocialista Magyarországgal, vagy annak volt belügyminiszterével, hanem világnézetileg mindennek épp’ az ellenoldalon állnak. Mint ahogyan ezt köntörfalazás nélkül meg is mondta Szemenyei-Kiss Tamás, vagy mélyen, humanista elkötelezettségük folytán – feltételezhetően – eleve szemben állnak mindenféle, polgári értelemben „diktatórikus” beállítottságú társadalmi formációval, mint az e témában ugyancsak megszólalt Fleck Zoltán jogszociológus, Hack Péter jogász vagy az orvos Donáth Ferenc.

A magánvéleménnyel kifejezett értékelés után a Magyar Antifasiszta Liga szervezeti állásfoglalásának kérdéséhez visszatérve nyomatékosítom, hogy a MAL idejében felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen parlamenti közép- és szélsőjobb ezzel a reális fasiszta veszélyt kifordító törvénymódosítással valójában akcióegységet hozott létre a jobboldali kurzust érzelmileg és szellemileg elutasítók megfélemlítésére, izolálására és ellehetetlenítésére. Ami pedig egy koncepciós per indulásának látszó feljelentést és annak eljárási következményeit illeti, nagy érdeklődéssel várjuk a fejleményeket, azt is, hogy meddig terjed az alkotmányos alapjognak minősülő véleménynyilvánítás határa, és hol kezdődik, milyen argumentumokkal azonosítható a tényállás jogi fogalma.

Budapest, 2010. augusztus 20.

Hirschler Tamás
Magyar Antifasiszta Liga Ügyvezető Testület elnöke

forrás : magyarorszag.ma

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.