Oszsza meg másokkal is

Az utóbbi száz év negyedik legnagyobb dunai árvize öntötte el az óbudai Római-partot a múlt hónapban. A 827 centiméteren tetőző folyó utcákat, sétányokat, házakat, vendéglőket és sportlétesítményeket árasztott el, családokat kellett kitelepíteni.

A Duna kiöntése ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a Római-part árvízvédelmét mielőbb meg kellene oldani. Tavaly már úgy tűnt, közel a megoldás, mert bár a védekezés módszeréről más elképzelései voltak a III. kerületi önkormányzatnak és más az árvízvédelemért felelős fővárosnak, sikerült átmeneti kompromisszumot kötni, és közös uniós pályázatot benyújtani mobilgát építésére.
 

Ám a tervezett beruházás, amely megvédte volna a római-parti üdülő- és lakóövezetet, nem nyerte el a döntéshozók tetszését, így a közös gondolkodást is elölről kell majd kezdeni.

A fővárosi értékbecslés szerint 45 milliárd forintot érő, mintegy 1000 embernek munkát adó Római-parton 60 családi ház, hat szálloda, vendéglátóhelyek, csónakházak, üdülők és lakóparkok találhatók.

A Barát- és az Aranyhegyi-patak között húzódó, 10 kilométer hosszú, 70 hektáros Duna-parti terület településrendezési értelemben üdülőövezet, míg vízügyi értelemben hullámtér (a folyópart és a töltés közötti terület). Előbbi a hatályos jogszabályok szerint beépíthető, míg utóbbi nem.

A Római beépítése azonban már a XIX. században elkezdődött (48 második világháború előtt épült lakóház áll ma a Római-parton), majd az 1953-as árvíz idején a Nánási és Királyok útja mentén elhelyeztek egy ideiglenes töltést, amelyet 1965-ben egy újabb áradáskor megerősítettek. A gát 1978-ban hivatalosan is Budapest fővédvonalának részévé vált, és a Rómait hullámtérré "változtatta", miközben az építkezések legálisan folytatódtak. Így viszont egyre több itt élőt és vállalkozást érint az időről időre kiöntő Duna.

A III. kerületi önkormányzat hosszú évek óta küzd azért, hogy a főváros eleget tegyen kötelezettségének, és gondoskodjon az óbudai Duna-part árvízvédelméről - eddig eredménytelenül.

Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere kettős mobilgátrendszert tartana ideálisnak a part mentén és a mostani védmű helyén, valamint szükségesnek véli a folyómeder kotrását, ami szintén csökkenthetné az árhullámok magasságát. A lakóparkok korlátozása érdekében pedig fővárosi szinten rendezési tervet kell módosítani.

A Római-part civilszervezetei, vállalkozói is évek óta követelik, hogy az árvíz elleni védelmet építsék ki azok, akiknek ez törvényben előírt kötelezettségük. A Római-partért Egyesület - ahogy a 2006-os árvíz idején, majd tavaly is a Duna tetőzésekor - felhívást tett közzé, hogy figyelmeztessen a sok éve megoldatlan problémára.

Az idei árhullám levonulása után pedig óriásplakátokat helyeztek ki a Szentendrei útra, a Pók és a Pünkösdfürdő utcába "Gátat az ígéreteknek! Gátat a Római-partra!" felirattal.

Korábban számtalan levélben és egy 3500 aláírást tartalmazó petícióval próbálták meggyőzni többek között Demszky Gábor főpolgármestert, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, de az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatták felhívásukat. Egri Gábor, az egyesület elnöke - a Piroska utcai Holiday Beach szálloda ügyvezető tulajdonosa - úgy véli, a meglévő gát teljesen alkalmatlan a védelemre.

Az egyesület szintén a mobilgátas védekezési rendszer telepítését szeretné elérni - bécsi, prágai vagy éppen linzi példára -, és nem az eddigi védvonal megerősítését, valamint a part menti sétány kiszélesítését szorgalmazza.

Szerintük ez 2,5 milliárd forintba kerülne, de megtérülne, mert munkahelyek jönnének létre, ami együtt járna adók, járulékok fizetésével. Egri szerint a Római-part ismét a főváros "riviérája" lehetne.

Az idei árvíz és esős időjárás milliós nagyságrendű bevételkiesést jelentett a Rómaifürdő Sportegyesületnek - tudtuk meg Rátkai János olimpiai ezüstérmes kajakostól, az egyesület elnökétől. A bérleményben működő csónakház nem tudja magát megvédeni, és folyamatosan amortizálódik az egyre magasabb árvizektől, ami egyenes út a csőd felé.

"A kerületi önkormányzat célja egy mobilgáttal védhető, széles sétánnyal rendelkező Római kialakítása, mely egyben őrzi a retró hangulatot" - mondta el a Budai Látképnek Bús Balázs.

A júniusi árvíz tanulságaként a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet az önkormányzat a patakok kiöntése elleni védelemre és a rendkívül magas, az Amfiteátrumnál is érzékelhető talajvíz kezelésére. "Minden választáskor jön az áradás, és figyelmezteti a Római helyzetére a politikusokat, ezért remélem, a következő ciklusban jobb lesz az együttműködés a főváros és a kerület között, és megvalósulhat a mobilgát" - tette hozzá a kerület vezetője.
 

________________________________________ Rózsavölgyi áradat

A XXII. kerületi Rózsavölgyben az esőzések miatt május végén kilépett medréből a Hosszú-réti patak, és térdmagasságig ellepte a környéket. Családokat kellett kiköltöztetni, ingatlanok, ingó értékek mentek tönkre.

A patak áradása nem megszokott dolog, ezt a rendkívüli esőmennyiség idézte elő. A rózsavölgyi szakasz sajátos helyzete, hogy egyik oldalán villamosvonal vezet, másik oldalán pedig magántulajdonú ingatlanok vannak.

A helyi önkormányzat tavaly tulajdonosi hozzájárulását adta egy fővárosi uniós projekthez, melynek keretében a patak alsó, fővárosi szakaszának kiépítését valósítják meg. A beruházás közbeszerzése zajlik, de a mederrendezés sem előzhette volna meg az árvizet.

A XXII. kerület vízgyűjtő területe a fővárostól északra helyezkedik el Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és részben Budakeszi területén. A rózsavölgyiek akkor alhatnak nyugodtan, ha az említett területen az önkormányzatok biztosítják a kellő mennyiségű záportározót, vízelvezető létesítményt.

Ennek érdekében Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere és Németh Zoltán, a kerület országgyűlési képviselője és alpolgármestere egyeztető megbeszélést kezdeményezett az érintett önkormányzatokkal, országgyűlési képviselőkkel, a Fővárosi Csatornázási Művekkel, és javasolták, hogy az érintettek konzorciumi formában keressék a megoldást.

A probléma nem új keletű, 1993-ban a Fővárosi Csatornázási Művek már készített terveket arról, hol szükséges záportározók kiépítése, ilyen azonban azóta sem létesült. Az agglomerációban az elmúlt 10-15 évben lakópark vagy kereskedelmi célra értékesített ingatlanoknál a vízelvezetés nem minden esetben volt megoldott - mondja Németh Zoltán, szerinte ez a jelenlegi helyzet kialakulásához nagymértékben hozzájárult.

Egy felmérés szerint Törökbálinton egy 3000 köbméteres tározó építésével fel lehetne fogni a biatorbágyi, budaörsi és budakeszi vizeket, ez rendezné a Hosszú-réti patak XXII. kerületi szakaszának gondját is. Ez azonban akkora beruházás, hogy szükséges hozzá a szomszédos települések összefogása.

________________________________________ 70 000 homokzsák

A III. kerület csak 760 centiméteres magasságig képes védeni a Római-partot. Ám a Duna 827 centiméteren tetőzött, emiatt június 4-én az Őrtorony utcából nyolc családot költöztettek ki. Közülük hatot az önkormányzat szállásolt el. A kerületnek a tervezett tízmillió helyett tizennyolcmillió forintba került a védekezés, amelyből 70 ezer homokzsákot és a nem önkéntesek ellátmányát fizették. A károk felmérése most is zajlik - mondta a Budai Látképnek Bús Balázs.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.