Százmilliárdos kifizetetlen útszámlákat talált az MFB
2010.07.21. 05:32

Kommandósok lepték el az állami céget: Kikapcsolták az ipari kamerát is
Egy állami cég átadás-átvételét többnyire nem a sajtó nyilvánossága előtt, élő tévéközvetítés közepette szokás lebonyolítani. Pláne akkor, ha előzetesen olyan információk kerülnek napvilágra, hogy az iratok nem teljes körűen állnak a rendelkezésre, a kompromittálókat esetleg már meg is semmisítették - mondja Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, aki először a Heti Válasz friss számában nyilatkozik terveiről.
Oszsza meg másokkal is
- Az index.hu a napokban meglehetősen negatív hangvételben számolt be arról, amikor a Magyar Fejlesztési Bank szakemberei összehangolt akció keretében átvették a három nagy közúti infrastrukturális cég fölötti irányítás. A hírportál szerint az Állami Autópálya-kezelő és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. központjában még az épület ipari kameráit is kikapcsoltatták az átvétel idejére, és a céges mobiltelefonok magánhasználatát is megtiltották az MFB munkatársai. Miért kellett meghozni ezeket az intézkedéseket?
- A bank szakemberei a tulajdonosi irányításnak megfelelő módon vették át az infrastrukturális társaságok fölötti irányítást. Ennek sajátos technikája van, amit a jogszabályok határoznak meg. Ezek pedig nem teszik lehetővé, hogy a szóban forgó vállalatok munkatársai folyamatosan azzal foglalkozzanak, hogy céges mobiltelefonjukon keresztül más cégek munkavállalóival, netán a sajtó munkatársaival, esetleg a hozzátartozóikkal részletekbe menően, kvázi helyszíni élőközvetítés formájában tudósítsanak az eseményekről. Mindenhová megfelelő szakértői garnitúrával vonultunk be. Egyszerűen azért, mert ma már nemcsak iratokat, hivatalos dokumentumokat kell átvenni, hanem komoly számítástechnikai és kommunikációs infrastruktúrát. Mindenkit szeretnék arra az esetre emlékeztetni, amikor 2002-ben, a kormányváltást követően a Medgyessy-kabinet alatt jogszerűtlenül mentettek ki a magyar állam tulajdonát képező adatbázisokat, s máig nem tudni, kik férhettek még hozzá például a magyarországi adófizetők teljes adatállományához. Mi ezt szerettük volna elkerülni.

Fotó: Béres Attila
- S gondolja, hogy ez most sikerült elérni ezekkel az intézkedésekkel?
- Korántsem biztos. Mindenesetre megpróbáltunk úgy felkészülni ezekre az átadás-átvételekre, hogy megelőzzük az ilyen típusú konfliktusokat. Világosan és egyértelműen meghatároztuk azokat az eljárásmódokat, amelyeket az átadás-átvétel során szakértőinknek alkalmazniuk kell. Ezek jogszerűek és törvényesek. Mindenki megfelelő felhatalmazással, megbízással rendelkezik a tulajdonosi döntés szerint. Lehet, hogy ez sokaknak nem tetszik, vagy talán inkább a törvények betartása szokatlan. Semmi jogellenes dolgot nem tettünk, nem is fogunk, mert a törvények betartására és a becsületünkre kényesek vagyunk. Aki ezt megpróbálja dramatizálni, lelke rajta. Én is elég drámai dolgokat tudnék mondani az átvett állami vállalatok működésével kapcsolatosan.
- Például?
- Például több százmilliárd forint értékű útnak az elszámolása húzódik már évek óta a magyar állam és a beruházó társaság között.
- Akkor ez csak a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nél fordulhatott elő.
- Így van. Ráadásul emiatt uniós forrásoktól eshetünk el, rosszabb esetben viszont még a felhasznált támogatásokat is vissza kell esetleg fizetnünk. Nem szeretném hosszasan sorolni a problémákat, de olyan típusú ügyletekről van szó, amelyek óriási kockázatokat hordoznak a magyar államra nézve. Ezeket próbáljuk meg minél gyorsabban megszüntetni. Azért kellett gyorsan, határozottan és időben fellépnünk, hogy állításainkat a későbbiek során tényszerűen és szakszerűen is alá tudjuk majd támasztani.
- Mi a szándékuk az Állami Autópálya-kezelővel, a Magyar Közút Kht.-val, vagy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel?
- Nem titok, hogy a működésüket racionalizálni szeretnénk. Nincs szükség ugyanis külön egy autópálya-kezelőre, és megint külön egy közútkezelő cégre. Megpróbáljuk a két társaságot egységbe hozni. De elsődleges szándékunk az is, hogy a közúthálózat korszerűsítésének, fejlesztésének az új Széchenyi-tervben is kiemelt szerepe legyen. Annál is inkább, mivel a közúthálózatunk hihetetlenül elmaradt állapotban van. Ez pedig bizonyos esetekben megakadályozza, hogy egyes leszakadó térségek bekapcsolódjanak az ország gazdasági vérkeringésébe. Ahhoz, hogy a régiófejlesztés hatékony lehessen, s hogy a kistelepülések ne veszítsenek lakosságmegtartó erejükből, nemcsak postára és vasútra, iskolára és orvosi ellátásra van szükség, hanem jó utakra is. Ezek nélkül nem lehet biztosítani a normális életesélyeket a vidéken lakó emberek számára.
forrás : hetivalasz.hu
|