Oszsza meg másokkal is

A gazdasági,- és pénzügyi világválság az autóipar után talán az ingatlanpiacot érintette a leginkább. A beruházók visszafogták a lakásépítést, valamint az új lakások piacán túl nagy a készlet és hosszú az értékesítési idő, csak jelentős kedvezménnyel lehet vevőt találni.

A vevőnek az értékbecslési díjon kívül még közjegyzői díjat - ami nincs maximálva -, folyósítási jutalékot, hitelbírálati díjat valamint ügyvédi díjat is fizetnie kell.mbr>
Egy 2000. évi törvény alapján azonban a hitelintézetek jogosultak újraértékeltetni a felvett hitel fedezetként szolgáló ingatlant, sőt a BASEL II elvek mentén - a lakóingatlanok esetében legalább három évente egyéb ingatlanoknál évente - a bankoknak ezt kötelezően el is kell végezni. Erre azért van szükség, mert előfordulhat az, hogy egy ingatlannak annyira leesett az értéke, hogy már nem képes fedezni a felvett hitel összegét. A deviza hitelesek esetében annyival bonyolultabb a kép, hogy ott az ingatlan értékének esése mellett még a megemelkedett hitelösszeg is befolyásoló tényező.

A Magyar Bankszövetségnél a Népszava Online kérdésére elmondták, hogy az itthoni hitelezés "konzervatív" formában történik, azaz a bankok forint alapú hitelnél az ingatlan értékének 70%-át, euró alapúnál 65%-át svájci franknál pedig 45%-át adják. Ebben az esetben például egy svájci frank alapú kölcsönnél több mint a felére kellene esnie az ingatlan értékének ahhoz, hogy ne legyen elég fedezetnek. Ekkora esésről még a legnehezebb tavalyi évben sem lehetett szó. Amerikában előfordult, hogy ez a szám akár 100-120%-ot is kitett, a többi között ezért is robbant ki az egész világot sújtó pénzügyi válság.

Az a veszély viszont fennállhat, hogy egy esetleges tartós forintgyengülés hatására az eredetileg felvett devizahitel fedezeti értéke megnőhet a bank javára.

Az esetleges újraértékeltetéseknél nem teljesen egyértelmű, hogy kinek kell az újrabecslési-, és szerződésmódosítási díjakat fizetni. Az erre vonatkozó kérdéseket előszeretettel kerülik a bankok. A gyakorlat szerint erre az üzletszabályzat ad választ, ám abban az ügyfelek könnyen elvesznek, mire kihámozzák a rájuk vonatkozó passzusokat.

Nem kis összegekről van szó, ugyanis egy ingatlanbecslés minimum 30.000 forint, a közjegyzői díj 55.000 forint és a szerződés módosítási díj - bankoktól függően - megint pár tízezer forint is lehet. Összességében a végösszeg akár a százezer forintot is meghaladhatja. Az újrabecslési díjat többnyire a bankok fizetik,de nem árt óvatosnak lennie a hiteladósoknak és rákérdezni a részletekre.

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének képviselője a Népszava Online kérdésére azt nyilatkozta, hogy nem feltétlenül kell minden esetben a hitelfelvevőnek ezeket a díjakat állnia, ez teljes mértékben a szerződéstől, illetve a meghirdetett konstrukcióktól függ. "Ezzel kapcsolatban hozzánk nem érkezett panasz, ugyanakkor sokan érdeklődtek a témával kapcsolatban. Mi mindenkinek azt mondjuk, hogy ilyen esetben menjen be a bankba és kérdezzen rá, hogy miért van szükség újraértékelésre."

Az általunk megkérdezett bankok szerint az ingatlanok újrabecslését kötelességük egy 2007. évi kormányrendelet rendelkezéseiből adódóan elvégezni, aminek rendszerint eleget is tesznek. Ez a felülvizsgálat minden évben ütemezetten történik, amely egyszerre több ezer ingatlant érint. Az, hogy egy ingatlan értéke több vagy kevesebb lesz, az függ az adott ingatlan elhelyezkedésétől és egyéb paramétereitől, az ingatlanpiacon bekövetkezett árváltozásoktól.

A "konzervatív" bankpolitikának köszönhetően azonban a bankok tájékoztatása szerint eddig nem volt szükség arra, hogy az ingatlan értékének csökkenése miatt módosítani kellett volna a szerződést.mbr>
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) megtudtuk, hogy hozzájuk nem érkezett panasz ezzel kapcsolatban. Hasonló eset előfordult, amikor a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan mellé pótfedezetet kértek az adóstól, tekintettel arra, hogy a szerződéskori fedezet értéke nagymértékben lecsökkent. Ilyenből is csak néhány eset volt 2009-ben. A felmerült pár ügyben az ügyfelek a pótfedezet bevonásának jogosságát vitatták, illetve arra kérdeztek rá. A Felügyelet ugyanakkor ezekben az esetekben nem vonhatja felelősségre az intézményt, hiszen a kölcsönszerződés rögzítette, hogy a fedezet elértéktelenedése, illetve a kölcsönösszeg nagymértékű megemelkedése esetén pótfedezet bevonására kötelezhető az adós.

A Magyar Bankszövetségnél elmondták még, hogy egy idei kormányrendelet alapján az-az ügyfél, aki kedvezőbb feltételű hitelcserét kér, arra nem vonatkozik a szerződés módosítási díj kifizetése.

forrás : nepszava.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.