Oszsza meg másokkal is

A helyi polgármester szerint most a közvetlen államcsődöt kell elkerülni. Kósa a konkrétumokat a Varga Mihály államtitkár által vezetett bizottság jelentésének megjelenése utáni időszakra jelezte. Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor kormányfőnek kifejtette: elvárják az államháztartási hiány csökkentését.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a Napi Gazdaság tegnapi, Debrecenben tartott kis- és középvállalkozás-fejlesztési konferenciáján úgy fogalmazott: "a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg". Debrecen polgármestere a tanácskozáson azt mondta: úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg. "Szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük" - mondta a politikus.

Felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan igazgatási ágazat, ahol júniusra már nem tudnak bért fizetni, mert elfogyott az erre elkülönített keret. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint most nem lehet semmi konkrétumot mondani, ugyanis a hét végén és a jövő héten dől el, "mit is lehet kezdeni". A görög példa arra ad lehetőséget, hogy Magyarországot sem hagyják majd elsüllyedni, vagyis ezeknek a lépéseknek az árát le fogja nyelni Európa - vélte Kósa Lajos. Ehhez hozzátéve, hogy máskor nyilván nem nyelnék le, de ez most más időszak, most együtt kell működni. Kósa szerint azok az országok voltak sikeresek a válságmenedzselésben, amelyek nem fogadták el a nemzetközi pénzügyi szervezetek előírásait. A Nemzetközi Valutaalap budapesti képviselete - lévén belpolitikai kérdés - Kósa kijelentését kérdésünkre nem kommentálta.

Ugyanakkor Oszkó Péter volt pénzügyminiszter lapunknak nyilatkozva felkavarónak, őrültségnek nevezte Kósa Lajos szavait. Amellett, hogy az általa vezetett pénzügyi tárca jóslatai az elmúlt egy évben helytállónak bizonyultak. A Költségvetési Tanács is azt közölte, hogy stabil pályán van az államháztartás, és annak a finanszírozása, és a költségvetési gazdálkodás. Ugyanerről tanuskodik a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése. "Szinte érthetetlen, hogy ha nincs csődhelyzetben egy ország, akkor a kormány miért hangoztatja a csődhelyzetet, miért csinál magának bajt, s hozza nehezebb helyzetbe magát az országot. Ettől nem mozgástere lesz a kormánynak, hanem sokkal többet fognak követelni Magyarországtól, mint eddig.

Így valóban kétségessé tehetik az ország finanszírozását. Ha a göröket emlegeti Kósa Lajos, abban nagyon téved, hogy velük szemben kedves volt az unió. Görögországgal mindenki a lehető legkeményebb feltételeket fogadtatja el a tárgyalások során. Ha az új kormány célja, hogy Görögország helyzetébe vigye Magyarországot, azt nem sokan fogják megköszönni" - vélte Oszkó Péter. Arra a Kósa-féle kijelentésre, hogy a gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet, a volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy ez a világ legtöbb országában az államosítást jelenti. Megleptek ezek az állatások, mert szó nincs róla, hogy államcsőd közeli helyzetben lennénk - reagált Kósa Lajos mondataira Petschnig Mária Zita.

A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa emlékeztetett arra, hogy államcsőd 2008 őszén volt és veszélyes helyzet alakult ki 2009 tavaszán is, amikor az ország finanszírozási felára majdnem háromszorosa volt a mainak. Jelenleg finanszírozható az ország a lakossági nettó megtakarításokból és abból, hogy a külső befektetők is vásárolják az állampapírjainkat. A gazdaságkutató szerint Kósa beszéde "befelé szól, a Fidesz így készül a lakossági és a vállalkozói várakozások lehűtésére. Tudniillik José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - aki tegnap találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel - is kifejtette, hogy elvárja a reformokat és az államháztartás hiányának csökkentését. Vagyis kisebb az új kormány mozgástere, mint amivel korábban számolt, amiben korábban reménykedett.

Ez a mostani megnyilvánulása olyan drámai hangvételű, ami a külső befektetőket is kifejezetten riasztja, és ez a forint árfolyamának gyors romlásában is megjelent tegnap. A Fidesz eddig nem mert előállni konkrétumokkal, ami fenntartotta a bizonytalanságot a külföldi befektetőkben, bár ők is tudják, hogy közel sincs olyan helyzet itt, mint Görögországban, ahol 13 százalék fölötti az államháztartási hiány, a finanszírozás felára többszöröse a magyarénak. "Nem hiszem, hogy Kósa Lajos kijelentései idehaza megnyugtatnának bárkit is, viszont idegességet váltanak ki külföldön. Ennek meglesznek a belgazdasági következményei" - figyelmeztet a szakember. A Magyar Nemzeti Bank héten nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében semmiféle utalás nincs államcsődre. Korábbi prognózisához képest a jegybank növekedést jósol erre az évre a magyar gazdaságban, az államháztartás hiányát pedig GDP-arányosan 4,3-,4,5 százalékra emelte (a kormány által várt 3,8 százalékról).

Katona Tamás, egyetemi tanár, a pénzügyi tárca korábbi államtitkára úgy vélte: fenn áll annak a veszélye, hogy az efféle átgondolatlan, minden alapot nélkülöző, politikai indíttatású kijelentések önbetejesítő jóslattá válnak. Mivel az ilyen nyilatkozatok zavarokat okoznak a nemzetközi befektetői körökben, illetve a pénzpiacokon. Magyarországon a Kósa Lajos által elmondottakkal ellentétben nincs gazdasági vészhelyzet, és az állam is fizetőképes, miután ma is 7 ezer 500 milliárd forint van az államkasszában. ( Ez megfelel a költségvetés időarányos feltöltöttségének.)

Katona Tamás kijelentette: szó sincs arról, hogy országunk a Görögországihoz hasonló mély válságba került volna. A " gazdasági vészhelyzet" csupán a Fidesz hisztéria keltő forgatókönyvében létezik. Az sem igaz, hogy a görög gazdasági krízis megszüntetésnek az árát az Európai Unió (EU) nyeli majd le, és ezt az Unió hazánk esetében is megtenné. Az EU ugyanis csak hitelt nyújtott a görögöknek a rövidtávú pénzügyi gondjaik áthidalásához, amelyet vissza kell fizetniük, s ez hazánk estében sem működne másként. A volt államtitkár hangsúlyozta: Magyarország a Fideszes politikusok állításaival szemben a térség országaihoz képest stabil gazdasággal rendelkezik.

Ez azonban nem biztos, hogy így is marad, ha a kormánypárt vezetői továbbra is indokolatlanul negatív képet festenek az ország gazdasági helyzetéről. A külföldi befektetők egy része ugyanis előbb-utóbb elhiszi, hogy rossz állapotban van a gazdaságunk, ha rendszeresen ezt hallja az országot irányító politikusoktól. Katona Tamás veszélyesnek ítéli, hogy Kósa Lajos "bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok" felfüggesztését helyezi kilátásba, vagyis a diktatúra bevezetésével fenyegetődzik. Az pedig egyenesen elképesztő, - fogalmazott a volt államtitkár - hogy a fideszes vezető azokat az országokat nevezte sikeresnek a válságmenedzselésben, amelyek megszegték a Világbankkal, illetve a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásaikat. Értelmezhetetlen a szakértők számára a Kósa Lajos által emlegetett "gazdasági alkotmányossági szabály" fogalma. A politológus szerint a Fidesz ezzel jelentheti be, hogy életszínvonal-növekedésre senki se számítson. A tőzsde a hír hatására zuhant, de elemzők szerint ebbe a világ piacainak fáradtsága is belejátszott.

Juhász Attila a Political Capital igazgatóhelyettese szerint Kósa Lajos nyilatkozata több ponton sem érthető. "Nem tudni mit ért "gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztése" alatt, de ha alkotmányos szabályokról van szó, akkor azokat nem lehet csak úgy felfüggeszteni, csak esetleg a kétharmados többséggel alkotmányt módosítani" - mondta.

Az sem világos - fűzte hozzá -, hogy mit ért azon Kósa Lajos, hogy "az IMF előírásait be nem tartó államok sikeresebbek". Az IMF előírásait ugyanis azoknak az országoknak kell betartaniuk, amelyek bajba kerültek, ezért nem volt más választásuk, mint hogy betartsák az előírásokat feltéve, ha hitelt akartak kapni - fogalmazott.

A Political Capital elemzője rámutatott arra is, hogy a görög válság utáni helyzet épp azt bizonyítja, hogy a hiánynövelést választó országok mára nehéz helyzetbe kerültek. "Magyarország esetében egyébként a Fideszen kívül senki sem beszél arról, hogy hiány a GDP 4,5 százalékánál nagyobb lenne. Az viszont tény, hogy Barosso világossá tette Orbán Viktornak: nem lazíthatja fel a költségvetést".Juhász Attila szerint a Fidesz befelé azért igyekszik azt kommunikálni, hogy gazdasági vészhelyzet van, mert így világossá teheti, hogy jelentős életszínvonal-javulásra, adócsökkentésre, stb. ne számítson senki. "A Kósa-féle nyilatkozatnak az a legfőbb problémája, hogy a kormánypárt ügyvezető alelnökeként az ő szavait árgus szemekkel figyelik a piaci szereplők, és ha olyan kijelentéseket tesz, hogy "a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg", és, hogy "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét", akkor ő maga növeli a kockázatokat Magyarországgal kapcsolatban" - jelentette ki az elemző. Hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat után a térségben egyedül a forint árfolyama kezdett esni.

A forint csütörtök este hét órára nagyot gyengült, egy euró 282 forintot ért, a dollár 232 forintig erősödött a magyar devizával szemben, és a svájci frank is átlépte a 200 forintos árfolyamot. Ugyanakkor a világ tőzsdéi emelkedtek.

Mit is jelenthet "a gazdasági alkotmányossági szabály"?

Mindenki csak találgatja, hogy vajon mit is érthetett Kósa Lajos gazdasági alkotmányossági szabályokon. Az Alkotmány több helyen is szabályozza a gazdasági kérdéseket, így például a 9. paragrafus kimondja, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Ebben a passzusban mondja ki az alaptörvény azt is, hogy Magyarország elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

A gazdaságot szabályozzák azok a paragrafusok is, amelyek kimondják, hogy az állam biztosítja a tulajdonhoz való jogot, valamint hogy elismeri a szövetkezetek önállóságát.

Az alkotmány szerint a tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Kolláth György az alkotmányos lehetőségeket felvázolva elmondta, hogy a Fidesznek a kétharmados többség birtokában joga van megváltoztatni az alaptörvényt. Hangsúlyozta azonban, hogy az alkotmányhoz alkalmazkodni kellene inkább, nem pedig átgondolatlanul átírni azt.

Gondolatébresztő gazdasági tényfeltárás

Súlyos megállapításokat tartalmaz a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentése - közölte tegnap Varga Mihály, a testület vezetője. A miniszterelnökség államtitkára azt megelőzően beszélt erről, hogy munkaértekezletet tartott az Országházban a költségvetéssel kapcsolatos nyílt levelet megfogalmazó 29 közgazdász részvételével. Varga leszögezte: nyilvánvaló, hogy a 2010-es államháztartás, költségvetés nem tartalmazza a valós folyamatokat, adatokat. Számos szakmai, a költségvetés tervezésekor elkövetett hibát találtak, és - fűzte hozzá - jelentős különbség van az eddig bevallott és a valós számadatok között.

Ezeket a részjelentésben feltüntetik majd. A jelentésről annyit mondott: szándékaik szerint a hétvégére elkészül a dokumentum. A kormányzati átadás-átvétel során olyan újabb "meglepő hiányosságok, nem létező, de betervezett összegek, létező, de kifizetésre nem méltatott célok" derültek ki, amelyeket szintén értékelni kell majd - hívta fel a figyelmet Varga. Szerinte ezek azt mutatják, hogy a súlyos helyzetben lévő magyar államháztartás helyzete rosszabb annál, mint amit arról ebben a pillanatban gondolni lehet. A tényfeltáró bizottság elnöke azt mondta, a részjelentés a kormány költségvetési mozgásterét határozza majd meg. Hangsúlyozta: a bizottság nyilvános adatokkal dolgozott és munkája augusztusig tart.

forrás : Népszava-összeállítás

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.