Oszsza meg másokkal is

A világgazdasági válság és a nyomában járó visszaesés alatt gyakorlatilag az eurózóna mindegyik tagországa megszegte a monetáris unió úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumait, mindenekelőtt az államadósságra és az államháztartási hiányra felállított szabályokat - kommentálja a bbc.co.uk az euróövezet válságáról készített infografikáját , melyben bemutatja az euróövezeten végigsöprő recesszió legfontosabb adatait, például a GDP-zsugorodás és az országok eladósodásának mértékét, valamint a megugrott munkanélküliséget.

A maastrichti kritériumok szerint az euróövezeti országok államadóssága nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, az államháztartási hiányt pedig a GDP 3 százaléka alatt kell tartania a tagoknak. A két kritériumhoz azonban tavaly a tizenhat ország közül csak kettő, Luxemburg és Finnország tudta tartani magát. Az euróövezet nagyobb része tehát a recesszióban növelte adósságait és állami költekezésekkel próbálta ellensúlyozni a válság reálgazdasági hatásait.

A konvergenciakritériumok fő célja, hogy az eurót használó tagországok gazdaságait közelítse egymáshoz és ezáltal megteremtse az euróövezet stabilitását (az euróövezetbe igyekvő hazánk jelenleg egyet sem teljesít ezek közül). A recesszió és a tagállamok eladósodása azonban minden eddiginél jobban kirajzolta az egyes országok közötti különbségeket.

Görögország nagy árat fizet a megmenekülésért Mint azt az elmúlt hetekben elharapózott piaci pánik is megmutatta az euróövezetben Görögország távolodott el leglátványosabban a maastrichti kritériumoktól: a görög államadósság tavaly meghaladta a GDP 115 százalékát, 2013-ig valószínűleg tovább emelkedik és mielőtt csökkenő pályára áll meghaladhatja a GDP 140 százalékát (sőt a legrosszabb forgatókönyv szerint a görög államadósság elérheti a 150 százalékot is az évtized végére).

A görög államháztartási deficit 2009-ben a GDP 13,6 százalékára rúgott, amit a hatalmas, 110 milliárd eurót meghaladó IMF-EU mentőcsomagért vállalt fiskális konszolidációval idén várhatóan 8,1 százalékra szorítanak és a tervek szerint 2014-re visszajutnak a 3 százalékos maastrichti kritérium alá.

Ennek érdekében befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás. Az öregségi nyugdíj korhatárát - ami jelenleg a férfiaknál 65 év, a nőknél 60 év - a várható életkorhoz kötik. A korai nyugdíjazást 60 év alatt nem lehet majd igénybe venni. Az áfát 21 százalékról 23 százalékra emelik, 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót.

Az ír államháztartási hiány egyébként még a görögnél is magasabbra ment és elérte a GDP 14,3 százalékát tavaly, a spanyol deficit pedig a GDP 11,2 százalékánál állt meg. Ha pedig Nagy-Britannia az euróövezet tagja lenne, szintén nem teljesítené a maastrichti kritériumokat, ugyanis a brittek államháztartási hiánya is kiugróan magas, 11,5 százalék lett tavaly. A két utóbbi ország egyelőre nem jelentett be megszorításokat.

Megszorítások Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban

Az olasz államadósság pár tized százalékponttal még a görögnél is magasabb volt tavaly, Olaszország ennek ellenére sokkal jobb helyzetben van, ugyanis államadóssága nem emelkedik olyan meredeken, mint a görög, hanem magas szinten beragadt. Emellett Olaszország likvid, vagyis lejáró adósságait képes törleszteni, míg Görögország már csak az IMF-EU segélynek köszönheti fizetőképeségét. Fontos különbség a két ország között az is, hogy az olasz államháztartási hiány tavaly a GDP 5,3 százaléka volt, ami jóval kevesebb mint fele a görögnek.
 

Ez csak egy W első fele, és jön még egy kiadós lejtmenet? (Fotó: MTI)
 

Az olasz kormány két év alatt 24 milliárd euróval kívánja csökkenteni az államháztartási hiányt. A megszorítások elsősorban a köztisztviselőket és a helyi önkormányzatokat érintik. A közszférában elbocsátásokra kerül sor, befagyasztják a béreket és kitolják a nyugdíjkorhatárt, valamint csökkentik a helyi önkormányzatok juttatásait. A kormány a kedden meghozott intézkedésektől azt várja, hogy a deficit 2,7 százalékra csökken 2012-re.

A portugál kormány május 20-án hagyta jóvá megszorító csomagját. Ennek keretében a személyi jövedelemadók kulcsát 1-1,5 százalékponttal emelik, az áfát 20 százalékról 21 százalékra növelik, a vezető beosztású állami alkalmazottak bérét 5 százalékkal csökkentik, és 2,5 százalékos adót vetnek ki a nagyobb vállalatok és bankok profitjára. Az intézkedések hatására az idei államháztartási hiány 7,3 százalékra csökken, a jövő évi deficit pedig 4,6 százalékra hanyatlik a tavalyi 9,4 százalék után.

Spanyolország csökkenti az állami alkalmazottak bérét, felfüggeszti a nyugdíjak inflációkövető emelését, valamint visszafogja a beruházásokat és a regionális kormányzatok finanszírozását. A kormány két év alatt 15 milliárd eurót tervez megspórolni, ebből több mint 6 milliárdot az állami beruházások visszafogásával. Az intézkedések célja, hogy az idén a GDP 9,3 százalékára csökkenjen az államháztartási hiány. A tervek szerint 2011-ben 6 százalék, 2013-ban pedig már csak 3 százalék lesz a deficit.

Megszorításokat jelentett be a francia kormány is: 2011-2013 között befagyasztanak minden kiadást, kivéve a nyugdíjakat, és ugyanebben az időszakban az állam működési költségeit 10 százalékkal csökkentik.

Törékeny a kilábalás

Egyelőre úgy tűnik, hogy az euróövezet nagy részében véget ért a recesszió, a tagországok gazdasága ugyanis 2010 első három hónapjában átlagosan 0,2 százalékkal nőtt 2009 utolsó negyedévéhez képest. A kilábalás azonban törékeny, a recesszió még könnyen W alakot ölthet, ami a jelenlegi enyhülés után egy újabb mélyrepülést jelentene az európai gazdaság számára. Ennek a forgatókönynek a megvalósulásával fenyegetnek a görög és a dél-európai államok adósságai miatt kiújult piaci félelmek is.

Az euróövezet gazdaságai súlyos veszteségeket szenvedtek tavaly. A legnagyobb mértékben, közel 8 százalékkal Finnország és Szlovénia gazdasága zsugorodott, az ír gazdaság pedig körülbelül 7 százalékkal esett vissza. Az euróövezet legnagyobb gazdaságában, Németországban is 5 százalék körül alakult a recesszió. Írország, Görögország, Ciprus és Luxemburg legfrissebb növekedési adatai pedig még mindig mínuszosak.

Történelmi csúcson a munkanélküliség

A recesszió történelmi mélypontra lökte az eurózóna munkaerőpiacait is: 2010 márciusára az övezet átlagos munkanélküliségi rátája elérte a 10 százalékot. Az egyes tagországokban azonban meglehetősen eltérően alakult a munkanélküliség, ami jó példája annak, hogy milyen távol is állnak az eurózóna gazdaságai egymástól. A legrosszabb foglalkoztatási adatokat Spanyolország produkálta, munkanélküliségi rátája 2009-ben megduplázódott és idén meghaladta a 20 százalékot (Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11,8 százalék volt 2010 első három hónapjában).

Spanyolországot Szlovákia követi a munkanélküliségi dobogón 14,1 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátával, a harmadik helyen pedig Írország áll 13,2 százalékos munkanélküliséggel. Portugáliában, Görögországban és Franciaországban szintén meghaladja az euróövezet átlagát ez a mutató, miközben Hollandiában csak 4,1, Ausztriában 4,9, Németországban pedig 7,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

(Forrás: bbc.co.uk, Hírszerző, MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.