Önkényes döntés hatvanezer emberről?
2010.05.27. 21:28

Példátlannak nevezte az egyik tiltakozó szakszervezet főtitkára azt, hogy Fidesz-KDNP a kötelező egyeztetést figyelmen kívül hagyva fogadna el egy törvénymódosítást, amely dolgozók tízezreit hátrányosan érintheti. Ennek keretében a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők már kormánytisztviselők lennének, viszont ezek után a munkáltatónak nem kellene indokolni elbocsátásuk okait.
Oszsza meg másokkal is
A beterjesztők úgy vélik, egy meglévő aszimmetriát küszöbölnének ki. Mások szerint viszont a tömeges elbocsátások jogi környezetét teremtik meg ezzel.
Egyhangúan tiltakoznak a szakszervezetek a Fidesz-KDNP-nek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosító javaslata ellen, amelynek ma lesz általános vitája a parlamentben. A tervezet az eddigi köztisztviselői jogviszonyt kormánytisztviselői jogviszonnyá alakítaná át bizonyos területeken, miközben erősíti az állam (azaz a munkáltató) jogköreit az érintettekkel szemben. A legnagyobb változás az lehet, hogy az államot a törvény elfogadásától számított harmadik naptól kezdve megilleti az a jog, hogy indokolás nélkül, két hónapos felmentési idővel szüntethetné meg a jogviszonyt.
"Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt, a jelenlegi fokozott védelem jelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonyság alacsony és közmegítélése rossz" - áll a parlament elé benyújtott törvényjavaslatban.
A Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz), valamint Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett javaslat azt a vélt aszimmetriát szüntetné meg, amely a munkavállaló, illetve a munkáltató között fenn áll: a korábbi szabályozás szerint előbbi ugyanis indokolás nélkül, két hónap lemondási idővel szüntethette meg munkaviszonyát, míg utóbbi - azaz az állam - kizárólag valós és okszerű indokolással, illetve meghatározott esetekben, illetve alkalmatlanság esetén tehette meg ugyanezt. A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki, de nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzatokat.
"Hidegzuhanyként ért minket a javaslat. Példátlan az elmúlt 20 év történetében, hogy mintegy 60 ezer ember munkáját érintő döntést a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozzanak meg" - kommentálta a Népszavának a Fidesz-KDNP javaslatát Bárdos Judit. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete főtitkára is aláírta azt a nyilatkozatot, amely a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) honlapján jelent meg, és amely elfogadhatatlannak tartja a még csütörtökön beadott indítványt. (Az aláírók közt van a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának képviselője is.)
"Egyértelmű, hogy az elbocsátások és leépítések gyorsításának érdekében terjesztették be ezt a javaslatot. Más különben miért lenne ennyire sürgős? Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a közigazgatás szakma, amit lassan lehet megtanulni. Nem biztos, hogy az elbocsátottak helyére felvett fiatalok egyből meg tudják oldani a ráháruló feladatokat" - tette hozzá Bárdos Judit. A főtitkár ugyanakkor kiemelte: az érdekképviseletek nem zárkóznak el a modernizáció elől. Ebben partnerek tudnak lenni, de csak akkor, ha a változások a munkavállalók érdekeit szolgálják. A SZEF honlapján olvasható közleményben továbbá az áll: "a szakszervezetek úgy értékelik, hogy így nem érvényesülhet a felkért miniszterelnök, Orbán Viktor május 14-én, az Országgyűlés alakuló ülésén meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszere."
forrás : Népszava-információ
|