Oszsza meg másokkal is

Új irány 2010 címmel ma terjeszti a parlament elé a Fidesz azt a törvénycsomagot, mely a választási kampány során beharangozott ígéreteket tartalmazza. Az Új irányt Kósa Lajos, a párt múlt héten Orbán Viktor által kinevezett ügyvezető alelnöke jegyzi, más fideszes és kereszténydemokrata képviselőkkel közösen. Kósa Lajos vasárnap sajtótájékoztatón ismertette a konkrét törvényjavaslatokat.

PARLAMENTI LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS. A Fidesz–KDNP 200+13 fős modellt tervez. Erről alkotmánymódosítást terjesztenek elő, és azt a Fidesz–KDNP-képviselők, élve a kétharmados többségükkel, meg is szavazzák. Eszerint a mostani 386 helyett 200 képviselő lenne amagyar parlamentben; a plusz 13 helyet akkor „használnák”, ha megegyezés születne a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéről is.
 

Teli a tábla – a Fővárosi Közgyűlés egyik 2007-es szavazásának eredménye Fotó: Szabó Bernadett
 

A létszámcsökkentést és az ezzel szorosan összefüggő választójogi törvénymódosításokat ugyanakkor – mint Kósa Lajos fogalmazott – a Fidesz és a KDNP „nem szeretné erővel átvinni”. Épp ezért javasolják, hogy az alkotmányügyi bizottság keretein belül álljon fel egy paritásos parlamenti albizottság, amelynek a feladata az lenne, hogy „egy egyeztetett” választási törvényt dolgozzon ki – legkésőbb 2011. szeptember 1-jéig. Ha erre a „záros” határidőremégsem sikerülne konszenzusos előterjesztést készíteni, akkor a Fidesz és a KDNP a saját választójogi törvénymódosítását kezdi el tárgyalni jövő ősszel a Ház, és azt szavazzák meg.

A Fidesz megőrizné amostani struktúrát, azaz az egyéni listás rendszert; elképzelésük szerint a 200 fős parlamentben 100 (plusz-mínusz 5) egyéni körzetben megválasztott honatya kerülne, és 100 listás. Azt Kósa Lajos nem mondta meg pontosan, hogy maradna-e a megyei és a kompenzációs országos lista is.

ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK LÉTSZÁMÁNAK A CSÖKKENTÉSE. A mostaninál 40-50 százalékkal kevesebb képviselő lenne az önkormányzati testületekben. A Fővárosi Közgyűlés 66 helyett 35 fős lenne (plusz a főpolgármester). Azaz 50 ezer lakosra jutna egy képviselő Budapesten. A megyei közgyűlések esetén 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezrenként pedig további egy képviselő. De a működési határ 15 képviselő lenne.

A mostani önkormányzati választási rendszer logikáját megőrzik, marad az „egyéni listás” szisztéma 10 ezer lakosig. E fölötti lélekszám esetén pedig az egyéni és a kompenzációs listás választás. A polgármesterek közvetlen választása is marad. Az önkormányzati törvényt is módosítják; visszahozzák azt az 1990-es „intézményt”, hogy alpolgármestert nemcsak az önkormányzati képviselők közül, hanem „kívülről” is lehet választani, személyéről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

Az így megválasztott alpolgármesterek tanácskozási joggal a zárt üléseken is részt vehetnek, de nem lesz szavazati joguk. Viszont mindenképpen kell lennie egy képviselő-alpolgármesternek is, hogy teljes hatáskörrel helyettesíthesse a polgármestert. Lesz „lex Atkári” is – ha egy alpolgármester feladatköre „üres halmazzá” válik, vagy a hatáskörét visszavonja a polgármester, akkor az alpolgármester megbízatása automatikusan megszűnik. (Magyarázatképpen Kósa Lajos példaként említette a tájékoztatón Atkári János volt főpolgármester-helyettes esetét, akitől fokozatosan elvonták jogköreit, s egy ideig anélkül is hivatalában maradt.)

Ez lesz érvényes a közgyűlési alelnökökre, főpolgármester-helyettesekre is. A választási eljárási törvényt úgy változtatnák meg, hogy a mostani, 72 napos önkormányzati kampányidőszak csak 60 napos lenne. A Fidesz–KDNP elképzelései szerint ősszel már kisebb önkormányzati testületekre lehetne szavazni. Kósa Lajos határozottan közölte: nem fordulhat elő, hogy későbbi időpontra „tolják el” az önkormányzati választásokat. A törvénymódosításokat május végén–június elején megszavazzák, így augusztus elsejére minden készen áll arra, hogy a köztársasági elnök kitűzze az önkormányzati választásokat októberre.

BTK.-MÓDOSÍTÁS, „HÁROM CSAPÁS”. A Fidesz és a KDNP javaslata szerint a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetőire – amennyiben viszszaesőkként követik el a bűncselekményeket – a harmadik esetben a cselekményre kiróható legsúlyosabb büntetési tételt kell alkalmaznia a bírónak, mérlegelés nélkül. „Egy sima kocsmai pofonért is a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni, ha azt harmadjára követi el ugyanaz a személy” –tette hozzá Kósa Lajos, kiemelve: a „három csapás” nem vonatkozik a vagyon elleni bűncselekményekre.

BTK.-MÓDOSÍTÁS, HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI ERŐSZAK. A Fidesz és a KDNP szigorítaná a közfeladatot ellátó személyekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények büntetését is. „Kiemelten védendőnek ítéljük meg a közfeladatokat ellátó személyeket, a postást, az orvost, a mentőst, a rendőrt, a tűzoltót, a kéményseprőt. És nagyon fontos: a tanárt” – sorolta Kósa Lajos. Felemelik a büntetési tétel alsó határát. Annak, aki a törvénymódosítás elfogadása után például „egy tanárt inzultál”, a büntetési tétel egy év „letöltendőnél” indul. A mostani gyakorlattól eltérően, aki hivatalos személy ellen követ el erőszakos cselekményt, annak a számára nem lesz próbára bocsátás vagy felfüggesztett büntetés, le kell töltenie a büntetését.

KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG.

A Fidesz javaslata, „amely csak a kettős állampolgárságról szól, mert a magyar állampolgárok választási jogosultságát nem ez a törvény szabályozza, hanem az aktuális választójogi törvény” – közölte Kósa Lajos. Semjén Zsolt – aki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz – a múlt héten azt mondta: három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek, és akiknek „magyar identitásuk” van. Ilyen megítélés alá az eshet, aki valamilyen szinten tud magyarul, s a történelmi Magyarországról származik. A szavazati jog kapcsán a KDNP elnöke leszögezte: nincs A és B kategóriájú állampolgár, egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal.

CSALÁDI PÓTLÉK. „Akinek a gyermeke nem jár iskolába, az nem kaphat családi pótlékot” – közölte Kósa Lajos. A múlt héten Soltész Miklós (KDNP), a leendő szociális államtitkár részleteket is elárult: eszerint „egy bizonyos óraszámon túli” hiányzás esetén vennék el a családi pótlékot, amelyet aztán a szülők természetben kapnának meg. A készpénz elvétele után fél évig az önkormányzat által kijelölt szakember lenne a felelős azért, hogy a családi pótlék összegéből biztosítsák a gyermek eljutását az iskolába vagy az élelmezését.

JOGOSÍTVÁNY. A Fidesz javasolja, Magyarországon csak az szerezhessen jogosítványt, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Akinek úgy van jogosítványa, hogy nem végezte el a nyolc osztályt, türelmi időt kap, hogy ezt megtegye. Ha nem teszi meg, elesik jogosítványától.

Mb>SZIMBOLIKUS ÜGYEK. A Fidesz indítványozza: az államnak legyen kártérítési kötelezettsége a 2006. augusztus 20-i ünnepségek után bekövetkező balesetsorozat áldozataival és a 2006. október 23-i „utcai terror” áldozataival kapcsolatban. Országgyűlési határozati javaslatuk szerint a parlament arra szólítaná fel a kormányt, hogy álljon el a további pereskedéstől, és a peresített kárigényeket fizesse ki. „Azokkal szemben, akiknek kilőtték a szemét, méltatlan az állami huzakodás, vacakolás” –fogalmazott Kósa Lajos.

A miniszteri fizetések változatlanok maradnak, és mivel az eddigi 16 helyett mindössze nyolc miniszter lesz, a jövőben a kormánytagok kettő, egyes esetekben három korábbi miniszter munkáját végzik el egyedül – közölte vasárnap Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő arra reagálva, hogy Lendvai Ildikó MSZP-elnök felhívta a figyelmet: a Fidesz által a kormányszerkezetről benyújtott törvényjavaslat része, hogy eltörölnék a Bajnai-kormány kezdeményezésére egy évvel ezelőtt elfogadott 15 százalékos miniszteri fizetéscsökkentést.

Ez azt jelenti, hogy a tárcavezetők fizetése nagyjából kétszázezer forinttal, körülbelül 1,3 millió forintra megemelkedik. A szocialista politikus óvta a Fideszt a „közszeméremsértéstől”. Az Országgyűlés tavaly május 18-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely megteremtette annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse.

Tegnap Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte: ezt a kérdést a Fidesz nem a kormányszerkezettel kapcsolatos előterjesztésekben szeretné rendezni, hanem a köztisztviselők jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező törvényben. „Jobban szeretnénk egy olyan rendszert, amikor a kormány tagjai az úgynevezett együtt sírunk, együtt nevetünk elv alapján kapják a javadalmazásukat” – fogalmazott Debrecen polgármestere.

forrás : nol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.