Oszsza meg másokkal is

Vellák nevű autóról vélhetően igen kevesen hallottak, és a magyar összeszerelésű Tatrák sem igazán ismertek - ez csak két példa a honi járműipar Oldtimer Expón látható különlegességeiből. Van egy ismeretlen eredetű magyar törpeautó is, melyről csupán annyit lehet tudni, hogy 1950 tájékán készült; az egyedi felépítmény alá 1934-ből származó, kétütemű, 300 cm3-es DKW motort, Volkswagen Bogárból származó első tengelyt és vödörből kialakított üzemanyagtartályt szereltek, a betöltőnyílás kézi permetezőből származik. Szintén 1950 környékén született az előbb említett Vellák törpeautó, amely építőjéről, a nagykanizsai Vellák Józsefről kapta nevét. A 250 cm3-es NSU motor felhasználásával készített járműre konstruktőre rokkantkocsi-rendszámot szerzett, és az évek során körülbelül harmincezer kilométert tett meg vele. Későbbi tulajdonosai kezében folyamatosan romlott a gép állapota, mostani gazdája már romként vette idén márciusban.

 

Idén kétszáznál is több járművet állítottak ki. Sok a korábbi Expókon még nem látható darab
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Pajtikának hívják a Csepel Kerékpárgyár egyik háború előtti gyermekbiciklijét, a kiállított 1936-os példányt a Veterán Autó és Motor kiadója restauráltatta. A korszak másik magyar vonatkozású járműve a cikk elején érintett Unitas-Tatra. A fővárosi Unitas cég a húszas években saját előállítású gépkocsikkal kísérletezett, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 1928-ban egyezséget kötöttek a Tatrával a márka képviseletéről, egyúttal megállapodtak a Hans Ledwinka által tervezett 12-es típus magyarországi összeszereléséről is. A budapesti vállalat 1933-ig körülbelül félezer darabot készített a Bádogtacskónak csúfolt Tatrából.

Szintén a cseh gyárhoz kapcsolódik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum "Fogjunk össze Nessiért" elnevezésű programja. A múzeum birtokában van a Tatra elődjének számító Nesselsdorfer egyik igen korai gyártmánya, egy B modell. Alig harminc darab készült az autóból, és ma ez az egyetlen példány ismert belőle. Az intézmény a jármű felújításához vár adományokat, a restaurálás tervezett költsége tízmillió forint.

Nessi két oldalán egy-egy stéher motorkerékpár áll, melyeket a hajdan igen népszerű motorvezetéses kerékpárversenyeken használtak. Egyikük BAC gyártmány 1928-ból, másikuk a Jawa gyári stéher motorja 1952-ből. Érdekes színfoltjai az Expónak, nem emlékszem, hogy valaha bemutattak volna ilyeneket.

 

Háromnegyed évszázada tűnt fel a Jaguar, akkor még csak típusnévként
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A motorkerékpároknál természetesen most is a magyarok uralják a mezőnyt: Csepelek, Danuviák, Pannóniák, szóló és oldalkocsis, sőt utánfutós kivitelben is. A különleges darabok szerelmeseinek figyelmére feltétlen igényt tart a Danuvia gyár amerikai exportra készített motorkerékpárja, melyet White néven forgalmazott az importőr, Jack White. Talán a márka feltámadását is jelképezheti, hogy a Pannonia MGTSZ egyesület a kiállítás idején darabokból épít össze egy P12-es Pannóniát. A kétkerekűek mezőnyéből említést érdemel a Veterán Autó és Motor standján kihelyezett Ryer JAP és Zanetti Bicizetta. A hagyományokhoz híven Riga- és Vespa-stand is várja a látogatókat, továbbá néhány BMW és Harley-Davidson is megtekinthető a csarnokban.

Idén is nagy hangsúlyt kapnak az évfordulós gyártmányok és típusok. Leglátványosabb a Jaguarok nagy száma, csak E-Type-ból négyet állítottak ki. A céget 1922-ben alapították, a 88-as évforduló nem adna okot különösebb ünneplésre, viszont a Jaguar név épp háromnegyed évszázada, 1935-ben jelent meg. Először típusjelzésként használták, a gyártmány ekkoriban SS nevet viselt, amely a Swallow Sidecar Company rövidítése volt. Mivel a háború után szalonképtelen volt az SS jelzés, a Jaguart előléptették márkanévvé. Még jelentősebb, százéves jubileumot ünnepel idén az Alfa Romeo, ehhez képest az Expón csak mutatóba akad egy-két példány, igaz egyik a ritka, gyönyörű vonalú Montreal.

 

A motorkerékpár-felhozatal is gazdag. Rendőrségi Pannónia P21-es
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Hatvan éve jelent meg az akkoriban AWO nevet viselő Simson gyár 425-ös típusa. A típusszám megfejtése: 4 ütem, 250 köbcentiméter. A sorozat érdekessége, hogy kardántengely közvetíti a hajtást, ami inkább a nagyobb motorokra jellemző. Harmincéves az Audi Quattro, negyven éve jött ki a Citroën a Maserati motoros luxuskupéval, az SM-mel , ugyanennyi idős az Opel Ascona és Manta. Szintén 1970-ben jelent meg a Zsiguli, de pont az első modellből, az 1200-asból nincs egy sem, van viszont 1300-as, 1500-as, nyolcezer kilométert futott 1600-as és az Oldtimer Expón rendszeresen feltűnő 1200S típusú Volán taxi is, korhű URH-val, taxaméterrel és régi pénzekkel felszerelkezve.

Hasonlóképp megszokott látvány a csarnok előtti területen a "közszolgáltató" autók bemutatója: álltak itt már katonai, tűzoltó és mentőautók, most egy nyújtott tengelytávú, mentőkocsi felépítménnyel ellátott állólámpás Mercedes, egy katonai Steyr-Puch és egy Eicher traktor képviseli a hajdan munkaeszközként használt járműveket.

A túlsó végletből, az úri passzió világából természetesen most sem maradhat el néhány Aston Martin és Rolls-Royce - köztük egy Hooper Limousine karosszériás 20/25 HP -, látható egy Ferrari, egy Shelby Cobra, a felénk igen egzotikusnak számító Lotusból pedig három is. Idén is van "celebautó": ifjabb Horthy Miklós 1936-os Wanderer W25 Roadsterében gyönyörködhetünk.

 

Ferrari 250GT. Tulajdonosa hajdan módosíttatta a karosszériát
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A "legek" között szerényen bújik meg az 1903-as De Dion-Bouton, amely öt éve részt vett az antik járművek legnevesebb versenyén, a London-Brighton futamon. Csak egyetlen évvel fiatalabb nála az osztrák tulajdonos által bemutatott, Puch 375 típusú gyönyörű motorkerékpár. Szintén az osztrákok hozták az előbb említett Lotusokat is, és felvonultatták a Ford Capri teljes sorozatát. Hasonlóképp vendégségben volt nálunk az egyik Opel Kapitän, amely a gyár kollekciójából származik. Volt néhány autó, amelyet nagyon kevesen ismertek fel, akadt például, aki az Auto Union 1000-est Bogárnak nézte, a Lotus Europát leferrarizták, az egyik Jaguart kinevezték Bentleynek, valaki pedig a Lloyd Alexandert nézte Trabantnak - igaz, utóbbi esetben legalább a lökettérfogat stimmel. A nyugatnémet Lloyd 1966-ban került Magyarországra, és mára szinte teljesen eltűnt patinás régi jármű tipikus példája. Sokat dob az Expón, hogy a csillogó luxus- és sportkocsik mellett ilyen autó is megtekinthető.

forrás : origo.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.