Oszsza meg másokkal is

Kepes András

 

Ma Magyarországon, ha egy közismert televíziós feladja vagy akár csak felfüggeszti képernyős karrierjét, nagy valószínűséggel könyvet ír. Az általunk megkérdezett négy tévés személyiségből három – Bárdos András, Frei Tamás és Kepes András – így van ezzel. A TV2-től öt hónapja viharos gyorsasággal, feleségével együtt távozó Bárdos András nem beszélhet a kötetéről. Annyit azért elárul, hogy legkésőbb nyáron kapható lesz a mű, amelyben nem a volt munkahelye bulváros leleplezésére készül. Története „a fikció és a nem fikció határán egyensúlyoz, a riporteri munka során megélt események keverednek benne a fantáziával”.

Frei is valami hasonlón dolgozik. Regénye „konspirációs thriller”, napjainkban, több kontinensen játszódik, a történet az olajbiznisz körüli hatalmi játszmákban, a politikában és a bűnözésben gyökerezik. Idestova két éve formálódik a kézirat. A szerző igencsak alapos: találkozott a műfaj néhány nyugati nagyjával, kifaggatta őket a cselekményszövés szakmai rejtelmeiről. Az ő portréik díszítik Frei dolgozószobájának egyik falát. A másikon pedig egy az európai és ázsiai gáz- és olajvezetékek nyomvonalát mutató „belső, bizalmas” térkép függ. Ha minden igaz, a publikum ősszel veheti kézbe a kötetet. Frei szerint, „aki elolvassa, az megért valamit a világból”.

Kepes könyvéhez viszont kell még egykét év. „Hatvan éve készül. Sok történet öszszegyűlt bennem arról, milyen az ember, mit miért tesz, hogyan kereste a helyét és az álmait történelmünk elmúlt évtizedeiben.” Egyelőre ennyit tudni a kötetről.

Sváby András
Reviczky Zsolt

 

Sváby András az egyetlen közülük, aki nem tör irodalmi babérokra. Inkább vállalkozik. Befektetőtársaival videoklinika.hu címen hozott létre internetes oldalt. Orvosok tartanak egyórás online rendeléseket a portál mini-tévéstúdiójában, a felvételekből aztán rövid klipeket vág a tízfős stáb –az indulás óta eltelt szűk egy év alatt csaknem ötezer darabot. Eddigi legnézettebb műsoruk az elsőre nem túl izgalmasnak tetsző A vállfájdalom súlyos betegség tünete lehet címet viseli. „Rengeteg kattintást hozott, mostanáig nagyjából százezret.” Intim infót is kapunk a tulajdonostól: „Dobogóesélyes minden téma, ami az aranyérrel kapcsolatos”.

Az üzleti modellről Sváby nem kíván beszélni, de valószínű, hogy általában nem ő fizet a szereplőknek, hanem fordítva. Sváby további két-három tematikus portál, majd ezek remélt sikere után egy hírszájt létrehozását tervezi.

Frei Tamás is vállalkozik, szakít rá időt az írás mellett: Cafe Frei néven kávéházláncot hozott létre. Az indulás óta eltelt másfél év során tizenkét üzlet nyílt a franchise rendszerben (Frei adja a nevet, az arculatot, a technológiát, de nem ő üzemelteti a boltokat) működő, összességében száz embert foglalkoztató hálózatban. Hamarosan a határon túl – Kassán, Marosvásárhelyen és Bécsben – is lesz Cafe Frei.

A mostanáig körülbelül százmillió forintot felemésztő beruházáshoz a befektetők mellett pályázatok segítségével teremtették elő a pénzt. Frei szerint „a magyar ember nem nyitott a sikerhez szükséges munkára, inkább drágán megveszi a nyugaton feldolgozott késztermékeket, és próbálja eladni idehaza, ahelyett, hogy a nyersanyagból maga állítaná elő az árut”. Mint Frei, aki a világ tíz vidékéről, összesen tizennyolc ültetvényről vásárolja a nyers kávét, amit saját, a Nógrád megyei Szécsényben épített üzemében pörköl, s csomagol Frei-dizájnba. A cél: „Ha megtanulunk igazán jól pörkölni, akár Svédországban is eladhatunk.”

Bárdos András szintén külföldre tekint. Meg a jövőbe. Arra keresi a választ, merre tart a televíziózás. „Hatalmas változás kezdetén állunk. Hogy csak egyetlen példát említsek: hamarosan személyre szabott híradót néznek majd az emberek, méghozzá a nekik tetsző időpontokban. A következő évtizedek tévézése az internethez kötődik majd.” Bárdos egy „izgalmas, fiatal dokumentarista társasággal”, EU-s és ORTT-s pénzből, összesen négyszázezer euróból „kísérleti tartalomfejlesztési projektet” visz ősztől a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol amúgy rektorhelyettes, docens és osztályfőnök.

Kepes András is tanít, és szintén újít. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közelmúltban alakult Kommunikációs és Művészeti Karának dékánjaként segít megszervezni, hogy szeptembertől öt új szakot indítson az intézmény: médiadizájn, kameraman, mozgókép, képzőművészeti fotográfia és tervezőgrafika témakörben: „Olyan szakembereket szeretnénk képezni, akik részesei lehetnek a vizuális művészetek hazai megújításának.”

A tévézéstől sem kíván elszakadni. Pár évente készít egy-egy olyan, tizen-egynéhány részből álló sorozatot,mint azMTV-n tavaly és tavalyelőtt sugárzott Különös történetek vagy az RTL Klubon 2005-ben vetített Világfalu. Kepes azt mondja, megrendelői – a köztévé és a kereskedelmi is – tisztában vannak azzal, hogy az ő műfaja időigényes és drága, ráadásul képtelen olyan nézettséget garantálni, mint a népszerű gagyi. „Szerencsére mindig voltak nézők, akiket a választékosabb műsorok is érdekelnek.”

Bárdos András

(Szeged, 1964. július 5.)

Bárdos András
Kurucz Árpád

 

Az ELTE-n magyar–történelem szakos diplomát szerzett, 2003-ban doktorált. A közrádióban sportújságíróként kezdte a szakmát, majd az MTV-hez igazolt, dolgozott a Híradónak, a Napközinek, az Objektívnek és a Nap-keltének. 1998-ban ő vezette az első, majd 2002-ben a második miniszterelnök-jelölti tévévitát. Két éven át az RTL Klub híradójánál dolgozott, utóbb a SatElit tévé munkatársa lett. 2003 szeptembere és 2009 októbere között feleségével, Máté Krisztinával közösen vezette a TV2 Tények című műsorát, amelynek főszerkesztője is volt.

Sváby András

(Budapest, 1967. október 24.)

Agrárfőiskola és amerikai újságíró-egyetemi ösztöndíj után a közrádiós Krónika riportereként kezdte a pályát, utóbb szerkesztő és műsorvezető lett. 1993-1994-ben az MR pekingi tudósítója volt. Az MTV-ben előbb az Esti Egyenleg riportere, majd 1994 és 1996 között az Objektív riportere és műsorvezetője. A TV2 alapító munkatársa, a Napló műsorvezetője, 2001-től 2007-es távozásáig az Interaktív, a csatorna első számú beszállítójának résztulajdonosa és vezetője.

Frei Tamás

(Pécs, 1966. május 21.)

Frei Tamás

 

Tanult az ELTE jogi karán és Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Szakon. Washingtonban médiamenedzsmentet, a Tennessee Állami Egyetemen televíziózást hallgatott, ösztöndíjas volt a svájci közrádióban. Az újságírói pályát 1991-ben a Magyar Rádió külpolitikai rovatánál kezdte, interjúzott a 168 Órának, hírt szerkesztett a Danubiusnak. Az MTV-ben 1992-től vezette az Egyenleget, majd a Nap-keltéhez került. Legismertebb műsora, a Frei Dosszié 1996-ban indult, 2008-ig futott.

Frei Tamás viszont arra panaszkodik, hogy Magyarországon nincs fizetőképes piaca az igényes tévézésnek. „Kicsi ország a miénk, ráadásul csekély a nézők vásárlóereje. Az olyan típusú produkciókban, amelyeket készítettem, nyugaton a legnevesebb autógyártók is reklámoznak. Nálunk viszont lehetetlen kigazdálkodni a tévés hirdetést az évente eladott pár száz luxuskocsi árából. Marad a mosópor, a fogkrém és a vécéillatosító reklámozása, azokat mindenki vásárolja, ott kizárólag a nézőszám számít. Így aztán mit sem értem vele, hogy az én filmjeimet rendszeresen követők vásárlóereje háromszorosa egyegy valóságshow közönségének.

Egy német csatornánál megveregették volna a vállamat a munkámért, itthon viszont azt kaptam, hogy Győzike megelőzött húsz százalékkal. Amíg nem lesz Magyarországon minőségi köztelevíziózás, addig nem is változik a helyzet. Tudatos döntés volt részemről, hogy kivonultam a tévéből.”

Freire tehát egyelőre ne számítsunk a képernyőn, és úgy tűnik, pár évig új Kepesmozi sem készül. Bárdost ugyan hívják híradókhoz, de szerinte „nem ez a jövő”. Egyedül Sváby nyitott, nem zárja ki, hogy visszajön, ha megtalálja őt egy szimpatikus ajánlat. „Persze nem olyan komolytalan, mint a minap, amikor arra kértek, hogy egy celebműsorban szerepeljek a feleségemmel. Bohócnak öreg vagyok már.”

Kepes András

(Budapest, 1948. október 11.)

Az ELTE magyar–esztétika szakán diplomázott, majd az USA-ban tanult. Doktori fokozatot szerzett a Színművészeti Egyetemen. Az újságírópályát a közrádióban kezdte. 1980-ban az MTV-ben akkor induló Stúdió ’80-hoz került. 1985-ben ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre, ezt követően kutatótanár lett a New York Egyetemen. Utóbb idehaza ismét az MTV-nek, majd 1998-ban a TV2-nek dolgozott. Akkor egy betegség két évre megszakította pályáját. Felépülése óta hol az RTL Klubon, hol a köztévében tűnnek fel filmjei.

forrás : nol.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.