Oszsza meg másokkal is

A választáson nagy eséllyel parlamentbe kerülő szélsőjobboldali Jobbik anyagai hátteréről, támogatóiról és kapcsolatairól ma sem tudni szinte semmit. "Ügynökmentesítő", "gárdaszervező" miniszterelnök-jelöltjük, Vona Gábor múltja is tartogat homályos foltokat, főként a Fidesz elnökéhez fűződő személyes viszonyát tekintve.

Legszívesebben az Árpád-kori Magyarországon élne a most 32 éves termékmenedzser, Vona Gábor. A Jobbik elnöke, aki egyben a párt miniszterelnök-jelöltje is, Gyöngyösön született, 1978. augusztus 20-án, Zázrivecz Gábor néven. Egyetemista korában vette fel eredeti családi nevét. "Apai nagyapám, Vona Gábor Erdélyben esett el a második világháborúban az oroszok ellen a Torda melletti harcok során. Nagyanyám, Csabai Ilona egyedül maradt édesapámmal, majd évek múlva hozzáment egy Zázrivecz József nevű férfihoz, aki édesapámat is a nevére vette, így lett ő Zázrivecz László, én pedig születésemkor Zázrivecz Gábor. Az érettségimet még ezen a néven szereztem, de amint nagykorú lettem, visszavettem a vér szerinti nevemet hősi halált halt nagyapám emlékére" - vallotta Vona több ízben. Az ifjú politikus rendkívül koravén gyermek lehetett, hiszen emlékei szerint tizenegy évesen "a rendszerváltozáskor úgy éreztem, nagy dolgok történnek. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy az igazán komoly változások elmaradtak" - fogalmazott. De általános- és középiskolás korában még nem a politika foglalkoztatta, hanem a foci és a hittan.

Haza, család, szerepek

A Jobbik elnöke - honlapján és a Barikád című hetilapban is megjelenő - publicisztikáiban ismerteti politikai terveit, például, hogy a kormányhivatalokat, diplomáciai intézményeket, belügyi szerveket, a médiát, az egyházakat "ügynökmentesíteni" és "kommunistátlanítani" kell. Szíve szerint bevezetné az erkölcstant, a történelemtanításból pedig kiirtaná a "bolsevik maradványokat", valamint az elmúlt húsz évben megjelent "nemzetellenes, neoliberális gyomokat". Vona a halálbüntetés visszaállítása mellett van, noha - mint azt korábban az ATV-nek elárulta - ez komoly lelkiismereti problémát okoz számára. Katolikus emberként ugyanis tudja, hogy a Vatikán álláspontja eltér az övétől. Az ország legfontosabb közterein szobrok és emlékművek felállításával rehabilitálná Horthyt, Wass Albertet, Teleki Pált, Prohászka Ottokárt és "más méltatlanul kezelt nagyjainkat". "A könyvek szerelmese vagyok (...) van sok olyan szerző - például Hamvas Béla, Friedrich Nietzsche, Konrad Lorenz -, akik ugyan már jó pár évtizede halottak, de úgy érzem, nagyon jó barátok vagyunk. Ez ugye még nem kóros?" - tette fel a költői kérdést egy kötetlen beszélgetés végén Zaza, információink szerint ugyanis ez Vona Gábor beceneve. Úgy tudni, a pártelnök történelemtanári végzettségével a Multi Alarm Zrt. biztonságtechnikai cég üzletkötőjeként dolgozott, honlapján pedig "termékmenedzserként" mutatkozik be. Ugyanott az is kiderül, hogy az igaz nemzeti radikalizmus hirdetése mellett kedvenc állata Tomi a pávián, enni pedig legjobban gyrost szeret. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje immáron hét éve nős, neje azonban az elitben mozgó politikus feleségektől eltérően nincs szem előtt. Úgy tudni, Vona-Szabó Krisztina szintén történész és újságíró-szerkesztőként dolgozik a barikád.hu internetes és a Barikád nyomtatott lapnál.

Hit, vallás, hitvallás

Vona néhány évvel ezelőtt úgy emlékezett a kereszténység, a vallás felé fordulására, hogy ugyan családja katolikus, de nem tartották a hitet, nem voltak templomba járók, így gimnazista korában magától kezdett el érdeklődni a "szakállas, hosszú hajú sztárként" vizionált Jézus iránt. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium diákja 18 évesen iratkozott be Szita Teofil atya hittan óráira, ezek pedig, a Jobbik-elnök szavaival: "amolyan szellemi droggá váltak" számára. Teofil atya egyébként később is egyengette a fiatal Zázrivecz útját, aki egyetemistaként másfél évig lakhatott a fővárosi Országúti Ferences Plébánia rendházában, miután az atya is felkerült Gyöngyösről. Ekkortájt Vona fejében még az is megfordult, hogy belépjen a ferences rendbe.

Aztán, ahogy a Jobbik mozgalmi életéről szóló könyvben fogalmazott: "másképp alakult" az élete. Az ELTE Bölcsészkarán történelmet hallgatott, közben pedig aktívan tevékenykedett mikro-politikai szerveződésekben; a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) egyetemi vezetője lett, szerepet vállalt a kari hallgatói önkormányzat elnökségében (HÖK), majd az 1999-ben alapuló Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) vezetésében is. Többször publikált az Új ember katolikus hetilap hasábjain; A Jobbik fiatalok címmel még Zázrivecz néven írta: "A Jobbik remélhetőleg sok olyan politikusnak, közéleti személyiségnek lesz nevelőiskolája, akik a jövőben aktívan alakítják országunk sorsát."

Vona a Jobbik egyetemi megalakulásától, ha lehet, még aktívabban szervezte a keresztény, nacionalista eszméket valló ifjúságot. Két szervezete közösen tüntetett a 2002-es kampány idején az MSZP ellen a Köztársaság téren, a politikus első elhíresült beszédét is itt mondta. A KÉSZ sokáig támogatta a szárnyai alól induló Vona törekvéseit, mostanra azonban már nem tudnak szemet hunyni a Jobbik harcias és újpogány szubkultúrákat befogadó szellemisége felett. Nemrégiben a KÉSZ elnöke, Osztie Zoltán kijelentette: "Vona Gábor és társai nagyon rossz irányba indultak el, olyan irányba, amellyel a keresztény értelmiségiek nem vállalhatnak semmiféle közösséget."

Az Orbán-kapcsolat

A Jobbik - különböző egyetemeken szerveződő - tagjai egyre aktívabban voltak jelen a felsőoktatási közéletben, hirdették pártfüggetlenségüket, viszont rendkívül jó kapcsolatot ápoltak a Fidelitas-szal. "Nem áll mögöttünk egy párt sem" - írta Vona Gábor a Jobbik Hírlevelében megalakulásuk után, ezzel szemben a 2002-es választási kampányban már egyetemekre, főiskolákra meghívott előadók megszólaltatásával segítették az akkor kormányzó jobboldali koalíciót. Ráadásul Vona maga vallott arról, hogy a kampányt segítve "plakátoztak, szórólapoztak", ő pedig rendkívüli aktivitással vetette bele magát a szélsőséges nézeteiről elhíresült - Bencsik András, Lovas István és társai nevével fémjelzett - Sajtóklub fellépéseinek szervezésébe is. Mindenre képesek voltak tehát a jobboldal sikerre juttatásáért, de egy évvel később Vona már azt mondta: "hideg zuhany volt a választási vereség után, hogy a segítségért cserébe egy jó szót sem kaptunk".

Vona Gábor kijelentései már csak azért is furcsán hathatnak, mert Orbán Viktor személyesen invitálta meg őt a Szövetség a Nemzetért polgári körbe (SZN), amely 2002. május 26-án Orbán és 15 "neves polgári értelmiségi részvételével" egy derűs vasárnap délután alakult meg. A polgári körök megalakításával a választást elveszítő Fidesz a jobboldali szavazótábort próbálta készenlétben tartani. Ennek vezető tömörüléseként jött létre az SZN - tagjai közt Vonával, az egyetemista fiatalok kiemelkedő vezéregyéniségével. Nem tudni, hogy Orbán és Vona a Fidelitas jótékony közreműködésével került-e ilyen közelségbe, vagy máshonnan indult sokáig jó kapcsolatuk. "A polgári körök mozgalma a nagy remények után a Fidesz pártérdekei alá rendelődött. 2002 őszétől kezdve ezért lassan megérett bennünk az elhatározás, hogy párttá kell válnunk" - írta később a Jobbik-elnök. Csakhogy Vona még a diplomaosztó előtt, már 2002 májusában összeült barátaival, diáktársaival, és egy nemzeti radikális párt szükségességéről értekezve arra jutottak: egyetemi közösségüket fejlesztik tovább politikai szervezetté. A Fideszhez fűződő, ma talán ellentmondásosnak tűnő viszonyuk mindennek ellenére kézzel fogható maradt, hiszen a jobboldali média által biztosított nyilvánosság-morzsákért cserébe a Jobbik aktivistái rendszeresen segítettek a fideszes tömegrendezvényeknél és témáik előtérbe helyezésében.

Jemeni küldetés

2002 végére létrejött a Jobbik Magyarországért Mozgalom, s alig egy esztendő elteltével, 2003 októberében pedig párttá is alakult. Vonát alelnökké választották, az Alapító Nyilatkozatot is ő maga fogalmazta meg. Emellett gimnáziumban tanított, és levelezőn jogot hallgatott, amit aztán "idő hiányában" felfüggesztett, 2003 májusában pedig megnősült. Meglepte a Jobbik anyagi bázisát kutató sajtót, mikor nyilvánosságra került: még 2003 februárjában "antiimperialista és anticionista ifjúsági konferenciát rendeztek Jemenben, ahol az arab fiatalok mellett csupán két európai ország képviseltette magát, Norvégia és Magyarország. A magyar elvbarátok üdvözletét Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke tolmácsolta. Vona mindmáig szemérmesen hallgat arról, kinek az ajánlására került a Jobbik a Szaddám-barát jemeni Baath Párt meghívottjainak listájára" - írta Szaddám Husszein magyar barátai című cikkében Lázár György az Élet és Irodalom hasábjain.

Már ekkor hangzatos célok fogalmazódtak meg a jobbikos vezetésben, EU-szkeptikus hozzáállásuk miatt azonban bojkottálták a 2004-es Európai Parlamenti választást. Ezt utóbb Vona stratégiai hibának minősítette. A Jobbik határozottan távolodni kezdett a Fidesztől, politikusai rossz véleménnyel voltak a korábbi kormánypárt politikájáról, s a mind nyíltabb Fidesz-kritika miatt a párt kiszorulni látszott a jobboldali médiából is.

Zaza zavarban?

A Jobbik a következő választási ciklus végére - szintén csak megfelelő előkészítés után - bevezethetőnek tartja az ingatlanadót, de csak az 50 millió forintnál drágább ingatlanokra - jelentette ki Lenhardt Balázs, a Jobbik gazdasági kabinetjének vezetője január 28-án, azután, hogy az Alkotmánybíróság az adónem ellen döntött. Érdekes módon pont ugyanezen a napon beszélt Mádi László is hasonló elképzeléseikről is, csakhogy a fideszes politikus képviselői helyével fizetett vallomásáért. Lenhardt szavaitól ugyan nem határolódott el pártja, viszont Vona "Zaza" Gábor a Barikád legfrissebb számában már úgy vélekedett: a Jobbik egyáltalán nem akar ingatlanadót, sőt, a párt "üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, amely ezt lehetetlenné tette."

A Harmadik (mellék)út

A radikális eszmék rokonsága miatt közeledtek Csurka Istvánhoz, illetve a MIÉP által képviselt nacionalizmushoz. A 2006-os választásokon azonban a Jobbik-MIÉP Harmadik út - a két párt közös választási szervezete - mindössze 2,2 százalékot szerzett, így a látszólagos szövetség után feszültségek támadtak a felek között. Elsősorban anyagi jellegűek. Vona és pártja az önálló politizálás és pártépítés mellett döntött, nyilvánosságot pedig az őszi kormányellenes megmozdulásokban való erőteljes részvétellel kaphattak. Közleményeikben, politikusaik nyilatkozataiban - a 2006 októberi olaszliszkai lincselés után - megjelent és egyre jobban hangsúlyt kapott a cigánybűnözés fogalma. Információink szerint éppen ez volt az oka, hogy Kovács Dávid, a Jobbik addigi elnöke személyes okokra hivatkozva nem jelöltette magát a tisztújításra. Kovács Dávid lemondásában azonban nyilvánvalóan szerepet játszott Csurkához való kötődése és a választási kudarc is. Így a párt 2006. november végi közgyűlésén 79-21 arányban az új radikalizmust hirdető Vona Gábor választották meg elnöknek. Ő hamar világossá tette üzenetét: "Hogy mi az ars poeticám? Valóban a harc. Azt gondolom, hogy az ember egy olyan állat, amely képes értelmet adni az életének. Erre mindenkinek egy lehetősége van. Egy élete."

A gárda

Az új elnöknek sikerült előtérbe hoznia a pártot: 2007. március 15-én meghirdette az új radikalizmus Bethlen Gábor-programját, amelyből három pontot emelt ki: a gyereknevelés biztosítását, "az MSZMP és a KISZ egykori funkcionáriusai" állami pozícióból való kitiltását, valamint a Turul, a Szent Korona és az árpádsávos zászló védett nemzeti jelképpé nyilvánítását. Az eseményen jelentette be azt is, hogy a fiatalok számára egy új szervezetet hoznak létre. Nyáron - a Sándor-palota árnyékában - megalakult a Magyar Gárda Egyesület, amelynek Vona lett az elnöke. A párt egyenruhás szervezeteként működő gárdát a ma már a Jobbik egyik ádáz ellenségeként ismerhető Demokrata-főszerkesztő - Bencsik Andrással együtt talált ki. Miután 2008 őszén Vona összetűzésbe keveredett Dósa Istvánnal, a Magyar Gárda első főkapitányával, a pártelnök úgy nyilatkozott: "Nagyon szívesen lennék gárdista, hiszen az egész úgy kezdődött, hogy az én fejemből pattant ki az ötlet, én alapítottam meg az egyesületet."

A gárda megalakulása nem csak óriási médiavisszhangot, hanem a legtöbb parlamenti pártban mélységes felháborodását is kiváltotta. Egyedül a Fidesz nem határolódott el élesen a "cigánybűnözés megfékezésére" szakosodott militarista szervezettől. Vona Gábor egyre gyakrabban hallatta hangját a sajtóban, a gárda létjogosultságát pedig elképesztő elméleteivel igyekezett alátámasztani. Volt, hogy úgy fogalmazott: "elsősorban nem a tamil tigrisektől kell féltenünk hazánkat, hanem NATO-tagállamok támadásától tarthatunk, mégpedig a környező országokból". Egy televízió műsorban a politikus Romániát néven is nevezte, mondván, egy hadgyakorlat keretében a román hadsereg "a Tiszántúl elfoglalását" imitálta. Később pedig a szerbeket és a szlovákokat is a rettegett népek közé sorolta.

Vona vezetésével és újabb fogásával, hogy felkérte Morvai Krisztinát Európai Parlamenti képviselőjelöltnek, a Jobbik meglepő sikert ért el a tavalyi európai választáson, három mandátumhoz jutottak, újabb borsot törve a Fidesz orra alá. A mind szélsőségesebb eszméket hirdető párt bizakodón áll a tavaszi országgyűlési választások előtt, miniszterelnök-jelöltjük Vona Gábor pedig mára nem a parlamentbe jutást, hanem a kormányzást vizionálja elsődleges célkitűzésüknek.

forrás : nepszava.hu / B. I. M.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.