Oszsza meg másokkal is

Hatezer oktató „osztozik” százezer diákon
Népszabadság - Szabó Bernadett

 

– Mindenekelőtt szögezzük le: január elsejétől új KRESZ-szabályok léptek hatályba, de nem egy új KRESZ. Bár az kétségtelen, hogy ez alkalommal sok fontos változtatást hajtott végre a jogalkotó, sok kérdést rendeznek az elfogadott módosítások, összességében ez még mindig az 1975-ben kiadott és azóta húsz-egynéhányszor kisebb-nagyobb mértékben módosított régi KRESZ, csupán átesett egy újabb ráncfelvarráson.

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság már jó ideje sürgeti egy alapjaiban új KRESZ kibocsátását. El is készítették a maguk javaslatát. Mi a tervezet sorsa?

Horváth Zsolt Csaba
Népszabadság - Kurucz Árpád

 

– Közlekedési rendőrök, ezen a területen dolgozó ügyészek, bírák, közlekedési szakértők, oktatók, autósiskolák és számos civil szervezet bevonásával készítettünk egy tervezetet, azonban azt látni kell, hogy egy átfogó módosítás csak alapos előkészítés után hajtható végre. Nem jelenthetjük ki egyik napról a másikra, megkockáztatom, egyik hónapról a másikra sem, hogy mostantól ezek az új KRESZ-szabályok. Időt kell hagyni az embereknek arra, hogy megismerjék és megtanulják az új szabályokat. El kell dönteni, hogy legyen-e kötelező vizsga az autósoknak és a motorosoknak az új KRESZ-ből? Emellett a közlekedés többi szereplőjét is fel kell készíteni az új szabályokra, a biciklistákat és a gyalogosokat is. Veszélyes „játék” ebben a műfajban a kapkodás. December végén, közvetlenül karácsony előtt jelentek meg a mostani KRESZ-módosítások, amelyeket január elsejétől már mindenkinek alkalmazni kellene. Ön szerint az érintettek a két ünnep között megtanulták az új szabályokat?

– Nyilván nem. De akkor nemlenne szerencsésebb, ha eldöntenék, lesz-e gyökeresen új KRESZ, és ha lesz, mikor vezetik be, s csak utána alakítanák át a gépjárművezető-képzést?

– Nem. Évente átlagosan százezren szereznek Magyarországon B kategóriás jogosítványt. Ezer autósiskola közel hatezer oktatója már nem is verseng, hanem ádáz harcot vív a kegyeikért. A jelenlegi rendszerben nehéz eligazodni. Honnan tudja ma egy tizennyolc éves diák vagy a szülei, hogy melyik iskola készíti fel őt a legjobban arra, ami a forgalomban autóvezetőként vár majd rá? Milyen szempont alapján válasszon magának iskolát a hallgató?

– Felteszem, aszerint, hogy melyik a legolcsóbb.

– Valószínűleg sokaknál döntő tényező az ár. Vannak iskolák, amelyek 50–60 ezer forintért „gyors” jogosítványt kínálnak a jelentkezőknek. A baj csak az, hogy 50–60 ezer forintért törvényes eljárásban nem lehet jogosítványhoz jutni. Enynyi pénzért a hallgató legfeljebb csak arra szerez jogot, hogy az első vizsgán megbukjon, és kemény pénzekért újabb, majd a következő bukás után még újabb pótórákat vegyen. Sajnos, a piac nem tudta még kiszűrni azokat, akik megalapozatlan és betarthatatlan ígéretekkel magukhoz csábítják a hallgatókat, majd két-háromszor annyiért, mint azt eredetileg ígérték, felkészítik őket a vizsgára.

– A hatóságnak nincs joga és eszköze, hogy rendet tegyen a piacon?

– Ma még csak kevés eszközünk van, és azokkal is csak hosszú és bonyolult eljárás keretében élhetünk. Nem olyan egyszerű ma még számunkra egy rosszul működő autósiskola működési jogát felfüggeszteni. Mi például nem szondáztathatunk egy autóvezető-oktatót, csak ha rendőrt hívunk. A rendőr megteheti, mi nem.

– Csak nem azt akarja mondani, hogy van olyan autósiskola, ahol az oktató iszik és vezet?

– Még olyannal is találkoztak a kollégáim, akinek a kérdéses időszakban nem volt jogosítványa, valamiért, nyilván nyomós okból kifolyólag bevonták az okmányát, de ő mégis oktatott. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozik. Megteremtődnek a lényegében azonnali következményekkel járó hatósági fellépés jogi és technikai keretei.

– Nemrég a gépjárművezető oktatók egy része fellázadt az NKH új vizsgarendszere ellen. Felszólították társaikat, hogy direkt bukjanak meg a vizsgán. Mi lett a botrány vége?

– Az oktatók két százaléka vett részt az akcióban. A többség számára nem okozott gondot kitölteni egy olyan tesztet, amit bármelyik növendéküknek is meg kell tudni csinálni, ha B kategóriás jogosítványt akar szerezni. Az oktatói vizsgák eredménye azt mutatja, hogy a holnap autósait képzők többsége igen jól felkészült, tudja, amit a hivatása gyakorlásához tudnia kell. Van egy kisebbség, amelyről ez már nem mondható el. Megjegyzem, ha valaki szándékosan meg akar bukni, akkor minden kérdésre rossz választ ad, azaz nulla pontot ér el. Nem véletlen azonban, hogy a „lázadás” szervezői nem ezt javasolták követőiknek. Ahhoz ugyanis, hogy valaki minden kérdésre rossz választ adjon, tudni kell a jó választ. Míg, ha minden esetben csak „a” vagy csak „b” válaszokat adnak meg, a nagy számok törvénye alapján nagy valószínűséggel nem szereznek elég pontot ahhoz, hogy átmenjenek.

– Azt mondta: a többség igen jól felkészült... Akkor miért is kell gyökeresen átalakítani a gépjárművezető-képzést?

– Nem az oktatókkal van baj, a rendszer a rossz. Amit és ahogy oktatnak. És ők azért oktatják azt és úgy, mert a vizsgán azt és úgy kell tudni. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az autósiskoláknak elsősorban nem a vizsgára, hanem a közlekedési helyzetekre kell felkészíteniük a hallgatóikat. Ma sok felesleges információt kell megtanulnia annak, aki jogosítványt akar szerezni. Ugyan miért kell azt egy autósnak tudnia, hogy egy táblaoszlopon hány tábla lehet, vagy hogy milyen távolságra kell az egyik vagy a másik előjelző táblát kihelyezni. Azon is el kell gondolkodni, hogy szükséges-e olyan mélységben oktatni a gépjárműismeretet, ahogy az ma zajlik. Amikor egyes autótípusoknál már egy egyszerű izzócsere is szervizi feltételek mellett hajtható végre, s ezért a rendőrök már nem is ellenőrzik, hogy megvan e az izzókészlet, miért gyötörjük mi ezzel a hallgatókat? Megygyőződésem, hogy az autóvezető-képzésnek nem arról kell szólnia, hogy sok ember ül egy teremben és bemagolja a KRESZ-táblákat. Azokat az internetről vagy könyvekből is meg lehet tanulni. Az a jó autósiskola, ahol a legkülönbözőbb közlekedési szituációkra és azok kezelésére készítik fel a növendékeket. Vannak egyébként már ma is ilyenek.

– Attól, aki már megszerezte a jogosítványát, és valamilyen szabálysértés miatt küldték utánképzésre, soha senki nem kéri számon a tudását. Felvetődött, hogy az egészségügyi alkalmasság mintájára időnként az úrvezetők ismereteit is fel kellene mérni?

– Felesleges. Tapasztalataink szerint, különösen az autósokra igaz ez, az érintettek figyelemmel kísérik a közlekedési szabályok változásait. Legrosszabb esetben az őket megbírságoló rendőrtől, de mindig összeszedik azt a tudást, ami ahhoz kell, hogy ne okozzanak galibát. Abban viszont látnék fantáziát, ha azok, akik hajlandók némi önképzésre, és tudásukról valamilyen formában – például az interneten az ügyfélkapun keresztül, vagy más módon – számot adnak, kaphassanak jutalompontokat. Az egyes szabálysértésekkel járó büntetőpontok tapasztalataink szerint hatékony eszköznek bizonyultak a közlekedési morál javításában. Gondolni kellene azonban a nem notórius szabálysértőkre is, akik már egy botlás után is készek elővenni a KRESZ-könyvet és tanulni, hogy még egyszer ne kövessék el ugyanazt a hibát.

forrás : nol.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.