Oszsza meg másokkal is

Az érvényben lévő magyar választási szabályok szerint a parlamentbe három úton lehet bejutni. Az országgyűlésben 386 hely van, ebből 176 egyéni képviselőként indulva szerezhető meg, 152-őt a területi listán, 58-at pedig az országos, úgynevezett kompenzációs listán szereplők között osztanak ki.

A választók csak az egyéni képviselőkre és a területi listára szavazhatnak, az országos listákon helyet kapók az elveszett vagy más néven töredék szavazatok alapján és arányában kapnak mandátumot. Például, ha egyéniben egy fideszes jelölt nyer, akkor a második helyre befutó jelöltre leadott voksok bekerülnek egy kalapba - ahová az összes többi, országosan így "elvesztett" szavazat kerül -, majd egy meglehetősen bonyolult rendszer szerint kiszámolják, hogy az így összegyűlt voksok hány mandátumot érnek pontosan.

A választási rendszer komplikáltsága miatt egyelőre elég nehéz megtippelni, hogy mely párt hány mandátumhoz jut, illetve, hogy kik lesznek a kompenzációs listák nyertesei. Ami a STOPnak nyilatkozó elemzők szinte biztos, hogy a Jobbik, az MSZP, valamint az esetlegesen bejutó MDF-SZDSZ sorsa is nagyban függ majd a töredék szavazatoktól, mandátumot ők főként ezekből a voksokból tudnak majd szerezni.

Így lesz meg a kétharmad

A nagy kérdés, hogy a Fidesz vajon megszerzi-e a kétharmadot a választásokon? A válaszhoz érdemes egy kicsit számolgatni. A kétharmad küszöbe 258 hely, ehhez be kell gyűjteni a 176 egyéni mandátumot, és össze kell kalapozni még további 82-őt, amit a területi listákra leadott voksokból, valamint a töredék szavazatokból lehet megszerezni.

Elemzők szerint a pártnak az egyéni képviselői helyekkel nem lesz problémája: ha nagyban nem változik a helyzet, akkor a legtöbb választókerületben a Fidesz jelöltjei lesznek a befutók. Ehhez a képviselőségre vágyóknak az első fordulóban meg kell haladniuk az ötven százalékos támogatottságot, vagy, ha ez nem sikerül rögtön, akkor a második fordulóban el kell érniük a relatív többséget, meg kell előzniük - az gyakorlatilag mindegy, hogy hány százalékkal - a még talpon maradtakat. Ha ez sikerül, a nyertes képviselőé a mandátum, a többiek szavazata pedig megy a már említett kalapba.

A megyei mandátumok esetében már nem ennyire egyszerű a helyzet. Itt a kiosztás arányosan történik, vagyis, a Fidesznek hiába lesz 53 százalékos eredménye, ha a Jobbik is jól szerepel, ő is kap mandátumot, ahogy az MSZP is, ha átlépi az elvárt küszöböt. Vas megyében például négy mandátum osztható ki, ha a Fidesz 50 százalékot teljesít, akkor kap kettőt, ha a Jobbik és az MSZP 25-25 százalékot, akkor ők is kapnak egyet-egyet. Így hiába volt támogatottabb a Fidesz, nem kapja meg mind a négy helyet.

A polizis.blog.hu szerint , ha a választásokon 58 százalékos lesz a részvételi arány, és a Fidesz 48 százalékos eredményt ér el, akkor a párt a 152-ből összesen mintegy 80 területi listás mandátumot tud majd bezsebelni.

A szerző az erőviszonyokat felmérve úgy véli, a Fidesz Nógrád, Tolna és Heves megyében kettő, Vas, Zala, Komárom-Esztergom, Somogy, Békés, Baranya, Csongrád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok megyében három, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megyében négy, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében öt, Pest megyében hét, Budapesten pedig 12 mandátumot szerezhet meg.

Az "elveszett" szavazatokból tehát mindössze két mandátumot kell összekalapozniuk a kétharmados többséghez, de lehet, hogy még erre sem lesz szükség. A szerző ugyanis megjegyzi: jelen pillanatban ennél jóval nagyobb arányú és számú Fidesz-győzelmet valószínűsítenek a kutatások, amelyek szerint a Fidesz nem a szavazatok 48 százalékát, hanem több mint 60 százalékát szerzi majd meg.

forrás : STOP / Szerző: Oroszi Babett

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.