A borászok között nyílt titok, hogy nem egyedi eset Vincze Béláé: többen is próbálják némi glicerin hozzáadásával testesebbé varázsolni nedűjüket. Miközben a borászok többsége a megengedett eszközhasználat határain belül, tisztességesen igyekszik jó bort készíteni, a szakmai pletykák szerint a most elmeszelt egriek a glicerin mennyiségének felhasználását tekintve idehaza dobogós helyezést sem érnének el. A tisztánlátást nehezíti, hogy a magyar borok minősége felett őrködni hivatott intézet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül működő Borminősítési Igazgatóság ugyanis hivatalosan csak az exportra szánt tételekben ellenőrzi automatikusan a beküldött borok glicerintartalmát. A mostani botrány azért vethetett ekkora hullámokat, mert egy sztárborász - 2005-ben még az év borának is megválasztott - italában talált az ellenőrzés meg nem engedett adalékanyagot.

A borba Magyarországon is - mint az Európai Unióban jellemzően - csak néhány adalékanyag adható legálisan, bizonyos mennyiségig. Ezek között azonban a glicerin, még ha a borban egyébként természetes módon is megtalálható, nem szerepel. Nem úgy a tengerentúlon. "Az Újvilágban készített boroknak jóformán egy fő szabálynak kell megfelelniük: minél jobban eladhatók legyenek" - mondja Mészáros Gabriella szakíró. Ennek érdekében a bor harminc százalékáig szinte bármit belerakhatnak Kalifornia vagy Chile borászai, ami nem ártalmas az egészségre, de javítja a bor élvezeti értékét. Ezekkel a mesterségesen tökéletesre csiszolt borokkal pedig nehéz felvenni a versenyt. Abban viszont egyetértés van a borászok között, hogy az italba tehető adalékanyagok hazai szabályozásával nincs gond, sokkal inkább az adminisztratív terhekkel. Az ellenőrzések ugyanis a borászok szerint túl sok felesleges költséget raknak rájuk. A borászok által kívánt ellenőrzési rendszer kialakulásának - azaz hogy szűnjön meg a kémiai vizsgálaton alapuló központi hatósági borminősítés, és a forgalomba hozatalhoz legyen elég a borvidékeken működő laboratóriumok igazolása - a mostani történések fényében egyre kevesebb az esélye. Ugyanis az ellenőrzésen elbukott Vincze-boroknak volt igazolása a helyi labortól.
 

A glicerinbotrány hátterében a magyar borászat két iskolájának harca erősödött fel újra. A "kézműves" borászok szerint az "igazi" bor nem tartalmazhat külső anyagot a szükséges kénen, illetve a hordó fájából kioldott aromákon kívül, egyedül az határozhatja meg a bor élvezeti értékét, hogy az alapanyagául szolgáló szőlőből mit sikerült átmenteni az italba. A másik tábor azt mondja: amit a bortörvény megenged, azt meg is teszik, ha szükségét látják. Ezekben a pincészetekben lelkiismeret-furdalás nélkül adagolnak a borokba tanninport, sűrítményeket és egyéb aromásító szereket. Alkonyi László borász szakíró szerint a magyar borászszakma nagyjainak végre el kellene dönteniük, milyen legyen a magyar bor: az újvilági rendszerhez hasonlóan "vegyészkedéssel" előállított, vagy az európai hagyományokat követő, kézműves jellegű. Az igazi kézműves borok pedig akár külön megjelöléssel, drágábban is eladhatók lennének a piacon.

A glicerinügy vízválasztó lehet e két iskola összecsapásában - véli Alkonyi. Bár nem lehet párhuzamot vonni a mostani magyar eset és a nyolcvanas években az osztrák borászatot padlóra küldő glycolbotrány között (Ausztriában a fagyálló egyik, egészségre különösen veszélyes alkotóelemét keverték a borhoz), az ottani következmények volnának nálunk is kívánatosak. A szomszédban ugyanis teljes megtisztulás ment végbe a borászok között. Ez azonban nagyban függ a magyar hatóságok elszántságától is: képesek-e egy nagy kampánnyal végigellenőrizni a magyar borászokat, azt is kockáztatva, hogy ismert fejek hulljanak a porba.

Mészáros Gabriella szerint a sajtó aránytalanul felnagyította a glicerinezés jelentőségét, és több kárt okozott a történelmi borvidéknek, mint amennyit használhatott volna a szakma megtisztulásának. A szakértő úgy véli, inkább azzal kellene foglalkozni, hogy százezer literszám, ellenőrizetlenül ömlik Magyarországra a kétes minőségű olasz és spanyol bor, amit aztán az Alföldön magyar borként palackozva tesznek ki a boltok alsó polcaira. Szerinte ezért olyan szabályokra lenne szükség, amelyek jobban védik a tisztességesen dolgozó hazai termelőket.

A magyar bortermelés ugyanakkor - nagyságrendjét tekintve legalábbis - apró csepp Európában; az exportra is termelő borászoknak most mégis fájhat a fejük. Nagy Péter, az etyeki Nyakas Pincészet kereskedelmi igazgatója szerint a magyar borok külföldi megítélésében nagy károkat okoz egy ilyen eset, mivel ott csak a borhamisítás ténye jelenik meg, az már nem, hogy mi és hol történt pontosan. Több olyan exportőrük is van, akik a Vincze-féle borokat is forgalmazzák, ezért ők most jogosan tartanak attól, hogy ha külföldön is nagyobb visszhangot kelt a magyar botrány, akkor az más borvidékek eladási számaiban is éreztetheti a hatását. Ezt ugyanis egyelőre csak az egriek tapasztalják a bőrükön.

________________________________________ A PINCE TITKA

Néhány hete robbant a bomba: a 2005-ös év borásza, az egri Vincze Béla hozzáadott glicerinnel próbálta testesebbé tenni a borait.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal először egy 2007-es egri bikavérből vett mintában mutatta ki a meg nem engedett szintetikus glicerint. A borász először azt állította, nem a saját termékéről van szó, hanem egy ismerősétől vett át tisztázatlan eredetű bort, és ebben találtak a megengedettnél több glicerint. Később az ellenőrök újabb mintavétellel kiderítették, hogy Vincze a saját borait is szintetikus glicerinnel próbálta testesebbé tenni. A 2005-ös évjáratú bikavérben és cabernet francban mutattak ki 14 grammnál több glicerint, noha a természetes érték csupán 6-10 gramm lenne. A hamisításért a büntetés literenként háromezer forint lehet.

A borásznál a pincekönyv tanúsága szerint 25 ezer liter volt abból a borból, amely végül elbukott a vizsgálaton. Ezt a mennyiséget az ellenőrök azonban nem találták meg a megjelölt helyen. Ha előkerülne, akkor a büntetés nagysága akár a 75 millió forintot is meghaladhatja. Addig viszont a hatóság 30 napra bezáratta a pincészetet, és csak a szüreti szőlőátvételt engedélyezte, illetve előírta a pincekönyv rendbetételét. Csavar a történetben, hogy a hamisított bornak a helyi hegybíró által hitelesített származási bizonyítványa is hamis volt. Ezért a borász és a hegybíró ellen okirathamisítás miatt tettek feljelentést.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.