Valószínűleg már nem vagyunk 10 millióan az országban, még ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyelőre éppen hogy a "nemzet-lélektani" határ fölött mozog is a népesség száma (a legfrissebb, 2009-es jelentés szerint egészen pontosan 10 millió 20 ezerernyien élünk itt - a szerk.) - mondta a Hírszerzőnek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik munkatársa.

A riasztó magyarországi demográfiai adatok régóta ismertek. A születések száma már a 80-as évek eleje óta alatta van a halálozásokénak (2008-ban a 132938 halálesetre 97613 élve születés jutott), míg 1960-ban a 60 évnél idősebb népesség aránya a 14 év alattinak 35 százaléka volt csak, a 2000-es évek elejétől ez a szám már meghaladja a 100 százalékot.

Egyre gyorsabban fogy a magyar

A népesség fogyása ráadásul gyorsuló ütemű. A KSH jelentése szerint a születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése következtében a természetes fogyás a 2008. január–júliusi 19 089-cel szemben 2009 első hét hónapjában 20 776 fő volt. Így a statisztikát már a 90-es évek óta az javítja csak, hogy lényegesen többen telepednek le az országban külföldről, mint ahányan innen távoznak, ezt hívják a "nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlegének". Ennek folytán az ország lakossága 2009 első hét hónapjában ténylegesen 11 000 fővel csökkent, így jön ki a KSH szerinti 10 millió 20 ezer fő.

Wetzel Tamás, migrációs szakértő szerint ugyanakkor az adatgyűjtés módja miatt félrevezetőek lehetnek a statisztikák, és jóval alacsonyabb lehet a migrációs pozitívum – ha ugyan beszélhetünk erről az ország uniós csatlakozása óta. A szakértő PhD dolgozatában publikált érvei szerint ugyanis a KSH módszertanában az számít bevándorlónak, aki tartózkodási, letelepedési, vagy bevándorlási engedélyért folyamodik az adott évben.

 

Ijesztően öregszik a magar társadalom, jövőre biztos nem leszünk 10 milliónyian
(Fotó: Magócsi Márton)

 

"A módszertan kétségeket vet fel, hiszen a külföldinek a letelepedési engedély iránti kérelemhez rendelkezni kell tartózkodási engedéllyel. Tekintettel a letelepedési kérelem elbírálásának elhúzódására, a bevándorló két (egy tartózkodási, és egy letelepedési engedély iránti) kérelmet is benyújt, így jelentős részük kétszer szerepel a statisztikákban" – áll a dolgozatban. Eközben a tartózkodási engedélyek iránti kérelmek mögött gyakran nincs igény huzamosabb idejű magyarországi tartózkodásra, ha például itt tanuló külföldiek, a hozzánk gyógykezelésre, látogatásra, önkéntes munkára stb. érkezők nyújtják be.

Wetzel Tamás szerint ezzel párhuzamosan a KSH valószínűleg jelentősen alulméri az országot elhagyók számát is. A törvény szerint "azt a tényt, hogy (valaki) a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie".

Nyilvánvaló azonban, hogy ezt a legtöbb az országot tartósan elhagyó, esetleg végleg kivándorló magyar állampolgár sem teszi meg, de ugyanígy, ha például egy nálunk tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi dönt úgy, hogy hazautazik, szintén nem jelenik meg a statisztikákban. Azt ugyan csak becsülni lehet, hogy az uniós csatlakozás óta hányan mentek el így, de biztosan többen annál az évi körülbelül 3300-nál, akik kivándorlóként szerepelnek a népesség nyilvántartásban.

Wetzel Tamás szerint a fentiek miatt "legjobb esetben nullszaldó vagy minimális pozitívum képzelhető el", szemben a statisztikákban az utóbbi nyolc évben szereplő évi átlagos 15 ezres értékkel. Így viszont Magyarország népessége 9 900 000 ezer alatt lehet már.

A KSH szakértője másképp látja

Sárosi Annamária, a KSH migrációs szakértője szerint viszont pontosak az adataik. "A migrációs statisztika feldolgozásának egyik fontos része, az állományokban esetleg duplán szereplő egyének kiszűrése, ennek eredményeként senki sem szerepel többször a statisztikákban" - írta lapunknak küldött e-mailjében a szakértő.

Különbséget kell tenni ugyanakkor az angolul flow (mozgás: adott időszakban bevándorlók/kivándorlók), valamint a stock (állomány: az adott időpontban itt tartózkodók) kifejezéssel jelölt adatok között. "A kivándorlás pontos mérése nemcsak Magyarországon probléma, hanem Európai Uniós szinten is. Mind a külföldi mind a magyar állampolgároknak bejelentési kötelezettségük van, de számonkérés vagy szankció nincsen" - közölte lapunkkal Sárosi Annamária.

Adott év január 1-én a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok számát a január 1-én érvényes tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldiek és a lakcímmel rendelkező státuszos menekültek száma adja ki (amely az adminisztratív nyilvántartásokból állnak rendelkezésünkre), és ezt a "stock" állományt használják az össznépesség meghatározásához.

Magyarországon a 2001-es 110 ezerhez képest idén 184.358 a legálisan itt tartózkodó, nyilvántartott külföldiek száma a KSH szerint. Ezzel az aránnyal (alig nem éri el a népeség két százalékát) az egyik legalacsonyabb értéket produkáljuk az EU-ban, a régi tagállamokban jellemzően 8-10 százalék, vagy efölötti ez az arány. Egészen pontosan csak egy népszámlálás mutatja meg, hány lakója van az országnak. Két összeírás között csak becsléseket végezhetünk – mondta Holicsek László, a KSH demográfus szakértője. Ilyen népszámlálás legutóbb 2001-ben volt, legközelebb pedig 2011-ben kerülhet rá sor . (Sólyom László éppen csütörtökön küldte vissza az erről szóló törvényt.) Holicsek László szerint azonban a demográfiai folyamatok alapján jövőre minden valószínűség szerint 10 millió alá csökken az ország lakóinak száma. Számítási módoktól függetlenül.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.