„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a lehető legközelebbi jövőben megtegyük indítványunkat" - ez a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget vezető Sódor István lakonikus válasza arra a kérdésünkre, mikor derül ki, hogy javasolják- e a Kulcsár-ügyben a vád fenntartását, módosítását vagy a tavaly nyáron hozott elsőfokú ítélet (legalább részleges) hatályon kívül helyezését.

Utóbbi esetben - például a tényállás kirívóan rossz megállapítása vagy eljárási hibák miatt - a Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra utasíthatja a bíróságot. Ez azt jelenti, hogy hiába az eddig keletkezett 150 ezer oldalnyi iratanyag, 2014 előtt aligha születik jogerős ítélet a XXI. század legismertebb honi gazdasági bűncselekményében. Az eseményeket szakértői szemmel figyelők szerint a fellebbviteli szervezet vívódására utal, hogy bár Sódorék először augusztus, majd szeptember közepére ígérték indítványuk postázását, a „legközelebbi jövő" egyelőre nem érkezett el.

Varga-Bárándy-tengely

A brókerper újrakezdésének nem alapfeltétele a fellebbviteli ügyészség szigorú döntése; úgy tudjuk, az első fokon börtönbüntetésre kárhoztatott vádlottak ügyvédei maguk is készek „kórusban" kérni az ítélőtáblát, dobja vissza a labdát a Fővárosi Bíróságra. A hatályon kívül helyezés fő lobbistája éppen Kulcsár Attila - aki már a Magyar Nemzetnek adott augusztusi börtöninterjújában egy „esetleges új eljárásról" beszélt. A bukott K&H-potentát törekvése logikus: noha feltáró jellegű vallomásokkal állt elő, a bíróság nyolcesztendős - tehát a vádbeli sikkasztásért és okirat-hamisításokért maximálisan kiszabható tízévnyi szabadságvesztéshez közelítő - börtönbüntetést mért rá.

 

A szintén cellafogságra ítélt, de előzetes letartóztatásba egyelőre nem helyezett többi szereplő érveit Kende Péter új kötete, a Nesze neked, igazság! erősítette fel. A botránykönyveiről elhíresült szerző szerint Kulcsár hazug alak és „piti kis csaló", ám - mint látni fogjuk - Varga Zoltán verdiktjét részben ugyanazokon a pontokon támadja, ahol a volt bróker is próbál utólag beavatkozni. Kende emellett tucatszám sorolja azokat a bírói műhibákat, amelyek a pénzmosási infrastruktúrát biztosító Schönthal Henriket, a „kitisztított" Kulcsár-százmilliókat forgató Britton Kft. volt ügyvezetőjét, Kerék Csabát, az állami autópálya-milliárdokat a K&H-hoz terelő Bitvai Miklóst vagy az egykor Betonút-társtulajdonos Garamszegi Gábort sújtották.

Kendének nem ez az első esete Varga Zoltánnal. Korábbi könyvében már tollhegyre tűzte a bírót, például amiért Kaiser Edét ártatlanul ítélte - legalábbis a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás tekintetében - tényleges életfogytiglanra. Varga a fiaskó ellenére (közvetlenül az elsőfokú Kulcsár-döntés után) a Legfelsőbb Bíróság tagjává avanzsálhatott; mindezt úgy, hogy fő támasza a nyilvánosságban Bárándy Gergely MSZP-s parlamenti képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt. A „minden mindennel összefügg" szabálya azonban itt is érvényes: Varga fia a Bárándy Ügyvédi Irodában alapozta meg karrierjét. Ha pedig az ítélőtáblán a Tóth Éva által vezetett tanács kapja meg a Kulcsár-pert (amire van esély), és nem helyezi hatályon kívül az elsőfokú döntést, újabb párhuzammal gazdagodhat a magyar büntetőjog-történet: merthogy anno Tóth hagyta jóvá Varga móri ítéletének Kaiserre vonatkozó részeit.

Nem csalás, ámítás

A Kulcsár Attila és társai ellen évekkel ezelőtt megfogalmazott vádirat szerint a brókerügy egyedisége abban állt, hogy a tettestársak a K&H ügyfeleitől elsikkasztott összegeket nem közvetlen céljaikra, hanem - a Britton Kft.-n keresztül - gazdasági befolyásszerzésre használták (dunakanyarbéli szállót, nagyváradi plázát építettek vagy Pannonplast-részvényeket vásároltak).

Kulcsár új ügyvédje, Nagy Gábor viszont azt mondja lapunknak: az elsőfokú bíróság már az alapcselekményt is tévesen minősítette. Védence ugyanis bizonyosan nem merítette ki a büntető törvénykönyv sikkasztásra vonatkozó passzusait; tehát nem tulajdonított el olyan idegen dolgot, amit rábíztak, és nem is rendelkezett sajátjaként vele. A „rábízás" aktusa teljességgel hiányzott - így a jogi képviselő -, hiszen az ügyfelek nem Kulcsárnak, hanem a K&H Equitiesnek adtak megbízást számlanyitásra. A bank és a brókercége pedig nem hatalmazta fel a későbbi fő vádlottat a sikkasztás elkövetéséhez szükséges rendelkezési, utalási jogokkal (minthogy nem ő volt a pénztáros).

Kende Péter szinte hajszálpontosan ezt írja Varga Zoltán ítélete kapcsán, azzal a kiegészítéssel, hogy a bűncselekmény helyes minősítése sikkasztás helyett a csalás lett volna, miután Kulcsár jogtalan haszonszerzés céljából, hamis papírok felhasználásával többeket - köztük VIP-ügyfeleket és banki pénztárosokat - tévedésben tartott, és ezzel kárt okozott. (A volt alkusz ugyanakkor a Magyar Nemzetnek azt mondta: a tőle származó készpénzt zacskóban átvevő ügyfelek bizonyosan nem sértettek, hiszen ők a közös akciók résztvevői és haszonélvezői voltak.)

Hibát hibára

Több jogász véleménye szerint Kulcsárt azért „kellett" sikkasztás miatt elítélni, mert egy külföldről hazahozott vádlott csak azon cselekmények miatt büntethető, amelyek szerepeltek a kiadatási kérelemben. Márpedig a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság 2003-ban a magyar kérelem két pontja - sikkasztás és okirat-hamisítás - alapján adta ki a „foglyot", csalás miatt nem. A pótkiadatás lehetősége persze nem évült el, de ez a procedúra még tovább nyújthatja a büntetőeljárást.

A sikkasztás versus csalás problematika mellett egyértelműbb eljárási hibák is szólnak Varga Zoltán ítélete ellen. A Betonút Zrt. tulajdonosainak ciprusi cégét, a Geometax Holdings Ltd.-t például a bíró nem említette a vagyonelkobzással sújtandó társaságok sorában, ehelyett körülbelül 1,7 milliárd forintos elkobzást mondott ki a Dominick Company nevű zürichi privátbankra. Utóbbi nem más, mint a Geometax számlavezetője - ám a Varga-féle elkobzás nem a kimenekített magyar-ciprusi bankókra, hanem a svájci pénzintézetre vonatkozott. Arra a gigantikus melléfogásra sincs magyarázat, hogy a bíró miért kobozott el Bitvai Miklóstól 100 plusz 50 millió forintot, ha az ötvenmilliós vesztegetés dolgában korábban ugyanőt felmentette (és csak a százmilliós ügyletben marasztalta el). Ráadásul Varga az ítéletet nem a büntetőeljárási törvény által engedélyezett hatvan napon belül, hanem nyolc hónap alatt foglalta írásba - idő tehát éppen lett volna az alapos munkára.

Ugyancsak a Kulcsár-per újraindítását vetíti előre az a galiba, ami a brókerbotrányt kirobbantó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt munkatársainak tanúvallomása kapcsán esett meg. A bíró olyan időpontot választott a szakértők meghallgatására a Schönthal Henrik által képviselt offshore cégek gyanús tranzakciói ügyében, amikor sem a pénzmosással vádolt üzletember, sem védője nem volt jelen. Márpedig a büntetőeljárási jogszabály kegyetlen pontossággal rögzíti, hogy „a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező".

________________________________________ AKIK SZÁMÁRA „ÉLET-HALÁL" KÉRDÉS AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLET HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

Kulcsár Attila

A Varga Zoltán által nyolcévnyi börtönbüntetésre, valamint tízévnyi közügyektől eltiltásra és vagyonelkobzásra ítélt egykori bróker előzetes letartóztatásban van. Kulcsár tagadja, hogy elkövette volna a folytatólagos sikkasztás bűntettét (esetében az elsőfokú ítélet folytatólagos magánokirat-hamisítást és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítást is megállapított).

Kerék Csaba

A Kulcsár által begyűjtött összegeket továbbfialtató Britton Kft. ügyvezetőjét sikkasztás, pénzmosás és magánokirat-hamisítás miatt ítélte el a bíróság - mindez az első fok szerint ötévnyi börtönnel sújtandó. Kerék tagadja, hogy tudott a pénzek bűnös eredetéről. Már a bírósági eljárás alatt új munkát vállalt a TrilaterAL Trade nevű, brit-ukrán-magyar fémkereskedő kft.-nél.

Schönthal Henrik

A pénzmosást segítő offshore cégek (Montrade, Balmoral) egykori képviselőjét a Fővárosi Bíróság - Kerékhez hasonlóan - három bűncselekményben is elítélte. Ennek „eredménye": négy évnyi börtön és 626 millió forintos vagyonelkobzás.

Bitvai Miklós

Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. exvezérét sikkasztásban és magánokirat-hamisításban nevezi bűnösnek az elsőfokú ítélet. A verdiktben szereplő 150 milliós vagyon elkobzás egyharmad részben bírói műhiba következménye.

Garamszegi Gábor

Ugyan a Betonút Zrt. volt társtulajdonosát sikkasztás miatt nem jogerősen háromévnyi börtönbüntetésre ítélték, az egykori MSZP-s fővárosi képviselő vállalkozó kedve a régi. Cégein keresztül érdekelt például a Magyar Gyógyvíz Kft.-ben, a Magyar Törökfürdő Kft.-ben, a Biosonic Innovációs Kft.-ben, továbbá a Biodinamika Kft.-ben. Emellett 2009 februárjától közös nonprofit társaságot működtet (BGB Fesztivál Kft. néven) Losonczy Pállal, a Jobbik kommunikációs igazgatójával.

Bende Péter

A Kulcsár által is „véletlen vádlottnak" minősített egykori VIP-ügyfelet orgazdaság miatt két év börtönre ítélte Varga Zoltán tanácsa, és 198 milliós vagyonelkobzással is sújtotta.

Váradi János

Az MSZP egykori kőbányai képviselőjét első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt, ám az ehhez társuló 320 millió forintos vagyonelkobzás miatt neki is érdekében állhat a brókerügy újratárgyalása.
íbr>

AKIK ROSSZUL JÁRHATNAK A BRÓKERPER ÚJRAINDULÁSÁVAL*

Rejtő E. Tibor

A K&H Bank volt vezérigazgatóját Varga Zoltán tanácselnök felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás miatt emelt vád alól - noha az általa felügyelt pénzintézet brókerházáról a vádhatóság azt állította: ott mindennapos volt a törvénysértés és a korrupció. A bíró Rejtő esetében elfogadta, hogy nem kellett tudnia a K&H Equities bevételeinek felét szállító Kulcsár ügyeskedéseiről, Kerék Csabát ugyanakkor felelősségre vonta, amiért állítólag nem firtatta a Brittonba öntött pénzek eredetét.

A K&H Equities egykori munkatársai

Az elsőfokú bíróság mindössze pénzbüntetésre ítélte vagy próbára bocsátotta a bank brókercégének egykori vezetőit (Csuka Lászlót, Tóth Róbertet és a jogász Vigh Szabolcsot), valamint két adminisztratív alkalmazottat (Pinizsi Hajnalkát és Balassa Katalint) bűnpártolásért, illetve magánokirat-hamisításért. Egy új eljárásban viszont „felértékelődhet" Kulcsár Attila banki támogatóinak szerepe.

Dunai Györgyíbr>
A Betonút Zrt. és társvállalatainak kizárólagos tulajdonosát a bíróság felmentette a folytatólagosan elkövetett sikkasztás vádja alól. Az üzletember családja 2006-ban megszerezte az egykor Britton-érdekeltségként jegyzett Thermal Hotel Visegrád tulajdonjogát - emellett az elmúlt években beszállt néhány gyöngyösi és szekszárdi pincészet üzemeltetésébe.

El Abed Hasan

Bár Kulcsár egykori szír származású készpénzszállítóját egy év és nyolc hónap letöltendő fogházra ítélték pénzmosás, illetve jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, mégis a szerencsések között van - hiszen ezt a büntetést már letöltötte előzetes letartóztatásban és házi őrizetben. Az ítélet óta „visszaszállt" a pénzváltóiparba: jelenleg a Mátyás Exclusive Change Kft. társtulajdonosa.

Mészáros János

A Kerék-féle Britton Kft. társügyvezetőjét pénzmosás miatt „csak" felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte Varga Zoltán, vagyis - ha hangsúlyozza is ártatlanságát - aligha áll érdekében a per újraindulása. A menedzser ma annál a szentendrei QualiTeam-Consult Kft.-nél érhető utol, amelynek tulajdonosai anno a Brittonnal közösen működtették a Dunakanyar egyik legjelentősebb szállodafejlesztőjét, a Castrum-Visegrád Kft.-t.

* Az első fokon felfüggesztett börtön- vagy fogházbüntetésre ítélt Forró Tamás, Dudás Gábor, Nagy Károly, Vargáné Vasadi Julianna, Ország Ágnes és Kelemen László, valamint a pénzbüntetéssel sújtott Koricsánszky Dóra és Szekér Gyula esetében a hatályon kívül helyezés sem feltétlenül rossz forgatókönyv.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.