|
Csődbe viszi az önkormányzatokat a jövő évi költségvetés?
2009.09.05. 08:55

Az önkormányzatok szövetségének elnöke szerint akár 200 milliárdra is nőhet az eddig 120 milliárdosként emlegetett forráselvonás, mellyel a 2010-es költségvetés sújtaná az önkormányzatokat. Kósa Lajos pedig komoly település bedőléseket is elképzelhetőenk tart, ha a 2010-es költségvetés megvalósul. A kormánypárti polgármesterek szerint viszont nem lesz ilyen súlyos a tervezett megszorítás.
Az MSZP-frakció hétfőn egyhangúlag támogatta a kormány megszorításokkal terhelt 2010-es költségvetési tervezetét. Az egyik legnagyobb megszorítás az a 120 milliárd forint, amelyet az önkormányzatoktól vonnának el. Ezt az összeget a kormány már korábban jelezte a Nemzetközi Valutaalapnak küldött szándéknyilatkozatban.
Az MTI képviselőktől származó információi szerint a hosszas egyeztetési folyamat végül azzal zárult, hogy nettó 85 milliárd forintot vonnak el az önkormányzatoktól, de ez összességében valójában 120 milliárd forint, mivel a korábbi járulékcsökkentés miatt már csökkentek az önkormányzati normatívák.
Egyes vélemények szerint azonban az említett 120 milliárdos forráskivonásból akár 200 milliárd is lehet végül, ha a jövő évi támogatásból a kormány levágja azt, amit az önkormányzatok a járulékcsökkentésen nyernének, ugyanakkor nem kompenzálja az áfaemelés miatt megemelkedett kiadásaikat.
Hogy lesz a 120-ból 200 milliárd?
Akkor lehet jóval nagyobb a megszorítás, ha az önkormányzatok nem fogják megkapni azt a többletet, amire a jövő évi 5 százalékpontos járulékcsökkentés révén tennének szert, miközben az 5 százalékponttal nagyobb áfát nekik kell fedezniük.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok annyival kevesebb állami támogatást kapnak, amennyit a dolgozóik után fizetett járulékokon megtakaríthatnának, ugyanakkor az állam nem kompenzálja az áfaváltozás következtében megnövekedett terheiket. Így összesen akár 200 milliárdra is felszökhet az önkormányzati megszorítás összege - nyilatkozta a Hírszerzőnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkrományzatok Szövetségének elnöke.
A volt MDF-es polgármester szerint csak úgy fogadható el a forráselvonás, ha egyúttal feladatokat is elvonnak az önkormányzatoktól, hiszen az állami támogatás évek óta csökken, melynek következtében minden önkormányzat "feszített költségvetéssel működik".
"Teljesíthető a kiadáscsökkentés"
"Ki lehet hozni, akármilyen varázsszámot attól függően, hogy melyik álláspont mellett akarunk érvelni" - reagált Gémesi 200 milliárdot említő kijelentésére Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere, aki vele szemben teljesíthetőnek látja a kormány kiadáscsökkentését.
Úgy véli, a feladatelvonások és a normatívák összevonása részben ellensúlyozza a kieső támogatásokat. Ehhez járul további könnyítésként a járulékcsökkentésből adódó önkrományzati kiadáscsökkenés, melynek többletét Kálmán András szerint megkapják az önkormányzatok jövőre. Ennek azonban ellentmond az a fent említett, képviselőktől származó információ, hogy a járulékcsökkentések miatt csökkennek az önkormányzati normatívák.
Leépítések lesznek az iskolákban?
A normatívák összevonása azt fogja jelenteni, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány egybeolvasztja a szociális és az oktatási célra felhasználható önkormányzati támogatásokat, és a települések maguk dönthetik el, melyik célra fordítanak többet, melyikre kevesebbet az összességében csökkentett forásból.
Könnyen lehet tehát, hogy a normatívák összevonása és a forráscsökkenés következtében az önkormányzatok létszámleépítésbe fognak az oktatási intézményeikben. Kálmán András közölte, hogy a kormánynak nincs létszámleépítési elvárása az iskolákban, viszont a települések demográfiai állapotai alapján ebbe az irányba indulhatnak el az önkormányzatok, hiszen évről-évre kevesebb a tanuló, így jelentős megtakarítási potenciál rejlik az oktatási intézmények "optimalizálásában", ami sok esetben intézményszűkítést fog jelenteni.
A szocialisták egyöntetűen kiálltak a forráselvonás mellett, a Fidesz szerint viszont az újabb megszorítások kárt okoznak az országnak
(Fotó: MTI)
Ez azonban rendkívül problémás helyzetet szülhet, ugyanis egy intézményszűkítés nem valósítható meg egyik napról a másikra: ha például most emellett dönt valamelyik önkormányzat, akkor ezt csak a következő tanévre ütemezheti be. Ez azt jelenti, hogy azok a települések, amelyek csak intézményszűkítéssel lesznek képesek költségcsökkentésre, ugyanakkor nincsenek jelentős saját bevételeik, komoly bajban lesznek jövőre a forráselvonás miatt.
A forráselvonás homályos részletei
Az eddigi információk szerint 50 milliárd forintot tesz ki az a csomag, amely rögzíti, jövőre nem lesz forrásuk a helyhatóságoknak arra, hogy kizárólag hazai forrásból finanszírozzanak fejlesztéseket. Az önkormányzati feladatok csökkentése hozzávetőleg 35 milliárd forintot tesz ki, de a közoktatási és szociális tárcáknál is jelentkezik a településeket érintő elvonás, azaz csökkennek egyes normatívák támogatásai, mint például a pedagógusok továbbképzése vagy az intézmények informatikai beruházásai.
A kötelező feladatok száma ugyanakkor cserébe 101 tétellel csökkenne. A részletekkel kapcsolatban egyelőre annyit tudni, hogy eddig kötelező normatívákat fakultatívvá alakítanának, és ezekre pályázni kell majd jövőre.
Ezen túlmenően jövőre a mostani 95-ről 90 százalékra csökkenne a központi támogatás mértéke az Út a munkához programban, vagyis az önkormányzatoknak több pénzt kell előteremteniük, ha pályázni akarnak a programban való részvételre. A támogatás mértékének csökkenését azonban Dunaújváros polgármestere szerint ellensúlyozza, hogy jövőre már az állami intézmények is részt vesznek a programban, így sokkal kevesebb teher jut az önkormányzatokra.
Önkormányzati csődök közelegnek?
Debrecen polgármestere szerint a 200 milliárdos forráselvonás, amennyiben igaz, már egyenesen nevetséges, hiszen a 120 milliárdos vágást sem tudják kigazdálkodni az önkormányzatok. Kósa Lajos úgy véli, települések bedőlésének nézünk elébe, ha a tervezett megszorítás megvalósul. "Vannak olyan feladatok, amiket ilyen feltételekkel már nem fognak tudni ellátni az önkormányzatok, ugyanis pénzügyi értelemben nincs már hová hátrálniuk. Eközben a kormány azzal például már nem foglalkozik, hogy a jövő évi tanév rendesen befejeződik-e a településeken, hiszen neki csak jövő tavaszig van mandátuma" - közölte a fideszes polgármester.
Szeged szocialista polgármestere szerint viszont a kormány által tervezett elvonás nagyságrendileg nem nagyobb, mint amelyet az elmúlt tizenöt évben az önkormányzatok megszokhattak. "Szeged 70 milliárdos költségvetésében ez az elvonás éves szinten 300-310 millió forintot jelent, ami még kezelhető" - mondta.
Botka László hangsúlyozta: az egész önkormányzati rendszer rendkívül pazarló, a 3200 helyhatóság azt jelenti, hogy átlagosan 3 ezer emberre jut egy polgármester és egy képviselőtestület. Ehhez jön még a megyei önkormányzati rendszer, amely teljesen felesleges, mert intézményeket fenntartani a települések is tudnának. A pazarlást megszüntető törvényjavaslatokat a Fidesz nem támogatta" - emlékeztetett a polgármester.
Információink szerint a szocialista polgármesterek összességében elégedettek a költségvetési tervezettel, amely félelmeikkel ellentétben nem lakosság-arányosan sújtja az önkormányzatokat. A nagy vesztesek a megyei önkormányzatok, amelyektől elveszik a kiegészítő normatív támogatást, valamint a kistelepülések, mert a tisztáz hazai fejlesztési pénzeket, amelyek felett a megyei fejlesztési tanácsok diszponáltak, elsősorban a kistelepülések kapták, pár millió forintos nagyságrendben.
forrás : hirszerzo.hu
|