Az ünnepség természetesen ez esetben is a kötelező körökkel kezdődött. Mostanában azonban kicsit sok effélében volt részem, így nézzék el nekem, kérem, de ezt most elblicceltem. Valószínűleg ez idő alatt ábrándoztam arról, milyen vicces volna, ha valamelyik lemezvértes, sisakos, marcona lovag a harcipacijával felém ügetne, és elrabolna. Node, volt fontosabb dolguk is a megmérettetésekre éhes fegyvereseknek, minthogy velem foglalkozzanak. Hiszen készülniük kellett a hagyományőrző csapatok közti versengésekre.

 

Lássuk csak miből is áll egy ilyen megmérettetés. Volt itt: Egyensúlyozás egy 6 m-es gerendán, két egyforma súllyal Egyensúlyozás 1 zsák (30 kg) gabonával szintén gerendán Tuskóhasogatás Kötélhúzás. Célba lövés íjjal-nyíllal, futás majd célba dobás csatakereszttel. Kikiáltó-verseny, melyre a vállalkozó kedvű csőszök reggel kapták meg a felolvasandó szöveget.

Ha engem kérdeznek, én inkább a csapatokkal írattam volna meg helyben a kikiáltandó okmányt. Lehet, hogy úgy valamivel izgalmasabb lett volna. Az időjárás viszontagságaiból azonban jócskán kijutott a hétvégén. Ahogy mondani szokás, nem csupán az emberek lógatták a lábukat, hanem az eső is az övét. Ami még nem lett volna nagy baj, ha mellé nincs egyik pillanatban fülledt meleg, a másikban szeles, hűvös idő. Mi nézők könnyen voltunk: öltözködtünk folyamatosan. Olyan azonban nincs, hogy a katona árnyékba vonul, vagy leveszi a páncélját, esetleg átöltözik, és felkapja a csere-vértet, főleg csatározás közepette, így hát jobb híján: áztak-fáztak, sültek-főttek.

 

Hmm, ha már a főzésnél tartunk. A bivaly. Hát az bizony megdöglött. Persze nem kell megijedni, nem egy lelkes csatabárdos hagyományőrző végezte be a jószág életét. Habár sosem lehet tudni… Juj, hagyom is a témát, mert legközelebb talán már nem egymással, sokkal inkább lánglelkű állatvédőkkel kell megmérkőzniük harcosoknak. Sajnos a bivaly-finomságokat nem sikerült megkóstolnom, ugyanis elülte a hasam a töméntelen mennyiségű cukmisság, amit apránként ugyan, de sikeresen befaltam. Tudják, amik ilyenkor lenni szoktak: ragadós-nyúlós édességek, kenődős, foltot hagyó nyalánkságok és társaik. Nem csupán az édességek között lehetett legelészni, hanem a kézműves remekeket bemutató pavilonok portékái között is csemegézhettünk. Élek-halok az ilyesmikért, és amennyire megtapasztaltam, nem voltam egyedül e szenvedélyemmel.

Történt velem egy igen mulatságos dolog is. Megszólított az egyik árus. Gondolom, kiszúrta, hogy balek vagyok, és akármit rám sózhat. Nekem sem kellett több, oda is baktattam hozzá. Mutatott is egy darab botot, rajta egy madzaggal – szakértőknek mondom: ez az ördöglakat –, hogy ráteszi a pulcsimra, és ha le tudom venni, ingyen elvihetem. Hohó – gondoltam –, tegyed csak. Utána hívta fel a figyelmemet rá: ingyen természetesen nem vihetem el, szóval ha nem tudom levenni, kifizetem. Rendkívül cseles eladói magatartás. Nagy nehezen kisopánkodtam magamnak; mutassa meg miként működik. Hosszas kérlelés, és bociszemek meregetése után megmutatta, de ennyi erővel akár meg se tette volna, mert azóta sem vagyok képes játszani vele. Csupán az vigasztal, hogy a fesztivál alatt nem kellett nagyon megerőltetnem magam, hogy sorstársakat találjak. Sok gomblyukban fityegett az a bizonyos ördöglakat.

Amint a hagyományőrző csapatok befejezték csatározásaikat, civilek is megmérkőzhettek egyes számokban, mint: rönkfahajító verseny, petrencés-rúd tartás, lándzsavetés, kúszóverseny. A sok izomtevékenység után azért akadtak szemet, fület gyönyörködtető produkciók is. Csajághy György tárogatóművész és Varró János népzenész gondoskodott az akusztikai élményekről, még Kis Míra táncával szórakoztatta a közönséget. Mire az eredményhirdetésekre került a sor, tömeg oszladozni kezdett, és a Nap nyugtával a fesztiválnak is vége lett. Hiányoltam a fergeteges „hadd el hadd”-ot, ahol is a markos legények táncba hívhatták volna a finomkodó hölgyeket. Amolyan korhű „Pörögjön a rokka, szőjétek a kelmét!”- hangulatú zárómulatság igazán dukált volna.

forrás : netriport.hu / Jablonkai Katalin

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.