Mérgeskígyók sokasága, komodói sárkány és sok más érdekesség kerül bemutatásra a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb létesítményében, a pénteken megnyílt Mérgesházban. A városligeti intézmény idei legnagyobb beruházása keretében kialakított állatház Európa legnagyobb, speciálisan mérges élőlényekkel kapcsolatos gyűjteménye.
Itt nem bánt
A ritkaságok és különlegességek mellett a bemutató foglalkozik az ember és a mérges állatok viszonyával, és bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek Magyarország legritkább gerincese, a rákosi vipera védelme érdekében folynak.
Pénteken került átadásra a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb idei fejlesztésének számító Mérgesház. Az elnevezés arra utal, hogy a megújult létesítményben nagyrészt méreggel ölő, mérget termelő állatokat láthat a nagyközönség. A városligeti intézmény ezt azért tartja különösen fontosnak, mert az emberek többségének viszonya ezekhez az állatokhoz általában két szélsőséghez sorolható. Az egyik esetben az indokoltnál jobban rettegnek, sőt irtóznak tőlük, és ez az ellenérzés kivetül más állatokhoz – például a nem mérges kígyókhoz, vagy csak általában a bizarr külsejű állatokhoz – való viszonyukra, ami akár természetvédelmi problémákat is okozhat. A másik esetben éppen ellenkező a helyzet: sokan túlzottan könnyelműen veszik a mérges állatok által jelentett veszélyt, például amikor otthoni illegális mérgeskígyó tartásba kezdenek. A most megnyíló Mérgesház így utat kíván mutatni a tekintetben is, hogy az emberiségnek milyen viszonyt lenne érdemes ápolni ezekkel az élőlényekkel.
A létesítményt Mangasi Sihombing, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete, Haraszthy László környezet- és természetmegőrzési szakállamtitkár, Péchy Tamás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rákosi vipera védelmi központjának vezetője, illetve dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója nyitotta meg.
2009 legnagyobb beruházása az Állatkertben
A Mérgesház kétszintes épülete nem előzmények nélkül való építmény. Legrégebbi falait még 1912-ben emelték Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint. Az akkori épület először zebraistállóként, majd az 1930-as évektől kezdve a kenguruk házaként működött. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, utána pedig csak hevenyészve kitatarozott épület első nagy átváltozása az 1980-as és 1990-es évek fordulóján következett be. Ekkor nyerte el mai méretét, tömegkialakítását és megjelenését. A Beöthy Mária tervei alapján teljesen újjászületett állatházat 1991 májusában nyitották meg a kenguruk és más erszényesek, illetve az éjszakai állatok bemutatóhelyeként.
Az egykori Kenguruházat az idei év elején kezdték el átalakítani Mérgesházzá. Az építési munkálatok megkezdése előtt természetesen az addig benne lakó állatok elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ekkor kerültek át az óriáskenguruk is jelenlegi, a Nagy-tó vonzáskörzetében kialakított új kifutójukba. Az építés végül márciusban kezdődött meg, s az állatház megújításán 14 héten át naponta átlagosan 15-20 ember dolgozott. A felújítás – a belső tér teljes átépítésén túl – a homlokzat ablakait, nyílásait is érintette. Sor került a tető cserepeinek teljes cseréjére is: ehhez a Bramac Kft. térítésmentesen biztosította a cserepeket, a cég tetőfedő partnerei pedig önkéntes felajánlásként, társadalmi munkában gondoskodtak arról, hogy minden cserép a helyére kerüljön. Az építési, kivitelezési munkálatok összköltsége egyébként 88 millió forint volt.
Az épület földszintjén egy 20 m2-es, egy 25 m2-es és egy 75 m2-es, szükség esetén kisebb részekre osztható állattartó teret alakítottak ki, az emeleten pedig 16 terráriumot készült, amelyek mindegyikét speciális biztonsági rendszerrel látták el.
Mérgeskígyók sokasága
A tetőtérben kialakított mérgeskígyó bemutató Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A terráriumokban tizenhat faj ötvennél is több egyede kerül bemutatásra. A kígyók között számos különösen veszélyes faj is bemutatásra kerül, így gaboni viperát (a legnagyobbra növő, legnagyobb fogú, és legtöbb mérget termelő mérgeskígyó), a gyémánt csörgőkígyót (Észak-Amerika legveszélyesebb mérgeskígyója) és a puffogó viperát (a legtöbb halálos kígyómarást okozó faj Afrikában) is láthatja a nagyközönség. A különlegességek közé tartozik a lándzsakígyó, valamint a kelet-afrikai zöld mamba is. Említést érdemel a viperák sokfélesége: a hazánkban is honos fajok mellett miloszi és levantei viperát, sőt ukrán sztyeppi viperát is bemutatnak a terráriumokban.
Mivel mérgeskígyókról van szó, speciális technikai megoldások szavatolják a közönség, illetve az állatgondozók biztonságát. A terráriumokba épített leereszthető „redőnyök” segítségével például a mérges állatokat a terrárium egyik felébe rekeszthetik a gondozók addig, amíg a másik oldalon takarítanak, vagy üveget pucolnak. A kívülről szabályozható talajfűtő rendszer is a biztonságos állattartást segíti, hiszen a kígyók általában a terrárium melegebb részén szeretnek tartózkodni: a gondozó beállítja, hogy a terrárium melyik sarkában legyen a legmelegebb, így tudja irányítani a kígyó mozgását. A többszörös biztonsági ajtókat természetesen riasztókkal is ellátták, mi több, egy automatikus, számítógépes rendszer minden egyes ajtónyitás időpontját feljegyzi, „naplózza”.
Rákosi vipera
A rákosi vipera védelmére az EU is figyel
Az emeleten látható mérgeskígyó bemutató különleges figyelmet szentel Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának (Vipera ursinii rakosiensis). Ezt a fajt sokan parlagi viperaként ismerik, mivel a XX. század egy bizonyos történelmi időszakában nem volt lehetséges, hogy egy viperát összefüggésbe hozzanak a Rákosi névvel. A szigorúan védett, egymillió forint eszmei értékű vipera ritkasága és veszélyeztetettsége miatt aktív természetvédelmi segítségre szorul. Éppen ennek érdekében hívta életre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rákosi vipera védelmi programot, amelyben partnerként a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz. A program már korábban is az Európai Bizottság felügyelete alá tartozó, az EU környezeti programok finanszírozására szolgáló ún. LIFE-NATURE programjaként működött – és mint ilyen, az öt legeredményesebb egyike volt a több száz hasonló uniós program közül. Jelenleg a LIFE+ program keretében kap támogatást a Magyarországon folyó viperavédelmi tevékenység. A programban az élőhelyrekonstrukció és egy viperavédelmi központ felállítása mellett szemléletformáló munka is szerepel. A Fővárosi Állat- és Növénykert a közvetlen természetvédelmi tevékenységben egyebek mellett az állategészségügyi szakmai háttér biztosításában vesz részt, de fontos szerepet tölt be a programhoz tartozó ismeretterjesztésben, szemléletformálásban is. E törekvéssel összhangban a most megnyíló állatházban külön kiállításrész ismerteti meg a látogatót a rákosi vipera védelmével.
A mérgeskígyók világát bemutató kiállítás kialakításának összköltsége 30 millió forint volt, ennek egy része, mintegy 25 millió forint származott a LIFE+ program forrásaiból.
A sárkány már 164 centis, de három méteres is lesz
Az épület földszintjének legfontosabb látványossága a komodói varánusz (Varanus komodoensis). A sárkánynak is nevezett termetes hüllőfaj a világ legnagyobbra növő gyíkjának számít, az idősebb állatok testhossza akár a 3 métert is meghaladhatja. A természettudósok csak az elmúlt években állapították meg, hogy – a gyíkok között aránylag ritka kivételként – az állat harapása mérgező. Azt ugyan már korábban is megfigyelték, hogy a megharapott zsákmányállatok, ha el is menekülnek, a harapással összefüggésben mérgezéshez hasonló tüneteket mutatnak. Erről azonban azt gondolták, hogy a tünetek a komodói varánusz nyálából kimutatható sokféle kórokozó, szeptikus mikroba okozta vérmérgezésre vezethetőek vissza, hiszen ezek a mikrobák harapáskor a nyílt sebbe kerülnek. Az elmúlt években – főként az ausztrál Bryan Fry vezette kutatócsoport munkája nyomán – kiderült, hogy a komodói sárkány mérget is termel. Mágneses rezonanciavizsgálat derítette ki, hogy a felső állkapocsban két méregmirigy található, amelyek a szájüregbe nyílnak. Az állatok nyála így méreggel keveredik. Az öt fő vegyületből álló „méregkoktél” a harapás során kerül a sebbe, és a zsákmányállatnál a véredények tágulását, izombénulást, vérnyomáscsökkenést, ezzel összefüggésben pedig sokkot okoz. Ráadásul megakadályozza a vér alvadását is, így a sokkos állapotba került zsákmányállat el is vérzik a seben keresztül.
Mikor otthon van
A városligeti intézmény 2007 tavaszán csatlakozott ahhoz a nagyon kevés állatkerthez, ahol komodói varánuszt is láthat a nagyközönség. Az Irwin nevű állat ugyanis ekkor érkezett meg a Chesteri Állatkertből. Az új jövevény megérkezésekor még nagyon fiatal volt, hiszen 2007. január 15-én kelt ki a tojásból. Érkezésekor nagyjából egyméteres volt, jelenleg 164 cm, tömege pedig 8 kg. Egy év múlva várhatóan eléri a két métert, és onnantól kezdve inkább a tömege, nem pedig a hossza fog látványosan gyarapodni. Az Irwin nevet egyébként a 2006 szeptemberében, tragikusan korán elhunyt ausztrál természetfilmes és állatkert-igazgató, Steve Irwin emlékére kapta a Chesteri Állatkert közönségétől.
Nem mérgesek, de érdekesek
Ahogy az Elefántházban sem csak elefántokat láthat a látogató, a Mérgesházban sem csak mérges állatok kerülnek bemutatásra. A földszinten látható állatok többsége délkelet-ázsiai: akad itt néhány több méteres tigrispiton, babirussza nevű, bizarr agyarral ellátott trópusi sertésféle, a szarvasmarhával rokonságban álló, de a marján zsírpúpot viselő törpezebu, valamint az apróbb termetű patások közé tartozó jávai kancsil is. A rágcsálókat a királymókusok képviselik.
Környezetbarát technológia
Az új Mérgesház üzemeltetésében fontos szerepet kap a környezetkímélő technológia alkalmazása. A hűvösebb időszakban ugyanis nem hagyományos kazánnal, hanem úgynevezett levegő-víz hőszivattyúval gondoskodnak az épület fűtéséről, sőt, ez a berendezés gondoskodik a melegvíz előállításáról is. Csupán a leghidegebb téli napokra gondolva alakítottak ki egy gázüzemű segédkazánt. A berendezés alkalmazása nemcsak energiatakarékos, hanem – mivel gázfűtést vált ki – csökkenti az égéstermékek kibocsátását, illetve az intézmény földgázfüggőségét is.
Megújult a játszótér is
A Mérgesházzal egy időben került átadásra a megújult családi „Játszado-Zoo”, amely az Állatkert legnagyobb alapterületű gyermekjátszótere. A játszótér népszerű koncepciója (Noé bárkája, drótkötélpálya stb.) nem változott, viszont – a gyermekek biztonságát növelendő – az egész terület gumi ütéscsillapító burkolatot kapott. Az Állatkert összesen 11 millió forintot fordított a játszótér korszerűsítésére, biztonságosabbá tételére.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
