A nemzetközi konjunkturális helyzet nem sokat változott tavasz óta, viszont a pesszimizmus mérséklődött a gazdaságkutatók szerint. Egyelőre úgy tűnik, a pénzpiacok is lenyugodtak, pedig még most is jelentős mennyiségű toxikus papír van a rendszerben, és továbbra sem tisztátott a piaci szereplők pontos vesztesége.

A pesszimizmus és a múlt év végi pánik csitulásával 2010-re már jobb gazdasági környezetre számítanak a gazdasági szereplők. A jövő évi javulás azonban nem jelent majd nagy fordulatot: az Egyesült Államok idei 3-3,5 százalékos visszaesése csak 1 százalékos növekedésbe fordul, államháztartási hiánya pedig drámai, 12 százalék lesz idén.

Japán a 2009-es kemény 8 százalékos zsugorodást követően jövőre is recesszióban lesz, az euróövezet gazdasága pedig csak nulla közeli növekedésre lesz képes az ez évi 4 százalékos hanyatlás után. A magyar export szempontjából kiemelt jelentőségű német gazdaság idén 6 százalékkal esik vissza. Kína viszont állva tud maradni a válságban is: idén 7 százalékkal, jövőre pedig várhatóan 8-9 százalékkal nő a GDP-je.

Mélyen vagyunk a gödörben

A gazdasági visszaesés miatt erőteljes dezinfláció van a legtöbb országban, és a Kopint-Tárki elemzői szerint jövőre sem várható komoly inflációs nyomás. A recesszió súlyos velejárója a reálgazdaság elmélyült válsága és a munkanélküliség jelentős növekedése is. A kormányzati intézmények a jegybanki alapkamatok nulla közelébe engedésével és állami költekezéssel próbálnak javítani a helyzeten, ez viszont megnöveli az államháztartási deficitet és az államadósságot a legtöbb helyen. A GKI szerint a válságból való kilábalás valószínűleg az USA-ban, Kínában és Indiában kezdődik meg, esetleg már idén.

A nemzetközi kereskedelem zuhanása a Kopint-Tárki várakozásai szerint az év közepére eléri mélypontját, de ezt követően sem lesz komoly vágta, jövőre is csak 2 százalékkal bővül. A nyersanyagárak esetében ugyanilyen lassú emelkedést prognosztizálnak az elemzők, úgy vélik, a Brent olajára csak 2010-ben emelkedik 70 dollár fölé.

Hogy viseli a válságot Közép- és Kelet-Európa?

Az új EU-tagországok recessziója 2009-ben elmélyült: a balti országok 15-20 százalékos GDP-szűkülést szenvednek el, ezen belül Lettország a valutaválság szélére sodródott. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is 15-20 százalékra ugrott a Baltikumban és a fogyasztás visszaesése is hasonló mértékű.

Nem ennyire súlyos, de jelentős a román, a bolgár és a magyar fogyasztás visszaesése is, miközben Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia szinten tartotta vagy növelte azt. Magyarország és Lettország után már Románia, Bulgária és Litvánia is rászorul az IMF és az EU segítségére. A válsággal szemben a kiterjedt belső piaccal rendelkező és szigorú fiskális politikát folytató Lengyelország mutatja a legnagyobb ellenállást.

 

Az árak a következő időszakban esetenként ugrásokra kényszerülnek: kérjük, mindig sziveskedjenek kapaszkodni!
(Fotó: Magócsi Márton)

 

A Kopint-Tárki szerint a régió GDP-je idén 2,5-3 százalékkal csökken, jövőre pedig 1 százalék körüli növekedés várható. Az átlagos infláció idén 3,5 százalék, 2010-ben 3 százalék lehet a térségben, miközben a munkanélküliség 8,5 százalék körül stabilizálódhat.

Magyarország még lefelé tart

Hazánkban az idei első negyedévben a hazai össztermék 6,7 százalékkal csökkent. A GKI szerint a magyar gazdaság teljesítménye 6,5 százalék körüli mértékben esik idén: a recesszió mélypontja a harmadik negyedévben várható az intézet szerint: a válság okozta visszaesés a második negyedévben valószínűleg megáll, ezt stagnáló, kisebb-nagyobb javulást és visszaesést mutató időszak követi. A Kopint-Tárki 6 százalékos GDP-csökkenés előrejelzése valamivel optimistább ennél és a jelenlegi kormányzati előrejelzésnél, amely 6,7 százalékra teszi a GDP zsugorodását.

A Kopint-Tárki szerint az ipar és a mezőgazdaság termelésének 10-15 százalékos visszaesése, az építőipar teljesítményének a 3-5 százalék körüli csökkenése valószínűsíthető. A magánfogyasztás a GDP átlagánál is nagyobb mértékben csökken, a nettó reálkeresetek 3 százalékos csökkenése, a munkaerő-piaci helyzet romlása, valamint a megtakarítási ráta emelkedése miatt. A beruházások legalább 7 százalékkal mérséklődnek, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig ennél is nagyobb mértékben, a készletek leépítése miatt.

íb>Pénzpiaci és inflációs kilátások

Március óta enyhült a nyomás a feltörekvő országok és Magyarország pénzpiacain. A forint a tavasz folyamán meglehetősen volatilis mozgás mellett mintegy 15 százalékkal erősödött. A kilátásokat azonban rontja, hogy a forint-devizapiac likviditása még nem állt helyre, a forgalom továbbra is alacsony. Az év végéig lassú, többszöri visszaeséssel tarkított további enyhe javulás várható mind a forint-árfolyam, mind a hazai kamatok és hozamok alakulásában.

Az inflációs várakozások jelentősen romlottak. A fogyasztói árindex a vártnál nagyobb áfaemelés, illetve az üzemanyag és a villamosenergia-áremelés miatt éves átlagban legalább 5,2 százalék körüli lesz idén a Kopint-Tárki szerint. 2010-ben pedig az ideinél is magasabb infláció várható, részben az idénről áthúzódó hatások miatt.

Az államháztartás egyensúlyi helyzete pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal, a GDP 1,2 százalékával lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez 3,8 százalékos hiányt jelent. A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008. végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalékra emelkedik.

Tovább nő a hazai munkanélküliség

A Kopint-Tárki 10,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol idén, a GKI pedig 10 százalékossal. Ugyanakkor a GKI felmérése szerint májusra már jellemzően megállt a foglalkoztatási szándék romlása. Utóbbi intézet úgy véli, az eddigi elbocsások bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is. Egy részük külföldi volt (ők többségben hazamentek), további részük elhelyezkedett, illetve nyugdíjba ment.

2009 február-áprilisában a foglalkoztatottak száma csaknem 85 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta ezzel 9,9 százalékra emelkedett. A kisvállalkozások tevékenysége ezzel párhuzamosan jelentősen szürkült idén a GKI elemzői szerint.

(Forrás: Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt., GKI Gazdaságkutató Zrt.)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.