Véletlen vagy sem, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-ben mindig akkor történik valami, ha épp a nagypolitikai üzem is csúcsra jár. Gyurcsány Ferenc 2008. március 11-én, a háromigenes népszavazás utáni fideszes eufória közepette menesztette Kocsis Istvánt az állami vállalat vezérposztjáról. A cég gyanús offshore-akcióiról szóló - az új MVM-menedzsmentnek dolgozó ügyvédi iroda által összefésült - jelentés aztán idén év elején, a miniszterelnök lemondása előtti hónapokban szivárgott el a sajtóhoz. Majd a Gyurcsány távozását hozó március 21-i MSZP-kongresszus harmadnapján a Paksi Atomerőmű igazgatóságából is visszahívták Kocsist - megint "rajtaütésszerűen" -, az MVM pedig a Bajnai-kormány beiktatása előtti héten feljelentést tett az adóoptimalizáló-tulajdonosrejtegető társaságokhoz vándorolt milliárdok ügyében.

Alkotmányos költségek?

Kocsis István tavalyi kiűzetését az MVM-ből többen azzal magyarázzák, hogy Gyurcsánynak "illett" már gyengíteni a kormányfőjelölt-keresősdi hangulatban rendre megerősödő Kiss Péter (akkori kancelláriaminiszter) hátországán. Más feltételezések szerint az OTP-t vezérlő Csányi Sándornak "kellett" megüzenni: nem teljesedhet be Kocsis törekvése, hogy - a pénzintézet segítségével - maga alakítsa át a villamos műveket a harmadik magyar "globálvállalattá". A kirúgott (majd a BKV vezérigazgatói székével kárpótolt) menedzser-üzletember ugyanis igazgatósági őstag Csányi bankjában, ráadásul mindig hangoztatta, hogy az OTP és a Mol mellett csak az MVM-nek van esélye regionális szereplővé válni - feltéve, ha növeli befolyását a Balkánon vagy Ukrajnában. "És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek "alkotmányos költségei" vannak, amiket az offshore konstrukció nyilván jobban kezel" - közölte Kocsis az MVM-es pénzszivárgásról cikksorozatot közlő Indexnek.

Ezt a mondatot akár a "kényszerkorrupció" beismeréseként is lehetne értelmezni, ám bizton csak annyit állíthatunk: a volt vezérigazgató havi kétszázezer forintért foglalkoztatott külső tanácsadója, Szász András javasolta, hogy az MVM az osztrák Meinl Bank szakértőit bízza meg a regionális terjeszkedés előkészítésével. A szerbiai, boszniai és romániai erőműépítéshez, -vásárláshoz szükséges offshore (vagy egyszerűen külföldi) cégeket már a "kávés" Julius Meinl bankja rántotta bele az együttműködésbe; ezek egyikét-másikát ugyanaz a Szász képviselte, aki az állami oldalon Kocsis fizetett tanácsadója volt. Sőt, az új MVM-menedzsment feljelentésében szinte csak olyan vitatott offshore-megoldások szerepelnek, amelyek végpontjain feltűnik a Horn-ciklus - titkosszolgálati eszközök beszerzésére irányuló - Nádor-ügyletének kulcsfigurája.

Hogyan lehetett egyszerre Kocsis István tanácsadója és az MVM-pénzek befogására szolgáló "egzotikus" cégek képviselője? - szegezzük a kérdést Szász Andrásnak, aki válasz gyanánt megnyugtat: "ez a konstrukció csak Magyarországon furcsa, másutt sehol". Hozzáteszi: amint az ország letett a térségi expanzióról - az MVM lefejezésével -, a német RWE rányomult a magyarok által kiszemelt szerbiai, boszniai befektetési célpontokra; "ennyit a racionalitásról". (A német energetikai óriás hirtelen eszmélésének ad némi stichet, hogy Kocsis a 2002-es kormányváltásig az RWE alkalmazottja volt.)

Pénzáram az MVM-től

A jelenleg Mártha Imre által vezérigazgatott MVM vizsgálati dokumentumában - amely megágyazott a későbbi büntetőfeljelentésnek - egymást érik a szövevényes, befektetési-tanácsadási szerződésekre épülő üzleti konstrukciók. A legegyszerűbb eset - az alapmodell - azonban eddig nem került nyilvánosságra: 2007-ben egy spanyol bejegyzésű cég, a Puerto 2006 S. L. közel 460 ezer eurós előleget kapott tanácsadás címén a villamos művektől. Noha a "nyomozást" végző ügyvédi iroda szerint dokumentumok nem igazolják a szerződésszerű teljesítést, a spanyolok képviseletében eljáró Szász András azt állítja, a megállapodás a szintén spanyol Fenosa vállalat bevonását szolgálta volna az MVM vízierőmű-projektjeibe - ám e törekvésből a vezérigazgató-váltás miatt nem lett valóság. Ugyancsak tavalyelőtt az állami vállalat 1,5 milliárd forintnyi eurót utalt át a ciprusi Aquifex Ltd. Meinl Banknál vezetett számlájára, úgymond befektetés-előkészítésre (vélhetően a balkáni terjeszkedéshez). A Kocsis-Mártha-váltás után persze ez a megbízás is okafogyottá vált, így a ciprusi társaságnak - amelyet megint csak Szász képvisel, bevallása szerint "egy amerikai úr nevében" - május végéig vissza kellene fizetnie az ismeretlen költségekre szánt eurómilliókat.

Miként az Index megírta, ugyancsak Szász András jegyzi azt a Kajmán-szigeteki-luxemburgi cégcsoportot, amely 2008-ban több tízmillió eurót kapott - befektetési kölcsönként - az MVM-től. Az MSZP-frakcióban ülő energiamilliárdos, Kapolyi László később ugyanezen offshore-cégháló segítségével kísérelte meg magánosítani a Vértesi Erőművet (egyelőre sikertelenül) - vagyis fennáll a gyanú, hogy magától a villamos művektől származott az MVM egyik leányvállalatának vételára, ami, ha igaz, privatizációtörténeti skandalum. Ezek után szinte bagatell, hogy a Szász-féle adóparadicsomi cégek 2007-2008-ban több kisebb paksi vállalkozásban is tulajdonjogot szereztek - vélhetően nem függetlenül az atomerőmű fejlesztési lehetőségeitől.

Minden gyanú felett

A fenti esetek nem egyediek Szász András életében: a rendszerváltás előtt a magyar-bolgár Intranszmas által foglalkoztatott, majd az NDK-ban, a Szovjetunióban és a Közel-Keleten elektronikai berendezésekkel "ügyező" pénzember pályája az állammal való szüntelen kapcsolatként is leírható. "Az orosz államadósság a kedvenc csemegém" - nyilatkozta tíz éve a HVG-nek, miután idehaza is üzleti előnyt tudott kovácsolni kiváló moszkvai kapcsolataiból (lásd keretes írásunkat).

Szász az elmúlt húsz évben két külhoni nagysággal lépett szoros üzleti szövetségre: a Postabank-vezér Princz Gábor körül is legyeskedő osztrák-izraeli Barak Alonnal és a magyar szülőktől származó, de Ausztriában élő Alexander Gerstllel. (Utóbbi név egy horvátországi szállodaügy kapcsán az MVM-aktában is szerepel, de az FTC Labdarúgó Zrt.-be beszállt Esplanade-csoport Andrássy úti cégeit is a Szász-Gerstl páros jegyzi.) A német nyelvű sajtóban visszatérő sejtetés, hogy a néhai NDK állampárti pénzei a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankján, a CW-n keresztül folytak el - s e pénzintézettel élénk kapcsolatot ápolt az ugyancsak osztrák bejegyzésű Trigon Bank, amit 1998-ban éppen a magyar Postabanktól vett meg a Szász vezette Nádor-konzorcium.

Ami biztos: az Alon család és Gerstl egyaránt részt vállalt a Nádor-'95 Rt. legemlékezetesebb akciójában. A társaság a Horn-érában kapott megbízást, hogy mobiltelefon-lehallgató berendezéseket szerezzen be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A Nádor a fejlesztésre 33 millió dollárnyi hitelhez jutott az akkor még állami tulajdonú Kereskedelmi és Hitelbanktól. Szászék rögtön felvették a pénzt - de csak egy részéért szállítottak berendezéseket, a többivel a korabeli gyanú szerint nem tudtak elszámolni. A Fővárosi Főügyészség aztán 2005-ben megszüntette a nyomozást a Nádor-ügyben - ám ha alaposnak bizonyul az MVM-jelentésben foglalt gyanú, Szász András megint a hatóság látókörébe kerülhet. Mint lapunknak mondja, az Orbán-kormány idején sem azért hagyta el néhány évre az országot, mert menekülni akart, egyszerűen külföldre tette át a székhelyét; "Most viszont itt vagyok, állok az érdeklődők rendelkezésére."

________________________________________ SZÁSZ ANDRÁS HAZAI PARTNEREI

MÁTÉ LÁSZLÓ és RIEB GYÖRGY - A Nádor-ügylet titkosszolgálati eszközeit, telefonlehallgató berendezéseit eredetileg az orosz államadósság terhére hozta volna be Szász András cége. Ám ezt a bizniszt végül a Kereskedelmi és Hitelbank dollárhitele tette lehetővé. A Nádor-vezér sikeres adósságügyleteket bonyolított viszont a ZIL teherautók importját intéző Lorry Kft. élén - miután átvette a cég irányítását a Magyar Szocialista Párt expénztárnokaként ismert Máté Lászlótól. Sőt, az Aleko gépkocsikra szakosodott, Rieb György fémjelezte Bertinus Kft.-nek is Szász teremtett importlehetőséget. A régi barátság újbóli szárba szökkenésére utal, hogy az FTC Labdarúgó Zrt.-be tavaly bevásárló brit befektetőt, Kevin McCabe-et szintén Szász András "kötötte össze" a Ferencvárosi Torna Club elnökével, Rieb Györggyel.

PRINCZ GÁBOR - A Princz Gábor vezette Postabank 1998-ban a Nádor-'95 Rt.-nek (és svájci partnerének) adta el bécsi leánycégét, a - 2001-re becsődölt - Trigon Bankot. Az ausztriai pénzintézet felügyelőbizottságának elnöke a brit felsőház tagja, Lord Selsdon lett, "operatív" elnökhelyettese pedig Szász András.

PINTÉR DEZSŐ és KULCSÁR ATTILA - A TV2 volt elnökének ibizai nyaralója Kulcsár Attila villájának tőszomszédságában volt; a botránybróker VIP-ügyfeleként jegyzett First Capital Invest (FCI) Llc. képviselőjeként pedig a Pintér Dezsővel egy háztartásban élő Könnyű Attila járt el idehaza. A K&H-ügy 2003-as kirobbanásakor Könnyű Ausztriába is utánaeredt Kulcsárnak - az FCI számláján keletkezett hiány mibenléte felől érdeklődve -, ahova a nádoros Szász András kísérte el. Pintér ma a Szász által képviselt (és a Fradiba is befektető) Esplanade-csoport Andrássy úti székhelyén tart fenn irodát, sőt felügyelőbizottsági elnök az Esplanade Hungary Kft.-ben. (Pintér Dezső cikkünk megjelenését követően közölte, hogy már nem tölti be a tisztséget, noha a cégbírósági adatok ezt igazolják.) Ugyancsak az Andrássy út 100. alá jegyezték be a Könnyű Attila által vezetett - lemez kiadással foglalkozó - Mymaxmedia Kft.-t.

KOCSIS ISTVÁN - Kocsis István hivatali ideje alatt az MVM több, Szász András - illetve a vele gyakran "összeműködő" Alexander Gerstl - által képviselt külföldi céggel állt közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatban. Név szerint az Aquifex Ltd.-vel (Ciprus), a Clydena Ltd.-vel (Ciprus), a Jadran Invest ments Ltd.-vel (Egyesült Királyság), a Power Investments International (Kajmánszigetek) és a Power Investments International II. S.á.r.l. (Luxemburg) nevű társaságokkal, a Puerto 2006 S. L.-lel (Spanyolország), valamint a System Investment Corporationnel (Panama).

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.