Minden eddigi reformcsomagnál súlyosabb megszorítások vannak a Bajnai-csomagban. Az MSZP és az SZDSZ képviselőinek összeállított dokumentum szerint a tervezett intézkedések leginkább a nyugdíjasokat, a közszférában dolgozókat, s a szociálisan nehéz helyzetben lévőket sújtanák.

Az FN a borsodi Csenyétére látogatott, hogy megtudakolja, az ott élők miből fognak megélni, ha szorítanak egyet a szociális juttatásokon. Az alig több mint ötszáz lelkes falut ugyanis tavaly Magyarország legszegényebb településévé nyilvánították. A zsákfalu évi 130 millió forintból gazdálkodik, amely teljes egészében állami támogatás. Az összeg felét a szociális juttatások teszik ki.

Képgaléria (Fotó: Munkácsy Márton)

Éhezni egy hónapig

Kéri Zoltánné, Csenyéte polgármestere nem ért egyet azzal, hogy ők lennének a legszegényebbek, igaz, személyi jövedelemadó gyakorlatilag nem folyik be a falusiaktól, hiszen szinte mindenki a szociális ellátásból él. A családi pótlék, a nyugdíj és a segély jelent bevételi forrást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy van, aki 24-25 ezer forintból próbál végigéhezni egy hónapot.
íbr> Több jut annak, aki legalább a gyerekei után is támogatásban részesül, ezért az április elsején elindított csenyétei közmunkaprogramban elsősorban az egyedülálló, gyermektelen munkaképesek kaptak lehetőséget. Ottjártunkkor a településen több helyütt is dolgoztak közmunkások, akik egybehangzóan állították, dolgoznának többet is, ha lenne mit.

A kishalat megeszik

Csenyéte fő megkeserítője ugyanakkor az uzsora, amely már modernizált, vagyis nem pénzkölcsönön alapul. A település kisboltjának ugyanis hézagos a nyitva tartása, így előfordul, hogy egy kiló kenyér vagy hús súlyos tízezrekért cserél gazdát, a boltot kihagyva, az üzletből. A kereskedőcsaládok még azt sem várják el, hogy az éhes vevő azonnal kifizesse a brutálisan megemelt árat, csak feljegyzik a tartozásrovatba.

Az elhanyagolt településen talán csak az alsó tagozatosoknak nem kopog a szemük az éhségtől, Csenyétén ugyanis nemrég adták át az új iskolát. Az iskolaépület a legrendesebb a faluban, három tanteremmel, ebédlővel, internettel és akadálymentesítve, ahol naponta háromszor kapnak enni a gyerekek.

A pedagógusok szerint van gyerek, akit csak az ennivalóért járatnak iskolába a szülők, talán ez az oka, hogy a szomszédos településen lévő felső tagozatot a csenyétei diákok többsége el sem végzi. „Lemorzsolódnak, 13-14 évesen gyereket szülnek, megnősülnek. Végül is mindegy, hogy négy vagy nyolc osztályt végzett munkanélküli lesz belőlük” – mondja elkeseredve az egyik pedagógus.

(Fotó: Munkácsy Márton)

A színvonal alatt

Ferge Zsuzsa szociológus, szegénységkutató a várható megszorításokat a következő szavakkal kommentálta lapunknak: rossz és katasztrofális a legszegényebbek számára. Hozzátette: a segélyek szintje már így is a színvonal alatt van. A szakértő úgy véli, a felvetődött csomaggal az a fő baj, hogy ezek a lépések nem jók válságkezelésre, hiszen csökkentik a vásárlóerőt. „Nem hiszem, hogy a válságból ki lehet úgy jönni, hogy közben nem gondolunk arra, mi lesz azután” – hangsúlyozta Ferge Zsuzsa.

A szociológus kiemelte, hogy jelenleg a közmunkapénzt is elpazarolják, hiszen régiós projektek kellenének, és eszközök, vezetés, szervezés. A mostani program viszont nem vezet sehova. Ferge Zsuzsa azt is aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben felerősödött a rasszizmus, a provokáció pedig súlyos létbizonytalansággal társul. „Ez bárhova vezethet” – fogalmazott a szegénységkutató arra a kérdésünkre, hogy akár az éhséglázadások szintjére is eljuthatunk-e.

Érdemes megemlíteni: a legszegényebbek közvetlen segélyezésére az állam jelenleg is alig költ, a költségvetés kiadásainak egy százalékát sem teszik ki az ilyen célú költések. A tervezett reformok ugyan a legszegényebbeket is sújtják, de tőlük tulajdonképp már nincs mit elvenni, így azután keményen csattan a reformostor a középen elhelyezkedőkön, akik tehetnek majd egy lépést a szegénység felé.

(Fotó: Munkácsy Márton)

A nagycsaládosok szerint rémisztő

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint a családok számára rémisztőek a tervezett adó- és szociális intézkedések. Mint Szabó Endre, a szervezet elnöke elmondta, családnyomorító és gyermekszegénységet növelő intézkedések az egyelőre csak "informálisan" ismerhető tervezetek, mint a családi pótlék szülői adóalapba vonása, a lakáscélú szociálpolitikai támogatás (szocpol) átalakítása, a gyed idejének rövidítése, a gázár- és távhőtámogatás megszüntetése.

Szabó Endre azt valószínűsíti, hogy a fenti intézkedéseket nem szavazza meg a parlament. Kardosné Gyurkó Katalin elnökségi tag egy sajtótájékoztatón hozzátette: ezek az intézkedések nehéz helyzetbe hoznák a gyermeket nevelőket, illetve erősen visszavethetik a gyermekvállalási kedvet, ami a demográfiai helyzet romlásához vezet.

Kitért arra: növekedett azoknak a segítséget kérő családoknak a száma, amelyek a forintgyengülés miatt nehezen tudják törleszteni hiteltartozásukat. Viszont a NOE az idei évre nem kap állami támogatást, így 25 millió forinttól esnek el. „Ezzel a lépéssel nehézzé vált a másokon való segítés" – fogalmazott a szervezet elnöke.

forrás : fn.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.