közérdekű ! ? : Kislánya és 60 ezer forintnyi befizetetlen számla várja otthon |
Kislánya és 60 ezer forintnyi befizetetlen számla várja otthon
2009.04.02. 21:37
A hajléktalanok mellett a frissen utcára kerültek is többnyire a fővárosban próbálnak szerencsét. Szállást még találhatnak, de állást egyre kevesebbet. Budapestre lassan ki lehet akasztani a „Megtelt!” táblát. Emellett a családok megélhetési problémáival párhuzamosan a segélyszervezetek lehetőségei is beszűkülnek.
Egyre többen koldulnak az utcákon, a kéregetők számának növekedése mögött nemcsak szezonális okok húzódnak meg.(Mint például az enyhébb időjárás, vagy a növekvő idegenforgalomhoz kötődő nyári kolduló szezon beindulása.) Megérkeztek hazánkba a határon túli csoportok is, ezek összedolgozó, többnyire rokoni társaságok, amelyeknek tagjai nyári vendégmunkásként próbálnak szerencsét Európában.
Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ igazgatója elmondja, hogy eddigi tapasztalataik alapján az álláskeresést segítő szolgáltatások iránti igény érzékelhetően növekedett. Egy-egy gyár bezárása után a segélyszervezetek ajtói előtt sorakoznak az utcára került munkavállalók.
A bajbajutottak többnyire a fővárosban próbálnak megélhetést találni. Jellemző, hogy ha például egy kelet-magyarországi vendégmunkás elveszíti állását egy dunántúli gyárban, akkor Budapest „hazaút közbeni" megállót jelent számára. Ezek a szorult helyzetbe került emberek gyakran gyarapítják a pályaudvarokon és egyéb közterületeken éjszakázni kénytelenek számát. Az efféle segítségkérések havonta 15-20 %-kal növekedtek meg. A szociális segélyszervezetek a szállásigényt még ki tudják elégíteni, betöltendő állás azonban már egyre kevesebb van, remélhetőleg javítani fog majd a helyzeten a tavaszi-nyári munkák beindulása.
Az állástalanná válás mellett a megdrágult számlák és az adósságok felhalmozódása könnyen vezet a lakások elvesztéséhez. A Máltai Szeretetszolgálat tapasztalatai szerint az elmúlt hat hónapban 30-40 %-kal nőtt meg az ilyen jellegű segítségkérések száma. A lakásvesztéssel járó krízisek Magyarországot érintik a leginkább - mondja a Heti Válasz Online-nak Sass Gyula Levente, a Szeretetszolgálat munkatársa. „Nálunk a lakásállomány 90%-a magántulajdon, nyugaton ez az arány 40-50% körüli. Ehhez hozzájön még, hogy a szürkegazdaságból - például egy tanár hivatalos tanítás után vállalt plusz órái - származó bevételek is együtt csökkentek az efféle igények visszaszorulásával. „
Az egyik bajbajutott októberben veszítette el állását, azóta nem tud elhelyezkedni. Nyolc és féléves lánya mellett hatvanezer forintnyi befizetetlen számla és egy halom adósság várja otthon. A család jövedelmének hetven százaléka a megdrágult élelmiszerekre megy el, „a maradékból" pedig az albérletüket kell kifizetniük. Akárhogy osztanak-szoroznak, havi megélhetésüket (és hiteleik törlesztését) nem fedezi 59 ezer forintos összjövedelmük.
„Együtt a bajban"- ezzel a mottóval indít országos segélyakciót a fentihez hasonló, nehéz helyzetbe került családok megsegítésére a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, ami ez évben mintegy háromszáz település 150 ezer rászorulóján kíván segíteni. Emellett azonnali támogatást nyújt a válság miatt krízisbe jutott családoknak, azoknak pedig, akik elveszítették a lakásukat, átmeneti szállást biztosítanak. A segélyszolgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a lecsökkent állami támogatások miatt maguk a szociális intézmények is nehéz helyzetbe kerültek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet április 30-ig várja a pénzbeli és tartós élelmiszer felajánlásokat, utóbbiak gyűjtéséhez régiós központokat alakítottak ki.
A családok szétesését csak azonnali, központi beavatkozással lehetne megakadályozni, a jelzálogválságba kerülteknek az állam illetve a bankrendszer kell, hogy átvállalja a hitelállományát, hogy a családok ne maradjanak fedél nélkül. A nemrégiben elfogadott törvényről Sass Gyula Levente azt mondja, hogy az csak egy kisebb csoporton segít és a bankrendszer biztonságát tartja elsődlegesen szem előtt. A segélyszervezetek napról napra komoly drámákkal találkoznak, ezeknek hatásai azonban csak később fognak jelentkezni a szociális ellátórendszerben.
Az ökumenikus segélyszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a lecsökkent állami támogatások miatt maguk a szociális intézmények is nehéz helyzetbe kerültek. Ugyan az adótörvény módosításának javaslata lekerült a parlament napirendjéről, de ettől a szociális szektor feje felett még ott lebeg az adományok után járó adókedvezmények megvonása. Ez a lépés az érintettek szerint igen rossz hatást gyakorolna az adományozások ösztönzésére. Eddig mintegy 150 civilszervezet, magánszemély és vállalat csatlakozott a tiltakozókhoz. Akinek szándékában áll tovább gyarapítani az adókedvezményes adakozás megmaradásáért küzdők sorát, az a www.adomanyokert.hu oldalon támogathatja a kezdeményezést.
forrás : hetivalasz.hu
|