HVG

Kérne ön karriertanácsot Lamperth Mónikától? Most mindenesetre megteheti, a kérdés ugyanis nem költői. Az MSZP-apparátus nagy hatalmú irányítója, miután tavaly tavasszal kitették a kormányból, cégalapításba fogott: 2008 novemberében létrehozta a Lamperth Női Karrier-tanácsadó Iroda Kft.-t. Jóllehet az 500 ezer forint törzstőkével indult társaság élére ügyvezetőt fogadott fel a politikus, a cégnév nem hagy kétséget, mire, pontosabban kire alapozzák a most még csak formálódó üzletmenetet. Valóban, Lamperth akár maga lehetne a referencia: volt idő, amikor egyszerűen csak örökös miniszterként emlegették – 2002 óta irányította a belügyi, majd az önkormányzati és területfejlesztési, utóbb a szociális tárcát –, s jogi diplomáját 1990 óta jobbára a politikában hasznosítja.

De nem csak ő épít hátországot. Kuncze Gábor 2010 utánra gondolva már közel két éve létrehozta feleségével a Fragor Tanácsadó Kft.-t. A mostanában leginkább rádiós műsorvezetőként vitézkedő egykori SZDSZ-elnök a jelek szerint az üzlethez is ért: cége a csonka 2007-es üzleti évében is összehozott 5,7 millió forint adózott nyereséget – ráadásul 10,6 millió forint nettó árbevételből. A Kossuth téri ülésteremben háttérbe vonult Kuncze költségtérítéseken túli parlamenti jövedelme sokat csökkent 2007 óta, akkor átlagosan még havi bruttó 496,9 ezer forintot kapott, most viszont már csak az alapdíjhoz, vagyis 239,9 ezer forinthoz jut, hisz 2007 áprilisában távozott a frakcióvezetői

Jövedelemlista Kapolyitól Kósáig. Nagyobb képhez kattintson!
© HVG

Persze mindez csak aprópénz a T. Ház milliárdosaihoz képest. Az ország első számú hivatásos szociáldemokratája, Kapolyi László mindent összevetve havi bruttó 185 millió forinttal számolhatott, többel, mint az őt követő száz képviselő együttvéve. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt MSZP-frakcióban ülő elnöke főleg energetikai cégcsoportja osztalékaiból él.

A még a kilencvenes évek elején, az MDF-kormány idején befutott System-vállalategyüttes tavaly kivételesen jól fialt: két részletben 1,9 milliárd forint osztalékot, illetve osztalékelőleget vehetett fel Kapolyi (2002-es mandátumszerzése óta összesen több mint 4 milliárd forint gazdagította ilyen módon).

Emellett vannak egyéb jövedelmei is a Kádár-rendszer ipari miniszteréből lett üzletembernek: havi 455 ezret kap akadémikusként, 524 ezret akadémiai tudományos tanácsadóként, így aztán igazán megteheti, hogy holdingcégét 50 ezerért igazgassa. Mindezt tavaly egy 272 milliót hozó ingatlaneladás egészítette ki. Ezek után gálánsan lemondott a parlamenti költségtérítéséről...

Ahogy egyébként a 11,2 milliós havi jövedelemmel rendelkező második, vagyis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem veszi fel azt, s hasonlóképp üres e rubrika a kormánytagoknál-államtitkároknál is.

.

HVG

Nem úgy az örök harmadiknál. Magda Sándor (MSZP), az állás- és megbízáshalmozó gyöngyösi főiskolai rektor havi 5 millió fölé jutott tavaly, amihez nettó 348 ezer forint költségtérítés társult. Őt Rubovszky György (KDNP) követi évi 18 milliós ügyvédi keresetének köszönhetően, majd a fideszes Nagy Sándor, Kistelek építész polgármestere jön, akinek a pontszerző helyet az évi 12,4 milliós egyéni vállalkozói jövedelme és 6 milliós polgármesteri fizetése hozta meg. Ő egyébként pártelnökétől, Orbán Viktortól vette át az ötödik helyet: az ellenzék vezérének tavaly nem jövedelmeztek úgy a könyvei, mint 2007-ben (HVG, 2008. április 19.). Tavaly bruttó 4,2 milliót kapott a Csák János egykori Mol-vezér érdekeltségébe tartozó Helikon Kiadótól (az előző évben még 12,4 millió jött össze), így – s Fidesz-elnöki fizetése csökkentése nyomán – havi 1 milliós „bukással” épphogy befér az első százba. (Kiesett az első ötből természetesen a fideszes Pálinkás József is, hiszen visszaadta mandátumát, miután a Magyar Tudományos Akadémia élére választották.)

Az élen álló ötösfogat után főállású politikusok következnek: olyan képviselők, akik miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök is. Ők a havi 1,2–1,8 millió forintos bruttó jövedelmükkel egyértelműen megelőzik a „parlamenti munkásokat”, még az alelnököket, frakcióvezetőket, bizottsági elnököket is, az utóbbiak számára ugyanis vagy tilos a mellékállás (mint a házelnök és helyettesei esetében), vagy egyszerűen idejük nincs rá. A politikusi kategóriában egyébként a tavalyi koalíciós szakítás következtében egyértelműen az SZDSZ-esek a vesztesek, főleg Horn Gábor és Kovács Kálmán, a legjobban pedig Eörsi Mátyás tartja magát – köszönhetően választottbírói és ingatlan-bérbeadói jövedelmének.

Jövedelemlista Bebestől Csapodyig. Kattintson!
© HVG

A toplista vége is tartogat meglepetéseket. Ez a szekció hagyományosan a talpas képviselőké, olyanoké, akik az alapdíj mellé legfeljebb egy bizottsági pótdíjat kapnak, így bruttó havi fizetésük 394 ezer forint. Itt lehet érzékelni igazán, hogy a mostanában ismét vihart kavaró elszámolásmentes költségtérítés – amelynek valószínűleg népszavazási kezdeményezés vet véget (HVG, 2009. február 21.) – milyen fontos a törvényhozók javadalmazásában. E csoportban például Vígh Ilona (Fidesz) nettó 452 ezer, Suchman Tamás (MSZP) 417 ezer forintot kap ettől bruttóban is kisebb fizetése mellé. Noha 2009 februárjától a költségtérítést 15 százalék adó terheli, mégis előfordul, hogy egy képviselő kétszer annyit visz haza költségtérítésként, mint fizetésként. Így van ez egyébként az utolsó helyen álló – de mezítlábas törvényhozónak aligha tekinthető, Saabot hajtó – Fodor Gábor SZDSZ-elnökkel is, aki bevallása szerint a 239,9 ezer forintos képviselői alapdíjból és abból a havi 15 ezer forintos tanári jövedelméből él, amit az ELTE jogi karától kap.

Jövedelemlista Botkától Fodorig. Kattintson!
© HVG

A toplista fokozatos csontosodása arra utal, hogy a politikusi réteg stabil, ciklus közben kicsi a mozgás, vagy aki kiesik egy posztról, kap másikat, mint például Magyar Bálint (SZDSZ). Ráadásul egyre kevesebb képviselő egészíti ki jövedelmét cégekből származó forintokkal, megszűnt a kilencvenes évekre jellemző helyzet, hogy gazdasági másodállásokból – igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokból – szereznek „mellékest”. Arról azonban nincs szó, hogy ritka lenne a vállalkozó törvényhozó, mindez inkább arra utal, sem osztalékként, sem fizetésként nem vesznek fel pénzt. Van persze, amikor valójában mégis jövedelmez a cég. Ilyen az, amikor a társaság az egyszerűsített vállalkozói adózás (eva) alá tartozik (2007-ben nyereséges evás kft-je van például a fideszes Pelczné Gáll Ildikónak).

Az evakiskapu értelmetlenné teheti akár az egész vagyonnyilatkozat-rendszert. Tény, a bevallásblanketta úgy fogalmaz, hogy az országgyűlési képviselői tiszteletdíjon kívüli „adóköteles jövedelmeket” kell feltüntetni. Szoros értelmezésben tehát az eva után a cégtulajdonosnak kifizetett összeget nem kell beírni, hiszen az már nettó pénz, amit az adóhivatalnak küldendő szja-bevallás sem tartalmaz, s magát az evát is a cég fizeti, nem a tulajdonosa. A vagyonnyilatkozat – aminek formáját még az eva bevezetése előtt dolgozták ki – tehát könnyen torz képet adhat egyes képviselők jövedelmi helyzetéről. Ez annyiban kedvez a törvényhozóknak, hogy nehezebb feltérképezni anyagi helyzetüket, ám nemcsak a választókat téveszti meg az ilyen bevallás, hanem azzal is járhat, hogy az eva utáni forintokból vett értékesebb vagyontárgyakról – amelyet viszont be kell írni a nyilatkozatba – utóbb kínos magyarázkodásra kényszerül a politikus.

forrás : hvg.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.