A párizsi Moreau Múzeum együttműködésével megvalósuló, több mint 160 alkotást felvonultató nagyszabású tárlat május 3-ig látható.

Gustave Moreau művészete
Gustave Moreau, Salome (c) Musée Gustave Moreau, Paris

A Szépművészeti Múzeum kiállításának köszönhetően a térségben első alkalommal ismerheti meg önálló kiállításon Gustave Moreau művészetét a nagyközönség.

2008 szeptemberétől a Szépművészeti Múzeum három olyan tárlatnak ad otthont, amelyek a 19. század végének a szimbolizmus-szecesszió ízlésvilágához kapcsolódó reprezentáns alkotóit mutatják be: az elmúlt év őszén Ferdinand Hodler műveit láthatta a nagyközönség, ez év elején pedig Gustave Moreau, majd Alfons Mucha művészetét mutatja be a múzeum. Gustave Moreau a francia és a nemzetközi szimbolizmus egyik elindítója, a 19. század végén egy egész festőgeneráció bálványa volt. Nagyobb tisztelet övezte, mint az impresszionizmus zászlaja köré csoportosult, később nagy hírnevet kivívó alkotókat vagy az akadémiai tekintélyek bármelyikét. Szoros baráti szálak fűzték a kor megújuló irodalmi életének radikális képviselőihez, művei ihletésével született egy sor költői és prózai alkotás, és kortársai róla formázták meg a kor művészének jellegzetes alakját. A francia szimbolista festő művészete a 20. század elején és közepén háttérbe szorult, de a művészeti ízlés elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásainak köszönhetően Gustave Moreau neve és népszerűsége most ismét abban a fényben ragyog, amely saját életében személyét övezte.

Gustave Moreau az 1860-70-es években számos alkalommal keltett feltűnést a Szalon-tárlatokon pompás gazdagsággal ábrázolt, impozáns mitológiai jeleneteivel. A korszak meghatározó alkotásai közül kiállításunkon is látható néhány. Az Orpheusz és a Prométheusz mellett ebben az időszakban kezdte festeni egyik legtitokzatosabb festményét, a Salome táncát megjelenítő sorozat Tetovált Salome alcímet viselő változatát, amelyen azonban még élete utolsó éveiben is lázasan dolgozott. Sikereinek csúcsán, 1880-ban Moreau teljesen hátat fordított a közszereplésnek, és műtermi magányába visszahúzódva folytatta kísérleteit. Misztikus hangulatú jelenetei eltűnt civilizációk, ősi mítoszok világát idézik fel, stílusa a romantika érzéki hatású festőiségét követi. E szabad fantáziával megalkotott, erős színvilágú, heves gesztusokkal festett kompozíciók olykor az absztrakció határáig jutottak. Ekkor készült alkotásai rejtve maradtak a külvilág elől, és csak több mint fél évszázaddal a művész halála után fedezte fel őket a szakmai publikum, és ismerte meg a közönség.

A Szépművészeti Múzeum összeállítása Moreau művészetének a gazdagságát, tematikai sokszínűségét és formai leleményességét a nagy kiállításokon sikerrel szereplő népszerű alkotások mellett későbbi, sokáig rejtve maradt műveinek bemutatásával kívánja érzékeltetni. A válogatás a Moreau festészetében fontos szerepet játszó mitológiai, illetve mitikus alakok (Orpheusz, Prométheusz, Herkules, Jupiter, Léda, Salome, Egyszarvú) köré szerveződik. Az összeállítást a civilizáció ősforrásainak összegzéseként megalkotott, Az emberiség története című poliptichon külön bekeretezett és szorosan egymás mellé illesztett kis táblaképekből álló verziója vezeti be, majd mindegyik tematikus csoportba legalább egy-két, az életműben kiemelkedő fontosságot betöltő főmű került. Az ezekhez a témakörökhöz kapcsolódó kisebb festményeken, tanulmányokon, rajzokon és akvarelleken keresztül válik érzékletessé számunkra, hogy az újabb és újabb variációk kialakítása során hogyan jut érvényre a művész szabad alkotói fantáziája és technikai leleményessége.

Az anyag összeállításakor fontos szerepet kapott Moreau festészetének újszerűsége és szerepe a modern művészeti törekvések előkészítésében. Ezért a megjelölt témákhoz kapcsolódva több olyan mű is bekerült a válogatásba, amely a festészet technikai lehetőségeinek a felszabadítása irányába mutat, sőt olykor a tiszta absztrakcióig jut el. A festőnek ezek a gazdag színvilágú, a kiinduló témától elszakadó, oldott expresszivitású késői képei közgyűjteményekben nem láthatóak, a Gustave Moreau Múzeum kiállítótermei és raktárai őrzik. Ugyanakkor az összeállításban be tudunk mutatni egy-két korábban nem látható, különösen nagyméretű rajzot, amelyek hosszú ideig a raktárban hevertek, de a közelmúltban restaurálták őket.

A kiállítás a párizsi Gustave Moreau Múzeummal együttműködésben jött létre. A művek – egy kivételével – a művész műteremlakásából kialakított múzeum gyűjteményéből érkeztek Budapestre. A Musée d’Orsay hozzájárulása révén ezek sorát egészíti ki a festő munkásságának egyik korai főműve, az 1866-ban kiállított Orpheusz.

A tárlat kurátora: Tóth Ferenc művészettörténész.

forrás : szepmuveszeti.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.