Olyan változást, amely elônyére válik a jelenlegi, méltatlan állapotú helyszínnek, kulturált, nyugat-európai színvonalú helye lesz az ottani közlekedési csomópontnak, az ott élôk számára könnyen elérhetô szolgáltató központot, valamint közösségi és pihenôhelyet nyújt majd. Mindezeket a jobboldali pártok hol „civilizáltan”, hol „civilizálatlanul” igyekeznek meggátolni. Csakhogy az a bizonyos kígyó mindig a farkába harap.

Mennyire civil a civil?

A civileknek nevezett, ám bizonyos pártok polgári szócsöveként szolgáló szervezetek elôszeretettel verik el minden fórumon a port a jelenlegi kerületvezetésen. Holott azt mindannyiszor kifelejtik mantrájukból, hogy ez a projekt az elôzô önkormányzati ciklusból örökölt ügy. Ezt nagyon jól tudhatják, hiszen szószólójuk, a Herminamezô Polgári Körének (1990) vezetôje,

dr. Glasz Zsuzsa korábban Rátonyi Gábor fideszes polgármester tanácsadó testületének állt az élén, aki 2005 és 2006 között egyszer sem hallatta a hangját ez ügyben, pedig akkor indokoltabb lett volna. Dr. Glasz Zsuzsa ugyanakkor azt is tudhatja (tudhatná), hogy az akkori testület, köztük a mai Fideszfrakció több képviselôjével együtt egy olyan koncepcióról szavazott egyhangúlag(!), amely a mostaninál sokkal nagyobb beépítési lehetôséget adott volna a beruházónak.

Zugló önkormányzata pedig egy árva szót sem szólhatott volna, ha akár a Raiffeisen, akár a BKV a mostaninál sokkal hatalmasabb fejlesztésre szánta volna el magát. A kerületi szabályozási terv ugyanis többet engedélyezett. Azonban a ma érvényes számok már nem azok a számok. Sôt! A hosszú egyeztetéseknek, tárgyalásoknak, és igen, a civilek hathatós segítségének is köszönhetôen az elôzô ciklus által jóváhagyott 2,0-es szintterületi mutató mára 1,36-ra csökkent, így összesen mintegy 45 ezer négyzetmétert építhet be az ingatlanfejlesztô.

Ugyancsak a civilek kérésére jelentôsen megnöveli a zöldfelületek mennyiségét a beruházó. A parkot, nagy közösségi teret, játszóteret is magában foglaló tervekre a július 16-i egyeztetésen a szervezetek képviselôinek többsége rábólintott. Ez annak tükrében is érdekes, mivel a most „siratott” zöldet semmilyen keretek közt nem élvezhetik az ott élôk, ugyanis az a BKV saját területe, így csak az ott dolgozók mehetnének oda, és élvezhetnék a „parkot”. Ehelyett az elkerített terület helyett valódi, élvezhetô zöldet kapnak majd a helyiek.

Ha már a civilek szerepét nézzük, és érdemeiket méltatjuk, álljunk meg náluk egy ásónyomra! Mit is jelent az, ha valaki „civil”? Mert azt már általános iskolában is tanítják, hogy a köz ügyeivel való foglalkozás a politika, amelyet a politikusok „csinálnak”. A civil szervezetek Nyugat-Európa legtöbb országában kizárólag „kívülrôl, a politikától kellô távolságra” érvényesítik érdekeiket, és gyakorolnak kontrollt.

Csakhogy nálunk mindez nem így működik. Akadnak nálunk is valóban független és valóban civil szervezetek, és akadnak olyanok is, akik egyegy politikai ügy mellé felsorakozva, de leginkább azzal szembe helyezkedve akarnak hasznot húzni a sarokba szorított beruházótól. A hírek szerint az IKEA kapcsán is hasonló görbe utat járt be egy civil (szervezet): a beruházóval külön is tárgyalt, elfogadta annak javaslatait és „érveit”, aztán az áruház egépült…

Várnai László, a CivilZugló Egyesület alelnöke korábbi és jelenlegi médiakapcsolatait kihasználva egyoldalúan, a másik fél és a másik vélemény meghallgatása nélkül tájékoztatja félre rendszeresen a saját közönségét és a zuglóiakat. Ô maga vallja egy blogban, hogy – idézem – „mint az egyesület egyik vezetôje valóban kissé összeférhetetlen sajtóetikailag a riportkészítés a témáról... nos, így alakult.” Nos, kedves Várnai úr, ez több mint cinikus. Így egy önmagáért és saját közösségéért felelôsséget vállalni akaró polgár nem viselkedik.

Majd ô ugyanitt hozzáteszi, ha nem használnák ki a médiakapcsolataikat, valószínűleg már javában folyna az építkezés.

A saját farkába harapó kígyó és a halkuló szirénhang esete

A Zuglói Lapok legutóbbi számában (XVIII. évfolyam 15. szám, 2008. 09. 23.) a leginkább a futballpályákról ismert elemet, a csúsztatást használja Várnai László a korrekt tájékoztatás jegyében. Kiemeli, hogy a megkérdezett lakosság 38%-a teljes egészében elutasítja a beruházást, 23%-a csak a civilek által javasolt tervet támogatja, míg az eredeti terv mellett csupán a lakosok 3%-a áll. Az valahogy kimaradt a felsorolásból – biztos, megint „így alakult” –, hogy a megkérdezett zuglóiak 30%-a mind az eredeti, mind pedig a civilek kívánságait tartalmazó tervet támogatja (a válaszadók 6%-a nem tudott állást foglalni a kérdésben). Itt érdemes megemlíteni, hogy a szeptember 2-i testületi ülésen a Weinek Leonárd polgármester által benyújtott, a Millfavberuházást szigorú feltételekhez kötô 10 pontos javaslatcsomag valamennyi része mind a Fidesz, mind a KDNP, mind a civilek, mind pedig a helyi lakosság elképzeléseivel találkozott.

(Az eredeti látványtervet már felülírta az élet…)

Ezt maga Cseke Vanda képviselôtársam mondta az ülésen jegyzôkönyvbe, majd meg is írta a Zuglói Lapok legutóbbi számában. Ezek után az is különösen érthetetlen számomra, hogy Várnai miért tartja ezeket a polgármesteri javaslatokat a Raiffeisennel szemben számonkérhetetlennek. Hiszen maga Takács József, az ingatlanfejlesztô üzletág igazgatója mondta el a köztévé egyik műsorában, hogy vállalhatók Weinek Leonárd polgármester javaslatai, és arra törekednek, hogy a kerület számára a legkedvezôbb feltételekkel épülhessen meg Zugló 21. századi nívójú beruházása. Nekem olybá tűnik, hogy Várnai úr saját magával keveredett ellentmondásba, és a „ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs rajta sapka, az a baj” nevű vicc egyik szereplôjévé vált.

A Mexikói úti beruházás körzetének júniusi, idôközi helyi önkormányzati választását Cseke Vanda nyerte, aki ugyancsak a Millfav-ügyet tűzte zászlajára a kampányában, szembe menve ezzel a Fidesz-frakció korábbi álláspontjával. Azt a már lassan számára is kínossá váló ügyet, amelybôl kikerülnie és az építkezést támogatók sorába állnia még kínosabb feladata lesz.

Nem beszélve arról, hogy mindezt valahogyan a választóinak is meg kell majd magyaráznia. De a képviselôaszszony addig is további egyeztetéseket kezdeményezne a „mindannyiuk” (sic!) számára elfogadható megoldás érdekében. Kár, hogy azon a szeptember 17-i megbeszélésen nem volt ott, amelyen a polgármester úr, valamint a Polgármesteri Kabinet néhány tagja mellett a Fidesz-frakcióból hárman is részt vettek, és amelyre Ön is kapott meghívót.

Képviselô asszony, miért nem jött el? Ám bizonyára fideszes frakciótársai tájékoztatták a konszenzust keresô és megtalálni akaró, jó hangulatú egyeztetésrôl, és a továbbiakban ennek szellemében próbál szembenézni az üggyel. Meg természetesen a választóival is.

Civil és zuglói érdekek a 21. századi nívójú beruházásban

Biztos vagyok benne, hogy a zöldek, az ellenzék, a baloldal, a helyiek, a Raiffeisen Ingatlanfejlesztô Zrt., valamint a napi több tízezer ingázó bizonyos keretek között ugyanazt szeretnék: megoldani a balkáni állapotokat a rendszerváltás nyomait elkerülô utolsó metróvégállomás körül. Az ehhez szükséges kerületi szabályozási terv módosítását szeptember 2-án szavazta meg a képviselôtestület Weinek Leonárd tartózkodása mellett. Polgármester úr a szavazás után kiosztott tíz környezetvédelmi, kulturális és közösségi kitételhez köti a Mexikói úti fejlesztés megvalósulását.

A civilek és a „zöld” szakemberek érveit és kívánságait is figyelembe vevô „garanciák” között szerepel egyebek mellett térfigyelô kamerák, zajvédô fal, alacsony épületek, illetve sok zöldfelület és kulturális célú köztér telepítése és építése. Weinek Leonárd hozzátette: tartózkodásából csupán ezen feltételek elfogadása tudja kimozdítani. Végezetül hadd hozzak egy Zugló számára precedens értékű, ám semmi esetre sem követendô példát a közelmúltból. Gyöngyösön egy 200 millió euró értékű, valamint 900 helyben és környéken élônek munkát biztosító beruházás elmaradása köszönhetô az ottani Fidesznek és az általa felvetett népszavazási kezdeményezésnek.

Az indiai gumigyár így másutt építi fel elsô európai üzemét. Van, amikor a pártpolitikai színházasdi drága játéknak bizonyul, és ennek levét nem csak mi, hanem unokáink is inni fogják. Ezért sem akarjuk, hogy Zugló második Gyöngyös legyen. És ezért is közös felelôsségünk és ügyünk, hogy egy nyugateurópai, 21. századi és emberközeli fejlesztés valósulhasson meg mind a helyiek, mind pedig a kerület érdekeit figyelembe véve.

forrás : zugloi lapok

Killik Jenô
városfejlesztési és integrációs tanácsnok

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.