Helyt adott az Alkotmánybíróság a Védegylet indítványának, és megsemmisítette a pártalapítványokról szóló törvény számos sarkalatos rendelkezését. A jogvédő szervezet tavaly augusztusban azért fordult a testülethez, mert úgy véli: a "demokrácia értelmét fenyegetette" volna a parlament által elfogadott, pártalapítványokról szóló törvény, amely számos diszkriminativ elemet a jelenleg az Országgyűlésben helyet foglaló pártok előnyére.

Rosszul járt volna a KDNP

Így a megsemmisített jogszabály szerint például teljes költségvetési támogatást csak az előzőleg legalább két egymást követő parlamenti ciklusban képviselőcsoporttal rendelkező párt alapítványa kaphatott - vagyis az önálló frakcióval rendelkező KDNP-t kizárták volna ebből a körből. Az Ab alkotmánysértőnek nyilvánította azt a szabályt is, amely kizárólag az Országgyűlés alakuló ülésén frakciót alakító párt számára biztosította a teljes költségvetési támogatást.

A törvényhozásból kieső pártok számára biztosítana előnyöket a többiekkel szemben az a szintén megsemmisített rendelkezés, amely a korábban két cikluson át frakcióval rendelkező párt alapítványa számára juttatna költségvetési alaptámogatást.

A pártalapítványok pénzébe a hatóságok sem láthattak volna bele

Ugyancsak alkotmányellenesnek találtattak azok a passzusok, amelyek nem tették lehetővé az adóhatóságok és az egészségbiztosítási szervek pártalapítványok feletti pénzügyi-gazdasági ellenőrzését. Az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította azt is, hogy a pártalapítványok és az egyéb alapítványok feletti ügyészi jogkör eltérő.

Végül az Ab mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, mert nem látott megfelelő törvényi garanciákat arra, hogy a párttörvény alapján létrejött alapítványok a hozzájuk beérkezett támogatást valóban alapítványi célokra fordítják, és az nem válik burkolt párttámogatássá.

Nem adhat a politika magának morális felmentést

A parlament 2003-ban gyakorlatilag kormány-ellenzék konszenzussal fogadta el az inkriminált jogszabályt. Tavaly az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Védegylet közös közélet-tisztasági kampánya keretében fordult utóbbi szervezet az AB-hez, miközben a parlamenti pártok már nagyban tárgyalták (nem először) saját "közélet tisztító" javaslataikat - amelyekből egyelőre semmi nem realizálódott.

"Nagyon álságosnak tartom, hogy miközben minden párt iszonyú lelkesedéssel tisztogatná a közéletet, nagy egyetértésben fogadnak el egy ilyen jogszabályt. Természetesen nagyon örülünk a döntésnek, és annak is, hogy az Alkotmánybíróság átlátta az ügy fontosságát, és gyorsan határozott" - mondta lapunknak a Védegylet jogásza. Schiffer András szerint "a döntésnek óriási a jelentősége: arról van szó, hogy a demokrácia intézményrendszere átélhető, szerethető marad-e az egyszerű állampolgárok számára, vagy tökéletesen elidegenedik azoktól. Ennek az egyik feltétele, hogy a politikai élet ne fagyjon be".

"Magyarországon komoly strukturális gondok vannak a közélettel: a politikai mező nagy mértékben beállt, ráadásul a most parlamentben helyet foglaló politikai erők mindent megpróbálnak megtenni, hogy kiküszöböljék a pozícióikat veszélyeztető versenyhelyzeteket. Ha saját egzisztenciájukról van szó, a politikai hatalom birtokosai a demokratikus elveket (így a törvény előtti egyenlőségét jelen esetben) sem veszik figyelembe" - mondta lapunknak Schiffer András, hozzátéve, hogy "a politika nem adhat magának morális felmentést azok alól a szabályok alól, amelyek betartását egyébként elvárja a választópolgároktól".

forrás : hirszerző /

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.