Múltkori cikkünkkel is utaltunk rá, hogy egyre szaporodnak azok a rendezvények, ahol az úgynevezett értelmiség még nem teljesen kompromittálódott tagjai az ország válságáról diskurálnak. A Hírszerző ezúttal Tamás Gáspár Miklós, Lánczi András, Lányi András és Boda Zsolt vitáját ülte végig az ELTE Bölcsészkarán. Az Ökopolitikai Műhely "Lehet más a politika" című vitasorozatának szerda esti beszélgetése a magyar demokrácia hibáiról szólt, természetesen az obligát "Mi a megoldás?" kérdésre is választ keresve.

Már a kezdés előtt telt ház fogadta az egyetem egyik nagyelőadójában megrendezett vita hallgatóit. A terembe viszont még a kezdés után is érkeztek érdeklődők. Ez mindenképpen figyelemre méltó abból a szempontból, hogy Magyarországon az "értelmiségi vita" az unalom szinonimájává kezd válni az utóbbi időben. Mitagadás, a közel kétórás szerdai beszélgetés is Kanttal és "módszertani individualizmussal" való dobálózásba váltott időnként.

A magyar demokrácia nem biztosít elég teret a demokratikus jogok gyakorlására, az állam életében való közvetlen részvételre. Nagy a távolság a "nép" és a hatalom között, az irányítás joga pedig túlságosan is a pénzt, hatalmat és tudást birtokló "elit" kezében van. Más hangsúlyokkal, de nagyjából mind a négy meghívott ebben látja a magyarországi demokrácia "válságának" okait.

Filozófus stand-up

Lányi András szerint a probléma nem helyi sajátosság, mivel a demokrácia máshol is válságban van. Az Élőlánc Magyarországért ökopárt vezetője szerint konszenzusképességre, független középosztályra, és a sikeres, közös érdekérvényesítés tapasztalatára lenne szükség a demokrácia működtetésére. Lánczi András hasonló problémákat sorolt fel: szerinte Magyarországon katasztrofálisan gyenge a normakövetés, a politikai felek morálisan nem tekintik egymást egyenlőnek, az ország lakosai kötődéshiánnyal küzdenek, és bármiről beszélnek, azt mindig az "az a baj" szófordulattal teszik.

Tamás Gáspár Miklós és Boda Zsolt, a Védegylet politológus-közgazdásza egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a társadalom egyes rétegeinek nincs képviselete Magyarországon. A Védegyletnél ez leginkább az öko-vonalat jelenti, például a jövő nemzedékek képviseletét. TGM esetében főleg a proletárokat. A filozófus szerint a "tőke és kulturális hatalom nélkülieket" nem képviseli senki, a népakarat megnyilvánulási lehetőségei pedig szintén korlátozottak, hiszen a nép nem tud beleszólni olyan gazdasági kérdésekbe, mint a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége, vagy az euró bevezetése.

TGM ezúttal is többnyire szórakoztató magánszámként adta elő radikális baloldali, egyben szabadságpárti nézeteit. Ennek keretében Lányi Andrást "metafizikailag pesszimista" "elitista konzervatívnak" titulálta, Lánczit pedig Werbőczy-hívőnek. A filozófus magáról is azt mondta egy alkalommal, hogy elitista, mivel nem néz tévét, és senkinek nem ajánlja, hogy bárkire szavazzon, aki eddig az országgyűlés tagja volt, beleértve saját magát is.

A merre tovább kérdésére is hasonlóan válaszoltak a meghívottak. Az elv az, hogy minden embert kompetensnek kell tekinteni a politikában való részvételhez. A jelenlegi "hivatalos" politikai rendszerben való részvétel helyett pedig inkább az alulról jövő, civil kezdeményezésekre kell koncentrálni, hangzott el a Védegylet, és zöld mozgalom közeli értelmiség gyűrűjében.

Szar a rencer

TGM persze ennél radikálisabban fogalmazott. Szerinte az egész magyar politikai rendszer alapjában véve rossz. "Élet-halál harc folyik a semmiért", a következő "miniszterelnök, vagy mi" pedig Orbán Viktor lesz, akit annyival lesz okosabb, hogy titokban sem fog a saját választóik becsapásáról beszélni. Tamás Gáspár Miklós szerint a kereteken kívül kell helyezkedni.

Lánczi András a problémák körülhatárolásával kezdené. A politológus több realizmust, "kevesebb értelmiségit" és utópiát szeretne. Emellett alulról jövő kezdeményezéseket, hasonlóképp Boda Zsolthoz. A Védegyletes politológus szerint a társadalom nagyobb aktivitására lenne szükség, egyrészt a helyi, civil ügyekben, másrészt az intézményrendszerre ható nyomásgyakorlásban.

A civil politizálást támogatná Lányi András, aki szerint a parlamentbe jutásra csak a jelenlegi pártok emberei és az őket pénzelők képesek. Lányi szerint viszont vannak példák a civil politizálás eredményességére, az "ökológiai mozgalom kudarcról kudarcra halad a végső győzelem felé".
Az egész rendezvény zöldközelisége miatt elkerülhetetlen volt, hogy a résztvevők az "ökológiai politika" lényegét is megpróbálják megmagyarázni. Eszerint az ökológiai probléma "nem is annyira tartalom, hanem forma", személyes részvétel, lokális problémák kezelése, személy- és kapcsolatközpontúság, ami viszont nem jelent egyet a kollektivizmussal. Lánczi András szkeptikusan állt a kérdéshez: szerinte a tudatosabb, "ökóbb" politizálás önmagában ugyanúgy az ember és természet utóbbi fogyasztására épülő kapcsolatát fogja jelenteni.

forrás : hirszerzö, Kiss Ádám

a fotón : Lányi András, Boda Zsolt, Lánczi András és TGM. Szerintük lehet más.

(Fotó: Hírszerző)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.