Oszsza meg másokkal is

A kettős párttagsággal rendelkező Hoffmann Rózsa veheti kezébe az oktatás iránytűjét a második Orbán-kormányban. A Fidesz-KDNP képviselőnője nemcsak hangzatos elképzeléseiről, hanem szigorú erkölcsi, etikai elvárásairól is ismert, államtitkári kinevezése tehát sokat elárul arról, milyen irányba indul az oktatáspolitika.

A Hoffmann Rózsa által kijelölt irányvonalak mentén a Fidesz-kormány oktatáspolitikai elképzeléseit a kötelezettség, büntetés, szegregáció kifejezésekkel lehetne röviden összefoglalni. A politikus nézetei szerint az iskolában meg kell erősíteni a nevelést, amelynek "a testre, lélekre, szellemre és erkölcsre" kell irányulnia. Minden nyilatkozatában ki is fejezi elégedetlenségét a jelenlegi rendszer, és annak résztvevőivel kapcsolatban.

Az Iskola, erkölcs, tudás című pártprogram szerint az iskolában rendnek és fegyelemnek kell lenni, jelenleg azonban - szerintük - túl liberális a törvényi szabályozás, ráadásul bonyolult is, így a diákoknak túl sok joga van, a pedagógusoknak viszont rendkívül kevés a lehetőségük a fegyelmezésre. Hoffmann az általa elképzelt törvényi szabályozás kapcsán például kifejtette: "ostobaság és hiba lenne, ha nem nyúlnánk vissza azokig az időkig, amikor nagyon jól működött az iskolarendszer". Ilyen korszaknak pedig a múlt század első felét, a klebelsbergi reformok idejét említette egy interjújában. Ebben az időben kiemelkedően magas összeget szánt oktatásra az állam, most azonban - mint jó előre leszögezték - nem várható előrelépés a forrásátcsoportosításban. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter már többször kijelentette: nem lesz többletpénz.

Hoffmann Rózsa az oktatáspolitika jövőbeni feladataként határozta meg, hogy erősítsék a kötelességteljesítést mind a gyermekek, mind pedig a szülők esetében. "Az egész magyar társadalomnak az a legnagyobb baja, hogy a kötelességek nem teljesítését sokan egyáltalán nem érzik bűnnek. Feketegazdaság, adócsalás, lopás, korrupció, a munka elutasítása és segélyekből élés - és folytathatnám a sort."

Már benyújtott törvényjavaslata az általános iskola második osztályától való buktatás ismételt bevezetése és a pedagógusi fegyelmező jogkörök visszaemelése mellett az iskola nevelő, értékadó funkcióját hangsúlyozza különösen. Ez ugyanis az, amiben a leghatározottabban szembefordul a szerinte "túlzottan liberális" oktatáspolitikával, hiszen nem csak a kötelező erkölcs- és etikaoktatást szorgalmazza, hanem a hittant is. Többször támadta például az iskola világnézeti semlegességének elvét; szerinte ugyanis ez egyáltalán nem is lehetséges, sőt, elvárná például, hogy a tanárok nyíltan vállalják hitüket, de azt is jónak tartaná, ha a keresztény értékrend a közoktatásban is szerepet kapna.

Az oktatás "újjáépítését" célzó koncepciója összességében kizárólag a büntetésben és a mégis "bűnt elkövető" diákok elkülönítésében látja a tökéletes megoldást. Például "meg kell teremteni a normaszegő tanulók büntetésének lehetőségét: a közösségre bizonyítottan veszélyes fiatalokat kis létszámú osztályokban kell nevelni, képezni" - áll a programban.

A Hoffmann által sokszor kezdeményezett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) is rejthet magában érdekességeket: egyrészt a nemzettudatot szeretné erősíteni a tanulók oktatásakor, másrészt a kötelező kerettantervi iránymutatásban az általa és pártja által képviselt értékrend jelenik meg majd - példának okáért az irodalmi művek tekintetében. Két éve Hoffmann például írásbeli kérdést intézett Hiller István oktatási tárcavezetőhöz a középszintű magyar érettségi-feladatsor tárgyában, elsősorban egy Nádasdy Ádám interjú szövege miatt. Úgy vélte, a szerző nem a legmegfelelőbb választás, mivel szerinte és az általa idézett szakértő szerint "az anyanyelvet, a magyar nemzeti nyelvet progresszista körökben kötelező nem szeretni". Elképzelése szerint egyébként újra ki kell egészíteni a NAT-ot a minimális tananyag meghatározásával, mert szerinte jelenleg "nincs biztosítva a nemzeti műveltség továbbvitele".

Hoffmann nyíltan a kompetenciaelvű oktatás ellen foglal állást, a kötelező és alaposan meghatározott tanmenet mellett pedig a tantárgyakhoz rendelhető engedélyezett tankönyvek számát is háromban maximálná, ezzel könnyen monopolhelyzetet előidézve.

Emellett kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba jutáshoz, de a teljes ingyenesség helyett csak a hallgatók felének biztosítaná az államilag finanszírozott képzést. Érdekesség, hogy a Fidesz hangzatos ígéreteivel ellentétben Hoffmann nem tartja "ördögtől valónak" a tandíj gondolatát, bár azt hangsúlyozza: a mai magyar társadalom nincs abban az állapotban, hogy bevezessék a tandíjat, és "nincsenek meg azok az ösztöndíj-lehetőségek sem", amelyek a tandíjköteles felsőoktatásban a szegényebb, de tehetséges diákokat kiemelnék. A politikus szerint így 2014-ig aligha lehet bevezetni a tandíjat, de az emelt szintű érettségit is csak akkor várná el minden felvételizőtől.

Az Orbán-kormány oktatási felelőse Balatonfüreden született Bajnai Róza néven 1948-ban, középiskolai tanulmányait viszont már Budapesten végezte, majd francia- orosz szakos bölcsészként 1971-ben diplomázott. Életrajza szerint, noha mindig is a közoktatásban akart dolgozni, egy évi fizikai munka után - a "pedagógusi álláshiány miatt" - a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban kezdte pályáját előadóként, később főelőadóként dolgozott - jobb híján. Mire sikerült gimnáziumi állást szereznie, rögtön igazgatóhelyettes lett belőle. Saját bevallása szerint ekkor fordult az érdeklődése az oktatástól az iskolavezetés felé, középiskolai tanárként soha nem is dolgozott. Mint írja: "az igazgatói beosztás elnyeréséhez ekkor szükséges volt párttagságot vállalni", ezért belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba és egészen 1988-ig tagja is maradt. A vezetése alatt álló gimnázium főként az ő közbenjárására a rendszerváltás környékén vette fel Németh László nevét. Irányításával készült el a Németh László Gimnázium nyolcosztályos pedagógiai programja, és indult el 1989-ben az első nyolcosztályos gimnáziumi képzés is. Iskolaigazgatás közben PhD fokozatot is szerzett neveléstudományból, de még ezt megelőzően az újjáalakult Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárképző intézetének vezetésére kérték fel.

Részt vett az 1993-as közoktatási törvény előkészítésében, 1999-ben pedig a törvénymódosítás szakmai előkészítő munkálatait vezette az Oktatási Minisztériumban. 1993-tól 2006-ig a pedagógusszakmai szervezetek jelöltjeként az Országos Köznevelési Tanács tagja, 2001 végéig a szervezet alelnöke, 1999-2000-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont igazgatója volt. Hoffmann csendben elhallgatja életrajzából, hogy 2002-től az Országos Érettségi Akkreditációs Bizottság elnöke és a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat Rt. felügyelőbizottsági elnöke 1994 és 2002 között. Az utóbbi években politikusként gyakran támadta a kétszintű érettségi rendszerét, míg annak kidolgozásában valamilyen módon minden bizonnyal részt vett. Tankönyvkiadós múltja pedig az általa kidolgozott program fényében tűnhet furcsának, hiszen Hoffmannék tervei szerint az egyes tantárgyakhoz kizárólag három tankönyvből lehetne majd választani. Hoffmann egyébként az intézmények és pedagógusok külső értékelési és minősítési rendszerének is szülőanyja: a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet megbízásából már korábban kidolgozta a katolikus közoktatási intézmények komplex intézmény-ellenőrzési- és értékelési programját.

Egyszerű lesz tehát az irányítására bízott közoktatási intézményekben is bevezetni. Nevéhez fűződik még a Pedagógus Szakmai Etikai Kódex megalkotása, amelyet a Nemzeti Tankönyvkiadó 1996-ban, majd 2003-ban adott ki. A Fidesz tagja 2003-ban lett, 2009 novembere óta a kulturális tagozat országos elnöke. 2006-ban képviselővé választásakor csatlakozott a KDNP frakciójához, majd belépett a pártba is.

forrás : B.I.M. / Népszava

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.